–

Minden szülészeti osztályon előfordulnak perinatális veszteségek. Perinatális veszteségnek számít a korai és késői vetélés, a halvaszületés, valamint a fejlődési rendellenességek nyomán, koraszülés vagy más, születés közben, illetve azt követően fellépő komplikáció miatt bekövetkező idő előtti búcsú.

Dr. Schill Beáta neonatológus. (A neonatológus olyan orvos, aki az újszülöttek ellátására specializálódott, különösen a koraszülöttekre és azokra a babákra, akik betegen vagy komplikációkkal jönnek a világra.) Évtizedek óta aktív tagja a szülőszobáknak, valamint a hozzájuk tartozó PIC II–III. és újszülöttosztályoknak. Magyarország több kórházában dolgozott, illetve teljesített és teljesít most is ügyeletet; korábban a Peter Cerny Alapítvány mentőorvosaként is fontos, mély tapasztalatokat szerzett. Ennek köszönhetően éppúgy rálát a legmagasabb (III-as szintű) ellátást biztosító, a legapróbb és legelesettebb babákat támogató perinatális intenzív centrumok (III-as szintű PIC-ek), valamint az azokhoz kapcsolódó szülőszobák működésére, mint a kisebb forgalmú, I-es szintű ellátást biztosító újszülöttosztályokéra és szülészetekére.

Nem történhetne meg, hogy ne legyen elég idő méltó módon kísérni a szülők gyászát

Az, hogy mindezt miként támogatják a szakemberek a perinatális veszteségben érintetteket az ellátás során, óriási hatással van arra, hogy a szülők számukra megnyugvást hozó módon búcsúzhatnak-e el a gyermeküktől – függetlenül a várandósság hosszától.

Nem mindegy ugyanis, hogyan tudják majd feldolgozni saját gyászukat, és mindez milyen hatással lesz a párkapcsolatukra, valamint egész további életükre. A perinatális gyászban sokkal többen érintettek, mint gondolnánk, és nagyon sokan küzdenek az ezzel járó érzésekkel teljesen egyedül.

„Sok helyen érezhetik úgy az egészségügyi dolgozók, hogy arra, hogy minden egyes szülő számára megadjuk ezekben a nagyon nehéz helyzetekben a lehető legkörültekintőbb bánásmódot, nem mindig jut elég idő. Egy-egy forgalmasabb napon a szülőszobán nem kizárt, hogy minden szülésznő és szülészorvos szalad egyik szülőszobáról a másikra, a császárműtőbe – és ilyenkor háttérbe szorulhat azoknak a kísérése, akik esetében fizikai értelemben véve nincs sürgős teendő.

Így történhet meg az, hogy a veszteséget átélő párok magukra maradnak: nem beszélgetnek velük, nem kérdeznek tőlük, sőt, esetleg még helyet, teret és időt sem kapnak arra, hogy megpihenhessenek egy kis időre. Ez akkor is nehéz, ha a szülők halott magzatuk »angyalként« való megszületése miatt érkeznek a szülészetre, de adódnak még sokkolóbb, akutan fellépő, váratlan helyzetek is.

Pedig van megoldás a támogatásra.