–

1. Kettőt jobbra, kettőt balra

Az az online ismerkedés nevű tánc első lépése, hogy egy bélyegkép méretű fotó alapján megpróbálod eldönteni, bejön-e az illető... vagy inkább kuka. Jobbra dől vagy balra dől? Ez a feladat jóval összetettebb annál, mintha csak egy katalógusból válogatnál zoknikat, hiszen mégiscsak egy hús-vér emberről van szó, aki az adott szakaszban praktikusan bárki lehet, Életed Értelme vagy a kerületi dögunalom vízóra-leolvasó, aki titokban szűzlányokat láncfűrészel a pincéjében. (Amitől máris nem olyan unalmas, nem igaz? Húzzuk gyorsan jobbra!) Az én liberalizmusommal és rugalmasságommal – ami ráadásul zabolátlanul szárnyaló fantáziával van megfűszerezve – különösen keserves mindez. Egy homályosan pixeles fotóba is simán bele tudok képzelni fantasztikus sztorikat, hátteret, intellektust, humort, izgalmas élettörténetet. (Az ezeregy jelöltből ennél a pontnál még nyolcvan marad fenn a rostán.)

2. Táncolunk, gecc?

Összemeccseltünk, egymásra crusholtunk, vagy bármi, lényeg a csodás hír: indulhat a diskurzus! Bár viszonylag könnyedén kommunikálok, ezek az első beszélgetések mégis irgalmatlan nyögvenyelősek bírnak lenni, főleg, hogy kettőn áll a vásár. Nekem kifejezetten bejön, ha valaki viccesen és nem szokványosan indít. Sőt, ha kérdezni is tud, és nem csak üldögél pojácakirályként a trónusán, átadva a kedves érdeklődés lehetőségét a másiknak – ez külön bónuszpont. Eddigi kedvencem egy pszichiáter volt, aki minden kérdésemre olyanokkal felelt, hogyaszongya: „ez titok”, „ezt nem árulhatom el”. És elhiheted, nem az örök élet csodaszere után faggatóztam. (A nyolcvan illetőből mostanra fennmaradt: hat.)

3. Délibáb-veszélyes pörgés-forgás

Éééés bingó! Találtál valakit, aki online chat alapján nem tűnik egyértelműen suttyónak, aki nemcsak szellemes, de a helyesírása sem rossz. (Amúgy meglepődnél, milyen sokan rossz néven veszik az építő jellegű nyelvtannáciskodást... Csak mondom). Egyre sűrűbben írtok egymásnak, egyre pörgősebb és simulékonyabb a csevej. Bár még sohasem találkoztatok, de virtuálisan már rutinból toljátok a párkapcsolati beszélgetéseket, úgyis, mint: „hogy vagy?, milyen volt a napod?, szépet álmodtál-e, drágám?”. Ha egy húron pendültök, akkor pár nap alatt az intenzív együttlét és az online csetelés műfajának sikamlós csapdái miatt hamar úgy érzed, rég nem tudtál senkivel ilyen nyíltan, őszintén, szórakoztatóan, frappánsan diskurálni. Ha a másik nem tolja túl egy hirtelen ötlettől, vagy a pillanatnyi gerjedelemtől vezérelve a biciklit, és próbál meg sejtelmesen félreérthető, erotikusnak szánt üzenetekkel udvarolni – amik kábé annyira sikamlósak és kétértelműek, mint egy vadonatúj smirglipapír –, akkor valószínűleg most már az isten sem ment meg egy randevútól. (Helyzetjelentés: a kezdeti ezer fő redukálódott kettőre.)

4. Two To Tango

A randioldalról lehalászott, gondosan leszüretelt virtuális lény a személyes találkozón végre háromdimenziós lesz. Akik nem véreztek el a cseten, azoknak a nagy része most fog. Mert kiderül, hogy mégsem olyan magas, alacsony vagy snájdig, a feltöltött képe és a jelen között eltelt bő egy évtized, húsz kiló (nem az előnyére), mégsem ő a Bruce Willis, vagy nem olyan szagú, nem olyan hangú, és egy kávéra sem szeretne meghívni, mert jelen pillanatban likviditási problémái vannak, szakadt, rusnya, a haverjával jön, mert egyedül nem mert. Vagy csak épp élőszóban mégsem olyan vicces.

Vagy... Vagy! (Dobpergést kérek!) Vagy mégiscsak bejön. Pont olyan, amilyennek elképzelted. Sőt, egy fröccs, pohár sör után még olyanabb! Nem is hiszed el, hogy megtaláltad azt az egyet! A Zigazit! (Ezeregyből az egyetlent!)

5. Felcsillanó reménnyel teli levegőbe szökkenés

Már a nyolcadik találkozón is túl vagytok, nyál- és egyéb testváladékcsere – pipa. Mindkettőtökben ott dübörög a remény, hogy talán... Talán ez lesz az! Senki másnak nem sikerült még GPS technológia alapú applikációval rátalálni az örök szerelemre, de hát miért ne lehetnél te a szerencsés kiválasztott? Főleg az a gondolat élteti a tüzet, hogy mindketten rettentően akarjátok. Persze, mert ha nem jön be, akkor bizony kezdhetitek elölről, az első lépéstől, az ezeregy jelentkezőn át. Csak hát... A cinizmus, a több évtizedes tapasztalat, a temérdek sérülés, amit az ember addigra elszenvedett, a családi háttér, a munka, az exek, az élet… vagy a bármi.

6. Meghajlás és búcsú

Egy barátnőm szerint három hónap a határidő, addig praktikusan bárkivel ki lehet húzni. Akárhogy is, az esetek nagy részében egy-, két- vagy valóban három hónap elteltével szépen lassan kiderül, hogy az az ő mégsem olyan nagy. Vagy legalábbis nem számodra. Hiába szeretted volna irtóra, de ha a mérleg egyik serpenyőjében a nyugis szingliéleted van, a másikban pedig az egyre több kompromisszummal körített figura, akkor nincs mese, és nincs más hátra, mint meghajolni, és szépen búcsút venni.

(Hogy aztán kis idő elteltével mégiscsak felébredjen benned az optimista remény, hogy az a herceg fehér lovon, vagy a hercegnő a toronyszobában... mégiscsak ott van valahol. Odakint. És csak rád vár, hogy megtaláld. És akkor: indulhat újra a tánc. No, meg az ezeregy szűrése.)

 Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/Astarot