–

A fejlődésnek nem lehet – és nem érdemes – keresztbe feküdni

Rengeteg jel mutat abba az irányba, hogy előbb-utóbb készpénzmentes társadalomban fogunk élni. Valószínűleg nem kell már sokat várnunk arra, hogy még a telefonunkat se kelljen elővenni a fizetéshez, mindössze kisétálunk a boltból, és a megvásárolt árucikkek értéke automatikusan levonódik majd a számlánkról (oh wait?! ez nem is annyira a jövő... ez már a jelen). Ez rendszerszinten mindenképpen jó, hiszen a készpénzhasználat minden évben jelentős terhet ró a költségvetésre.

Nem is olyan régen, a tranzakciók nagy részét készpénzben bonyolították az emberek, de a bankkártyás elfogadóhelyek elterjedésével egyre nagyobb arányban jelent meg világszinten a kártyás fizetés (Magyarország kicsit hátul kullog ebben a trendben, ennek miértjéről talán majd egy másik cikkben). 

Készpénz, kártya vagy mobil

Az első számú előnye a kártyahasználatnak, egyértelműen a kényelem. Nem kell azért aggódnunk, hogy van-e nálunk elég pénz, vagy azzal bajlódni, hogy lehúzza a zsebünket a sok apró. Ha a készpénzünket ellopják, biztosan búcsút mondhatunk neki, míg a kártyánál egy hívással, vagy akár a mobilappon keresztül letilthatjuk azt. De vizsgáljuk meg egy kicsit más szögből is a kérdést.

Vajon számít, hogy bankkártyával vagy készpénzzel költjük a megkeresett forintjainkat? Kutatások azt mutatják, hogy nagyon is.

Amy Finkelstein például tanulmányában azt találta, hogy az emberek többet hajlandók fizetni az autópálya használatáért, ha azt elektronikusan, a készpénzt mellőzve tehetik meg. Az éttermi vendégek nagyvonalúbbak, több borravalót hagynak, ha kártyával fizetnek. Illetve a mosodákban is többet és kisebb adagokat mosnak, akik mellőzik a készpénz használatát. 

Egy másik tanulmányban a Massachusetts Institute of Technology kutatói arra kérték a tanulókat, hogy licitáljanak a Boston Celtics kosárlabdameccs jegyeire. Egy részüknek kártyával, míg másoknak készpénzzel kellett rendezni a számlát. Az átlagos licit a kártyahasználók körében 60 dollár volt, ami több mint kétszerese a készpénzesekhez képest.

Mindennek hátterében az áll, hogy a készpénzhasználat nagyobb „fájdalommal” jár, mint a kártyás- vagy mobilos fizetés, ahol nem a szemünk előtt történik a tranzakció.

De a történet itt nem ér véget:

Egy 2008-as tanulmányban a szerzők két fontos tényezőt említenek, mely csökkenti a „fizetéssel járó fájdalmat”:
(1) időben elkülönül a vásárlás és a tényleges fizetés, amikor hitelkártyát használunk;
(2) hitelkártyával a vásárlások összemosódnak. Csak a végösszeget látjuk a hónap végén, és nem nézzük pontosan, mire mennyit is költöttünk.
E két okból kifolyólag könnyen túlköltekezhetünk.

Tehát, mivel az ember készpénz híján „bátrabb”, nagyobb tudatosságra van szüksége, amikor nem a készpénzét költi. És nemcsak többet vagyunk hajlamosak költeni kártyával vagy mobillal, hanem – legalábbis egy újabb tanulmány szerint – impulzívabban is vásárolunk, sokszor akár egészségtelenebb termékeket is.

Egy fogyasztókat vizsgáló pszichológiai tanulmány, mely ezer háztartás vásárlási szokásait figyelte hat hónapon keresztül,  érdekes dolgot talált. Azoknak a kosara, akik hitelkártyát használtak, sokkal nagyobb arányban tartalmazott impulzív vásárlásra utaló élelmiszereket. A pénzköltéssel járó fájdalom a készpénzt használókat segíti abban, hogy részben ellenálljanak az egészségtelen ételek „szirénénekének”.

Végül még egy kutatás: egy 2015-ös tanulmány szerint, a fizetőeszköz hatással van a vásárló, és a megvásárolt termék közötti kapcsolatra is. Avni Shah pszichológus és társai arra a megállapításra jutottak, hogy a készpénzt használó vásárlók megnövekedett érzelmi kötődést mutatnak a megvásárolt termék iránt, a kártyát használó társaikhoz képest. Ezt erősíti meg egy másik kísérlet is, amelyben egy egyetem logójával ellátott bögréket árultak, majd azt kérdezték, hogy minimum mennyiért lennének hajlandók megválni a frissen szerzett darabtól. Ez az összeg a készpénzesek körében átlag 6,71 dollár volt (azért a bögréért, amit nem sokkal előtte 4,95 dollárért vásároltak – a birtoklási hatás élő példája), míg a hitelkártyát használóknál 3,83 dollár.

Vagyis, ha „láthatatlan” módon fizettünk értük, akkor hajlamosabbak vagyunk kevésbé kötődni a dolgainkhoz. Hogy ez előny vagy hátrány, azt mindenki döntse el maga.

A manapság terjedő telefonos fizetés a fentieket tovább erősíti. A technológia fejlődésével még észrevétlenebbül költhetjük a pénzünket. A mobilfizetéssel a „fájdalom” tovább csökken, hiszen még a kártyánkat sem kell előkotorni a tárcánkból.

A Bain & Co. által végzett – öt ország 25.000 vásárlóját vizsgáló – felmérése pontosan a fentieket igazolja. Azon vásárlók, akik mobillal fizettek, 30-60 százalékkal költöttek többet vásárlásaik során. 

Mindezek ismeretében, minden jel arra mutat, hogy akármennyire is ragaszkodnak sokan a papíralapú fizetéshez, előbb-utóbb búcsút kell inteniük neki. Mit tehetünk akkor, ha szeretnénk  megőrizni a készpénz által nyújtott előnyöket, valamint a kártyás fizetés kényelmét is? A válasz egyszerű, és, mivel, ugye, a fejlődést megállítani nem lehet (és nem is kell), nekünk van vele dolgunk. Ami persze nem feltétlenül baj, sőt. A lényeg a következő kulcsszóban van:

Tudatosság!

Rendszeresen ellenőrizzük kiadásainkat, törekedjünk rá, hogy érezzük a költéseink súlyát akkor is, ha minden digitálisan, nem közvetlenül a szemünk előtt megy végbe. Írjunk bevásárlólistát, és tartsuk magunkat hozzá. Rengeteg olyan app van már telefonra, amiben könnyedén feljegyezhetjük mind a kiadásainkat, mind a bevételeinket. Ennek rendszeres használatával nemcsak a pénzköltés fájdalmát fordíthatjuk a javunkra, hanem pár hónap után jól fogjuk látni, valójában  mire mennyit is költünk. Ha állandóan meggondolatlanul vásárolunk, és fogalmunk sincs, mire megy el a pénzünk, akkor nagyon nehezen fogunk tudni változtatni.

A bankkártyáról, mobilról költött pénz is ugyanolyan, ne költekezzünk impulzívan és könnyelműen abból sem.

Tehetős Teknős

 Ha érdekel a téma, Zimre Zsuzsa spórolós tippjeit is olvasd el ITT.

Ha kíváncsi vagy egy pénzügyi analfabéta bankos kalandjaira, akkor kattints IDE.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Dmytro Zinkevych