„Elég élesen emlékszem 2010-re, és arra is, hogy ebben az időszakban a családon belüli erőszak, mint olyan, egy nem létező fogalom volt.” Látlelet című sorozatunk első témája a nők elleni erőszak, Mózes Zsófi cikkéből 5 erős gondolatot emeltünk ki.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta a nők elleni erőszak ügye Magyarországon újra és újra rendszertesztté vált – és szinte minden alkalommal megbukott. Jogszabályok születtek, munkacsoportok alakultak, ígéretek hangzottak el, majd elült a figyelem. A tragédiák viszont maradtak.
A Mayday Rain című japán film személyes történeteken keresztül mutatja be, hogyan láncolhatja az áldozatokat bántalmazójukhoz a közös felügyeleti jog Japánban. Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint a film a magyar valóságot is tükrözi, rávilágítva a hibás rendszerre, ami cserben hagyta azt a japán nőt, akit januárban meggyilkolt a volt férje.
„Varga elmondta továbbá, hogy a nők egyenjogúságáról szóló »Isztambuli egyezmény egy politikai hiszti«, mert a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is.”
És nem. Ez nem „már megint” a nőkről szól. És nem is a migrációról. Vagy a genderről.
Ilyen volt tegnap ez az elképesztően fontos és nagyon szerethető esemény, a 111. nőnap, ami viszont első volt abban, hogy ezúttal a nők jogairól is szólt. Arról, hogy ne haljon meg hetente legalább az egyikük a kapcsolati erőszak áldozataként, hogy ne legyen köztük kétszázezer bántalmazott, hogy ne minden ötödikük tapasztalja meg a nemi erőszakot élete során.
Veszélyes dolog arra nevelni a gyerekeket, hogy hallgassanak és ne zavarják beszéddel a felnőtteket.
Tizenöt éves éves koruk előtt a magyar lánygyermekek 20 százaléka él át fizikai erőszakot, öt százalékuk szexuális erőszakot, 24 százalékuk szexuális- és fizikai visszaélést. Ezt most emésztgesd egy kicsit, aztán KATT a cikkre.
Glow
Lagom
Glow
Lagom