Vizsgálat és gyógyítás vizit nélkül: a telemedicinában rejlő lehetőségek

–

A technológia adott

A mesterséges intelligenciát évek óta használja az orvostudomány, és az sem újdonság, hogy megfizethető árú és megbízhatóan működő mobil EKG vagy véroxigénszint-mérő készüléket vásárolhatunk magunknak, esetleg ingyenes applikáció segítségével ellenőrizhetjük anyajegyeinket. Azt is mindenki érzi, hogy a vizsgálatot nem igénylő konzultációt épp olyan egyszerűen megejthetnénk orvosunkkal online, mint amilyen egyszerűen videócsetelünk már évek óta a barátainkkal. A távorvoslásban rejlő lehetőségeket mégsem tudtuk kihasználni egészen addig, amíg 2020 tavaszán végig nem söpört a világon a koronavírus-járvány első hulláma.

„Több mint tíz éve adottak a technológiai lehetőségek a telemedicina számára, eddig mégsem tudott igazán elmozdulni a távorvoslás felé az egészségügy” – mondja dr. Meskó Bertalan.

„Pedig egyre nagyobb az űr a szakemberek és az igényelt ellátások száma között, hamarosan valóban luxussá válik az, hogy minden egészségügyi problémánkkal kapcsolatban személyesen konzultálhassunk egy orvossal. Erre pedig nincs is minden esetben szükség, sőt, sok orvos-beteg találkozót hatékonyabban lehet online intézni” – folytatja a gondolatot dr. Meskó.

A jövőkutató szerint tehát nem technológiai, hanem sokkal inkább kulturális okai voltak annak, hogy eddig nem terjedt el a távorvoslás. A koronavírus-járvány azonban egyfajta kényszerhelyzetet hozott létre, hiszen mind az egészségügyben dolgozók, mind a páciensek kerülték a nem feltétlenül szükséges személyes kontaktust, így nem maradt más választásuk, mint a távkonzultáció.

„Eddig a terület szabályozatlansága jelentette a fő problémát. Az orvosok számára nem volt mindig adott a megfelelő háttér, hogy ugyanolyan gondossággal végezzék el a munkájukat, mintha személyesen találkoznának a pácienssel, a beteg oldaláról pedig nem volt tisztázott, hogy mit várhat el az online gyógyítás keretében. Azt mindenki megszokta már, hogy könyvet vagy ételt bármikor rendelhet a neten, de nyilván egy orvos esetében online is be kell tartani a rendelési időt, a telemedicina nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal elérhető egy egészségügyi szolgáltatás. A határokat tehát ki kell jelölni, ugyanakkor ennek a területnek a szabályozása nem olyan bonyolult. Belgiumban konkrétan három hét alatt elkészültek vele – csak éppen a járványig nem volt nyomás az egészségügyön, hogy ezt megtegyék” – mondja Meskó Bertalan.

Ahol a legjobban használható

A telemedicina több országban is ígéretes eredményeket mutat, és az elmúlt másfél évben mindenütt ugrásszerűen megnövekedett a távorvoslást használók aránya. A kardiológiában évek óta léteznek olyan eszközök, amelyekkel távolról is lehet monitorozni a páciens bizonyos egészségügyi mutatóit, így csak akkor kell orvoshoz fordulnia, ha azok eltérést mutatnak, amelyet egy átlagos felhasználó is megfigyelhet a használati utasítás alapján.

Meskó Bertalannak személyes tapasztalata is van erről.

„Beszereztem egy mobil EKG-készüléket, ami a normálistól eltérő szívritmust mutatott. Elküldtem a háziorvosomnak az eredményt, aki egy huszonnégy órás Holter-monitorozást javasolt, és az azon mért adatok alapján megerősítette, hogy valóban kimutathatók eltérések, de ezzel semmi teendőm nincsen.

Ez a történet pontosan megmutatja, hogy a telemedicina lényege nem a távolság növelése az orvos és beteg között, hanem a partneri viszony kiépítése. Az én orvosom bátorít ezeknek az eszközöknek a használatára, én pedig megbízom az ő szakértelmében. A technológia használata tehát erősíti a beteg-orvos kapcsolatunkat.”

Az Egyesült Államokban egyre több kutatást végeznek a telekardiológia előnyeiről

Úgy tűnik, nagyon jól használható többek között akut és krónikus szívkoszorúér-megbetegedések, szívritmuszavarok, valamint a pangásos szívelégtelenség hatékony diagnosztizálásában és menedzselésében. A távkardiológia segítségével az akut szívproblémák gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhatók, a betegek nagyobb számban juthatnak el specialistákhoz, könnyebben rangsorolhatók aszerint, hogy mennyire sürgős az ellátásuk, és hamarabb meg is kapják a szükséges kezelést. 

A telekardiológia tehát leginkább a különböző okoseszközökön történő adatátvitelt jelenti. Egyik legnagyobb haszna pedig, hogy nagyban támogatja a háziorvosokat a korrekt diagnózis felállításában, és a hozzájuk szívproblémákkal forduló betegek megfelelő menedzselésében, használatával pedig olyanok is gyorsan juthatnak megfelelő segítséghez, vagy oldhatják meg állapotuk folyamatos nyomon követését, akik az orvostól távol laknak.

Magyarországon még kevés a telekardiológia előnyeivel foglalkozó kutatás, megfelelő haza evidenciák híján pedig egyelőre nem terjedt még el a használata, de Meskó Bertalan szerint a közeljövőben ez pozitív irányban fog változni. A teleradiológia területén is nagy előrelépések várhatók. Ez az a szegmens az egészségügyben, ahol a kereslettel már nem feltétlenül tud lépest tartani a kínálat, egyre több radiológusra, különösen egy adott szakterületre specializálódott radiológusra lenne szükség. Ezen a szakemberhiányon a teleorvoslás nemcsak azzal segíthet, hogy

akár több száz kilométer távolságból eljuttat egy leletet a megfelelő szakemberhez – anélkül, hogy a páciensnek és az orvosnak személyesen kellene találkoznia –, hanem a mesterséges intelligencia használatával, amely „elemzi a leleteket, és tanácsot ad az orvosnak, vagy akár arra is képes, hogy meghatározza, mely leleteken van vagy nincs eltérés”.

Fontos területe még a telemedicinának a bőrgyógyászat, különösen az anyajegyvizsgálat

„Egy átlagos okostelefon kamerájával ma már könnyen készíthet bárki olyan éles és nagyfelbontású képet az anyajegyéről, mint amilyet egy bőrgyógyász lát a dermatoszkóppal” – mondja Meskó Bertalan, majd hozzáteszi: „Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl mindenki maga diagnosztizálgassa otthon az anyajegyeit, de – akárcsak a telekardiológia, – a teledermatológia is fontos mérföldkő lehet az orvos-beteg kapcsolat gördülékenyebbé tételében. 

Meskó Bertalannak erről is van saját élménye:

„Sajnos nálam elég magas a rosszindulatú bőrelváltozások megjelenésének a genetikai esélye, amit egy genomszekvenálás során tudtam meg, így amellett, hogy odafigyelek a megelőzésre, illetve évente bőrgyógyásszal megvizsgáltatom az anyajegyeimet, egy ingyenes applikáció segítségével időnként képet készítek a gyanús anyajegyekről a bőrgyógyászom javaslatára, így neki is könnyebb évről évre megfigyelni a változásokat. Ha pedig az applikáció azt jelzi, hogy valami gyanús, azonnal felkeresem az orvosomat. A mesterséges intelligencia itt sem pótolja a szakember által nyújtott tudást, hanem kiegészíti azt. Például azzal, hogy több millió anyajegyről tárol fotót, és a frissen lefényképezett képletet pillanatok alatt össze tudja hasonlítani azokkal.”

A fent említettek mellett a krónikus betegségek karban tartására és monitorozására is hatékonyan használható a telemedicina

Emellett e a különböző mentálhigiénés szolgáltatások is nagy számban tértek át az online formára a járvány hatására. Az online pszichológiai tanácsadás vagy terápia ma már sokkal természetesebbnek és egyszerűbben kivitelezhetőnek hat, mint két évvel ezelőtt. Az érintőlegesen már említett távkonzultáció pedig talán a legkézenfekvőbb: ha csak arról van szó, hogy már meglévő, és online is elérhető leleteinket beszéljük meg az orvossal, vagy krónikus betegségünkkel kapcsolatban vannak kérdéseink, esetleg rendszeresen szedett gyógyszereink adagolását kell beállítani, illetve panaszmentesen, kontrollra térünk vissza orvosunkhoz.

Itt is láthatjuk, hogy a telemedicinával időt és pénzt is megtakaríthatunk, amely ugyancsak nem utolsó szempont

Ezt a gyorsaságot és gördülékenységet tapasztalhatjuk azóta is, hogy az orvos a felhőbe írja fel gyógyszer receptjét vagy a beutalót, és egy-egy laborleletet sem nekünk magunknak kell átvenni a szakrendelőben vagy kórházban, aztán elvinni az azt véleményező orvoshoz, hanem az adott orvos egy perc alatt meg tudja nézni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (ahol egyébként mi magunk is megtekinthetjük az összes egészségügyi dokumentumunkat).

Meskó Bertalan szerint, aki egyszer megtapasztalta a távgyógyítás előnyeit, az már nem fog visszatérni a régi rendszerbe, amikor szabadnapot kellett kivenni, és fél órát ülni egy betegekkel teli váróban, csak azért, hogy egy vizsgálatot nem igénylő konzultációt lefolytathassunk az orvosunkkal.

„Azt gondolom, hogy néhány éven belül a telemedicina kifejezés is ki fog kopni a köztudatból, mert nem lesz értelme használni, hiszen magától értetődővé válik, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz távgyógyításban juthatunk hozzá” – mondja, hozzátéve, hogy a mai becslések szerint a jövőben körülbelül kétharmad/egyharmad arányban oszlik majd meg a személyes és a távgyógyítás.

Ő úgy véli, hogy az igény a betegek felől érkezik, de a távgyógyászat csak akkor terjedhet el, ha az orvostársadalom is ezt a gyógyítási formát kultiválja, ha gördülékenyen kivitelezhető. Ehhez szükséges az is, hogy az új orvosgeneráció tagjait megtanítsák a mesterséges intelligencia használatára, és adjanak nekik egy újfajta szemléletmódot, amely a telemedicinára fontos és hasznos opcióként tekint az orvoslásban, mely a beteg-orvos viszony javítására is alkalmas.

Egy 2020-ban elvégzett kutatás szerint Magyarországon a magánszektorban is csak elenyésző mértékben használnak távgyógyászati szolgáltatásokat, leginkább a távkonzultáció jellemző, amelynek elterjedése értelemszerűen megnőtt az utóbbi időben a járvány hatására. Európában és az USA-ban ugyanakkor minden szegmens dinamikusan növekszik. Különösen felértékelődött a telemonitoring és a különböző – mobiltelefonon is elérhető – egészségmegőrzést támogató applikációk jelentősége. 

„Az egyik legfontosabb, amit a páciensnek meg kell értenie a távgyógyászattal kapcsolatban, hogy neki is aktívan együtt kell működnie az orvossal.

A kelet-európai emberek arra szocializálódtak, hogy az egészségügyi ellátásnak – és sok minden másnak is – passzív szereplői, akik hagyják, hogy helyettük megoldják a problémákat. A jövő hatékonyabb orvoslásához azonban nélkülözhetetlen, hogy az emberek aktívan részt vegyenek saját egészségi állapotuk nyomon követésében, legyenek tisztában azzal, hogy mire kell odafigyelniük, és törekedjenek az egyenrangú, partneri viszony kialakítására az orvosukkal. Ez pedig nemcsak kötelezettségekkel, hanem jogokkal is jár.

Ha az orvos nem nyitott erre az újfajta viszonyra, akkor másikat lehet keresni, másodvéleményt kérni. Én kétszer váltottam háziorvost, míg végül megtaláltam azt, akit addig kerestem. Sajnos az egészségügyi rendszer ma még a passzív betegeknek kedvez, aki aktívan részt akar venni saját egészségi állapota nyomon követésében, annak még nincs annyi lehetősége erre, mint amennyire szükség lenne. A távgyógyítás lehetőségeit tehát nem kell mindenkinek maradéktalanul kihasználni, de a cél az, hogy aki szeretné, az megtehesse.”

Kerekes Anna

Nézzétek meg az Elviszlek magammal különleges adását, amelyben DTK „okoslányosan” el is vitte magával dr. Meskó Bertalant meg nem is 

A hat évvel ezelőtt készült interjúnkat is olvassátok el vele ITT

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/vorDa