nescafe-wmn-szundi

Ha már lehetőséget kapok arra, hogy minden későn kelő nevében kinyilatkoztassak a wmn.hu oldalán, akkor kezdeném az első és legfontosabb ténykérdéssel:

bár későn kelünk, de nem vagyunk lusta, mihaszna, munkakerülő dögök, csak egyszerűen még öt percet kértünk, értem?

Nem áldozunk fel hat szüzet – miközben lenyomjuk a szundigombot –, nem világra törő gonosz tervet szövögetünk reggel hat és nyolc között, és nem egy hatalmas orgiában vettünk részt előző este, hogy aztán másnap fáradtak legyünk reggel. Csak egész egyszerűen alszunk.

Ami még talán ennél is fontosabb: azt sem szeretjük, ha reggel a munkahelyre beérve megkérdezik tőlünk cinikus felhanggal, hogy „na, kit fújt ide a szél?” Amit pedig még kevésbé szeretünk, amikor megpróbálnak rávenni minket arra, hogy keljünk „normális emberhez” méltóan, időben, korán reggel hatkor.

A többi jó szándékú tanácsról nem is beszélve… Például: ha már felkeltél koránreggelhatkor, akkor igyál citromos vizet éhgyomorra, és menj el sportolni, mert jobban ég ilyenkor a zsír (???), és ha mindezzel megvagy, akkor tolj be egy rántottát! Mert a korán kelő rendes embernél a még rendesebb emberek jellemzője: nemcsak hogy korán kelnek, hanem még egy rántottát is összepattintanak maguknak, szigorúan a munkaidő kezdete előtt.

Itt és most jelezném tisztelettel, hogy a későn kelés és a fejedelmi reggeli nem egymást kizáró tényezők. Annál nincs fejedelmibb életérzés, mint a 4-6-os villamoson, az ablakon kibámulni egy hatalmas adag forró kávéval a kezedben, és elszürcsölni mire beérsz.

Ezen felül az az érv sem hat meg, hogy: „na, de mi lesz, ha gyereked születik, akkor nem alhatsz ennyit”. Nos, én nem szándékozom feladni a „szundi” gombot csak azért, hogy előre gyúrjak a szülői létre… akkor, amikor még nincs is gyerekem.

Én, kérem szépen, egyetlen dologra vágyom reggelente: lenyomni a „szundi” gombot, és még öt percig aludni. Mert annál nincs jobb dolog a világon.

Hogy értsétek, pontosan mi játszódik le egy ilyen ember fejében, megosztom veletek a következő, mérhetetlenül őszinte gondolatsort. (Vigyázat, megbotránkoztató gondolatok következnek. Se. *irónia)

7:30 –  Ébresztő
Megszólal a dal, amit beállítottam ébresztőnek. Bár ne tettem volna, állati szar ez a dal, holnap lecserélem. (Nem cserélem le.)

7:35 – Szundi no. 1
Kinyitom a szemem, és találkozom újfent a rideg valósággal: sötét van. Biztos, hogy nem kelek fel. Úristen, de jó itt a meleg paplan alatt, ha macska lennék, most biztos dorombolnék.

7:40 – Szundi no. 2
Tél van, latyakos idő, már három hete újra munkában az év végi szabim után… de gyűlölöm a januárt! Nem csodálom, hogy januárban mindenki depressziós. Isten csapása ez a hónap. Ah, még csak 7:40, bőven van időm nyolcig aludni.

7:42 – SMS_értesítés bankkártya kivonatról
A jó édes anyátokat, hogy most külditek, ha felkelek, bankot váltok. (Nem váltok bankot.)

7:45 – Szundi no. 3
Átalszom.

7:48 – Rám ír egy kolléga (rosszabb esetben hív)
Ha hív, elalszom, miközben beszél – volt már erre példa. Ha ír, és rányomok, egészen biztos, hogy elcseszem a napom, mert látta, hogy láttam. Pedig nem láttam, aludtam. Jó tanács a jövőre nézve: ne kattints rá. Kapcsold ki a wifit. Egyébként is, ki kapcsolta be a wifit a telefonomon?!

7:50 – Szundi no. 4
Jézusom, van, aki már két órája felébredt, lefutott egy szigetkört, és elvitte a gyerekeit iskolába. Nem szülök gyereket. Nem kell a szülés utáni pluszkilókat lefutnom szigetkörrel, és két órával tovább alhatok.

7:55 – Szundi no. 5
Ha nem szülök gyereket, akkor nem kell iskolába se vinnem a kis purdét, és alhatok tovább. Megfontolandó. Alvás vissza.

7:56 – Ébresztő no. 2
Vagyis… mégse. Megszólal egy totál másik dal, mert egyszerre több ébresztőt is beállítottam. A második ébresztőnek direkt nem kerek számokat választok, baromi cseles vagyok. Ezen valamiért mindig röhögök magamban. Ez a dal is mennyire pocsék, holnap lecserélem (nem cserélem le).

Random időpontban – Magamtól felébredek
Oké, felkelek. Feladat: eljutni a kávéfőzőig. Ha most felkelek, még időben beérek.

8:15 – Ébresztő no. 3
Kikapcs.

Spoiler: felkelek, és pont időben beérek. A szundizásom alatt egyetlen kisállatot sem kínzok meg, terrorcselekményt sem hajtok végre. Egyszerűen csak az igazak álmát alszom.

Meggyőződésem, hogy nincs jobb dolog reggel, mint még öt percig aludni a meleg paplan alatt. A napom pedig egy kicsit sem rosszabb azon társaiménál, akik korán kelők – maximum a megítélésem. A későn kelésért járó rossz megítélésemet viszont nem cserélném el csak azért, hogy öt perccel korábban kikeljek az ágyból. Soha, semmilyen körülmények közt. Ámen.

Szőcs Lilla

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Sergey Mironov