–

Elvette tőlem a legdrágább kincsemet

A Mayday Rain cselekménye több szálon fut: látunk felvételeket a parlamentben felszólaló képviselőkről, a 2024-es törvénymódosítás támogatóiról, és azokról a tüntetőkről, akik hevesen ellenezték az új szabályozást. A BBC témában írt cikke szerint Japánban a legtöbb válás ún. konszenzusos válás: a felek aláírnak egy papírt, és kölcsönösen véget vetnek a házasságnak.

Az ügyvédek szerint, ha a családban gyerek(ek) is van(nak), akkor a felek maguk dönthetnek a láthatásról, jogokról, felelősségről. Ha viszont a vita a bíróságra kerül, akkor a bíró jellemzően csak az egyik szülőnek ítéli a gyámságot. Ezen változtat a tavaly megszavazott módosítás, amely nőjogi aktivisták szerint különösen veszélyes azokra a nőkre, akik családon belüli erőszak áldozatai.

A film szereplőinek története jól mutatja, miről szól a vita: egyikük például

hiába vált el a bántalmazó férjétől, a közös felügyelet miatt a férfi továbbra is az élete része maradt. Az apa jogai révén beleszólhat többek között a fiuk iskoláztatásába, és emiatt folyamatosan zaklathatja, hívogathatja volt feleségét.

Egy másik nő története különösen megrázó volt: hiába voltak bizonyítékai, fotói arról, hogyan bántalmazza az exférje, senki nem vette komolyan. A férfi 2017-ben végzett a 4 éves lányukkal, majd öngyilkos lett. A nő szerint ez lehetett a férfi bosszúja. „Elvette tőlem a legdrágább kincsemet” – tette hozzá.

Mindezzel szemben a törvény támogatói azt hangsúlyozzák, hogy a gyereknek joga van mindkét szülőjével kapcsolatban maradni, ez a gyerek érdeke. Szerintük a házastársak közötti konfliktus – még ha bántalmazás is történt – a férj és a feleség ügye, amelyet külön kell választani a szülők és gyerek kapcsolatától.

Olyasvalakivel kell együtt nevelni egy gyereket, aki bántalmazó

A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint

a film száz százalékban a magyar valóságot mutatja be. 

Amikor a szakembert arról kérdezték, mi segíthetne a családon belüli erőszak áldozatain, kiemelte az Isztambuli Egyezményt, amelyet Magyarország ugyan aláírt, de még nem ratifikált. Emellett felidézte azt az esetet is, amikor Varga Judit – a Telex szerint még európai ügyekért felelős államtitkárként – azt mondta a nők és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló egyezményről, hogy politikai hiszti.

Spronz Júlia szerint sok esetben a felelős szervek és döntéshozók nem kapnak megfelelő képzést, így nem ismerhetik fel a családon belüli erőszak jeleit, és nem tudják, hogyan lépjenek fel a bántalmazókkal szemben.

„Amikor 2022-ben megszavazták, hogy a bíróság elrendelhet közös felügyeletet, ha az a gyermek érdekében áll, szintén nem került szóba a bántalmazás kockázata” 

– sorolta a problémákat a jogász, aki szerint az egyik legnagyobb gond az, ha valakire ráerőszakolják a közös felügyeletet anélkül, hogy érdemben megvizsgálnák, mi is történt, mi történik a háttérben.