Vannak, akik arról döntenek, esznek-e, vagy fűtenek

–

Épp csak kilábaltunk a Covid-járványból, amikor kitört a háború a szomszédban, mi pedig arra eszméltünk, hogy az életünk ismét fenekestül felfordult. Az infláció nő, az árak az egekben, az alapvető élelmiszerek hiánycikké váltak, az autónk megtankolása napi rutinból napi rémálommá vált, közben egyik napról a másikra redukálódott a rezsicsökkentés is.

Éveken át éltünk boldog tudatlanságban, majd jött az eszmélés, hogy az otthon melege bizony jóval többe kerül, mint korábban sejtettük. Úgy tűnik, a régi jó világnak (egy időre legalábbis) vége van. De valójában ez várható volt. Tudtuk, hogy sokkal jobban oda kellene figyelnünk az energiagazdálkodásunkra, hogy csökkentenünk kellene az energiafüggőségünket, hogy túl pazarlón élünk.

Nem léptünk önszántunkból, hát most a körülmények kényszerítenek rá minket. 

„Az árszabályozás elaltatta az embereket az elmúlt évtizedben és a szükséges felújításokra, az otthonok modernizálására kevesebbet szántak, ráadásul kevesebb támogatás is volt ezekkel kapcsolatban elérhető. Úgy tűnt, nem is olyan nagy tétel kifizetni a gázt, a villanyt. Ennek most isszuk meg a levét” – mondja Csontos Csaba. Szerinte azonban nem kell kétségbe esni. Illetve, ha ezen már túl vagyunk, akkor elkezdhetünk gondolkodni a megoldásokon is. 

Rögtön felmerül a kérdés, hogy mivel is kellene fűteni, mi ma a legjobb megoldás. Ez a szakértő szerint is fontos kérdés, azonban mindenkit türelemre int. Valójában nem ezzel kell kezdenünk a téma megvitatását. Az első és legfontosabb, hogy azzal gazdálkodjunk jól, amink van.

Ne az utcát fűtsük! 

Akármilyen házban élünk, és akármilyen fűtőberendezésünk van, fontos, hogy ne az utcát fűtsük. Cél az energiahatékonyság növelése, valamint az, hogy a fogyasztó, a lakó jól használja az épületet.

„Sokan kerestek meg az utóbbi időben, és kérték a tanácsomat, hogy mit tegyenek, hogyan fűtsenek, milyen technológiát alkalmazzanak. Az első kérdésem mindig az volt: rendben, de a ház egyébként szigetelt?”

Mint Csontos Csaba mondja, a magyar épületállomány sajnos elég rossz állapotban van. Sok ház épült 1945 és az 1990-es évek között, például az úgynevezett Kádár-kockák vagy a panelok, amik nem az energiahatékonyságukról híresek. A másik gond, hogy az energiaszegénység mértéke már a válság előtt is elég aggasztó volt Magyarországon.

Vagyis akiknek egyébként is gondot okoz, hogy megfelelően kifűtsék a házukat, azoknak általában a házuk sincs megfelelően szigetelve, ezért éppen nekik kell még többet költeniük a fűtésre (ami általában nem is megfelelő, például nincs eléggé kiszáradt és jól előkészített tűzifájuk). 

„Ma Magyarországon durván négymillió lakás van, ennek kétharmada családi ház. Az egyik leggyorsabb és jelentős megtakarítást eredményező megoldás, ha a födémet vagy a padlást leszigetelik egy minimum huszonöt centiméter vastag szigetelőanyaggal. Ezzel rengeteg energiát meg lehet fogni, hiszen felfelé száll a meleg, húsz-huszonöt százalék hőveszteség a tetőn keresztül távozik. Érdemes szakember segítségét kérni, de ez az a munka, amit akár mi magunk is el tudunk végezni.” 

Szintén fontos a lábazat és a homlokzat szigetelése, azonban ennek már nem érdemes szakértelem nélkül nekiállni. Nem mindegy ugyanis, hogyan kerül fel a szigetelőanyag az épületre. Fontos a hőhidak elkerülése, hogy később ne nedvesedjen, penészesedjen az épület. „Láttunk olyat energiaszegény családoknál, hogy hézagosan, nagyon vékony kis hungarocell-lemezeket próbáltak felrakni. Dicséretes a szándék és a gondolkodásmód, hogy megpróbálják csökkenteni a hőveszteséget , de hogyha nem szakszerű a kivitelezés, akkor hosszú távon többet árthatunk vele, mint amennyit használunk.” 

Ha egy korábban jól szellőző házat leszigetelünk, vagy nyílászárókat cserélünk, akkor természetesen megváltoznak a ház alapvető energetikai tulajdonságai is, például a légáteresztő képesség. Logikus, hiszen épp az volt a cél, hogy a meleget bent tartsuk. Ám emiatt nekünk is másként kell használnunk ezután az épületet. Például meg kell változtatnunk a szellőztetési szokásainkat is. Egyszerű dolognak tűnik, mégis sokan rosszul csinálják. 

Máshogy kell szellőztetünk télen és nyáron. Télen lehetőség szerint a legmelegebb órákban, pár percig , intenzív kereszthuzattal szellőztessük át a lakást, aztán teljesen zárjuk be az ablakokat, ajtókat. Soha ne hagyjuk résnyire vagy bukóra nyitva a nyílászárókat, ha szükséges, inkább ismételjük meg a rövid szellőztetést naponta többször. 

Így csak a levegő hűl és cserélődik ki, a falak melegek maradnak, és nem kerül sok energiába újra felfűteni a légteret. Nyáron pont fordítva, a leghűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban, huzamosabb ideig, akár hosszú órákon át legyenek nyitva a nyílászárók, azért, hogy napközben a falakban és az épület szerkezetében felhalmozódott felesleges hő távozhasson. 

„Nem is gondolunk bele, de az épületek falazata több tíz vagy akár több száz tonnányi anyagot tartalmaz. Hogyha ezt a »hőtárolót« a helytelen szellőztetéssel télen lehűtjük, akkor hatalmas energiába és sok pénzbe kerül újra felmelegíteni” – mondja Csontos Csaba. 

Hogy milyen anyagot érdemes használni magához a szigeteléshez? Milyen nyílászárókat válasszunk? Hogyan újítsuk fel és tegyük energiahatékonnyá az otthonunkat? Nincs egyetlen jó recept, hiszen minden épület más, és másként használják a benne élők. 

Segítség, felújítok! 

Sokan találkoztak már a felújítás rémével, hogy mindennek utána kell járni, hogy úgy kell vadászni a szakembereket. Ha mégis találunk szakit, előfordulhat, hogy a munka felénél felszívódik. A neten pedig mindenféle, egymásnak gyakran ellentmondó információkra bukkanhatunk. De ma már nem kell mindezzel egyedül megküzdenünk.

Ahogy arra Csontos Csaba felhívja a figyelmünket, egy európai uniós projekt keretében nemrég létrejöttek az országban az úgynevezett RenoPontok, vagyis olyan irodák, amelyekben a felújítással kapcsolatos minden fontos információt megkaphatunk. 

„A RenoPont energetikai otthonfelújítási központok lényege, hogy az ügyfeleket egy helyen szakértő tanácsadók kísérik végig az egész energetikai felújítási folyamaton. Az ott dolgozó szakemberek segítenek az ötlettől a tervezésen és kivitelezésen át egészen a minőségbiztosításig és a munka ellenőrzéséig. Aki szeretne felújítani, annak tanácsot adnak, hogy miként érdemes nekiállni, és milyen lépésekben érdemes haladnia. Mert nagyon nem mindegy, hogy mivel kezdünk. Lehet hőszivattyúnk, ki lehet cserélni a gázkazánt, de mindezek előtt érdemes az épületet szigetelni és a nyílászárókat kicserélni, akár több apró, egymást követő lépésben. Háztartásunk hőigénye ezektől a beavatkozásoktól már számottevően, több tíz százalékkal vagy akár ötven százalékot meghaladó mértékben is csökkenhet, és lehet, hogy ezek után egy kisebb teljesítményű és jóval olcsóbb új fűtőberendezés is képes lesz felfűteni otthonunkat.”  

A RenoPontokban kivitelezői adatbázis is rendelkezésre áll majd. Gyakorlatilag előszűrik az ügyfelek számára a mezőnyt, az adatbázisba csak olyan kivitelező kerülhet be, aki bizonyos szempontoknak és előre lefektetett szabályoknak megfelel. Később pedig a szakértők azt is megvizsgálják, hogyan sikerült a felújítás. 

„Egy éve nyitottak meg az első ilyen irodák Budapesten, a Deák Ferenc téren és a Gutenberg téren, valamint Nagykanizsán, és azóta folyamatosan gyarapszik a RenoPontok száma. A tanácsadás ingyenes, úgyhogy arra biztatnék mindenkit, hogy menjen el, és próbálja ki, mert olyan ötleteket kaphat a szakemberektől, amikre magától talán nem is gondolt volna. Aki személyesen nem tud bemenni az irodába, akár Zoom alkalmazáson keresztül is konzultálhat a szakértőkkel” – mondja Csontos Csaba. 

De mivel fűtsünk?

És akkor most térhetünk vissza ahhoz, hogy milyen technológiával és milyen anyaggal fűtsünk. 

Szakértőnk szerint több szempontot érdemes vizsgálni. Fontos, hogy mi a jó a pénztárcánknak, de ma már nem kerülhetjük meg a kérdést, hogy mi az, ami a legkisebb környezeti terhelést jelenti. A globális egészt tekintve a legjobb, ami a legkevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, vagyis a megújulóenergia-források. De figyelnünk kell a közvetlen környezetünkre is, vagyis hogy minél alacsonyabb legyen a szállópor-kibocsátás is. 

Manapság talán már evidencia, hogy aki újonnan építkezik és megteheti, az kerülje a gázfűtést. A gáz használata elég hatékony ugyan, és viszonylag alacsony a szállópor-kibocsátása, azonban fosszilis tüzelőanyag lévén jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. És most már egy másik szempont is szerepet játszik: az energiafüggőség. 

„A helyzet elég egyszerű: a határainkon belül megtermelt és előállított megújuló energia miatt nem kell aggódnunk. Minden más forrásból érkező energia viszont idegen és kiszámíthatatlan érdekek játékszerévé tehet.”

A szakértő szerint a legmodernebb és leghatékonyabb rendszerek a hőszivattyús hűtő-fűtő berendezések. Ezekből ma már többféle is létezik. 

Az egyik a levegő-levegő szivattyú, ami a külső levegőből nyeri ki villamos energia segítségével a szükséges hőt. A berendezés beszerelése általában gyors és egyszerű, minimális átalakítást igényel, és költségek terén is ez az egyik legkedvezőbb megoldás. Enyhe télen vagy az átmeneti évszakokban 7 °C körül igazán hatékonyan dolgozik. Ilyenkor egy egység villamos energiából akár 3-4 vagy akár még ennél is több egység hőenergiát képes előállítani. Hátránya viszont az lehet, hogy tartós hidegben és nagy mínuszokban a hatékonysága jelentősen csökkenhet, valamint a működése légáramlattal jár, amit nem mindenki kedvel. 

Ennek egy másik változata a levegő-víz hőszivattyú. Ez szintén a külső levegőt használja fel, de nem a benti levegőt melegíti vele, hanem például a padlófűtést, az abban keringő vizet. Minél nagyobb a hőleadó felület, annál hatékonyabb a rendszer, hiszen a csövekben keringő vizet annál kevésbé kell felmelegíteni, így végül kevesebb energia kell ugyanannak a hőmérsékletnek az eléréséhez. 

És létezik még a víz-vizes rendszer, amely jellemzően a talajban elraktározott hőenergiát használja fel. Ebben az esetben a földbe lefektetett csövekben keringő, közel állandó hőmérsékletű vizet melegíti fel a hőszivattyú. A rendszer hatékonysága kiemelkedő, és nem függ az időjárástól, másfelől viszont ez a megoldás messze a legköltségesebb is. Ezeknek a technológiáknak azonban megvannak a maguk korlátai, például jelentős mennyiségű villamos energia kell az üzemeltetéséhez, ezért adott esetben érdemes lehet ezeket más fűtési módokkal kombinálni, például telepíthetünk melléjük egy szilárd tüzelésű rendszert. 

„Egy klasszikus cserépkályha vagy tömegkályha a hőtárolás miatt jó kiegészítő megoldás lehet, hiszen ha jól használjuk, akkor egy begyújtás után a kályha tömegtől függően tizenkét–huszonnégy, vagy akár negyvennyolc órán át is folyamatosan adhatja le a hőt.” 

A kulcsszó itt megint csak az, hogy „ha jól használjuk”.

Megrakják a tüzet, mégis elaluszik…

Idén valószínűleg sokan állnak át a fatüzelésre, és azok is beüzemelik otthon a kályhát, kandallót, akiknek eddig is volt, de korábban nem használták. Van néhány alapelv, amelyet mindenképp szem előtt kell tartani ebben az esetben is. 

A jó tüzeléshez elengedhetetlen a megfelelő tűzifa. A fának legalább másfél, de inkább két évig száradnia kell. Amikor kivágják a fát, a nedvességtartalma fajtától függően 40-50 százalék körül van, ez nagyjából másfél év alatt csökken 20-25 százalékra. Eközben a fa veszít a tömegéből, azonban a fűtőértéke megduplázódik. A légszáraz fa égés közben nem füstöl (hiszen nem kell a fölösleges nedvességtől megszabadulnia), így végbemehet a tökéletes égés, jobb a fűtőértéke, és kevesebb salakanyag (hamu) marad utána. 

Szintén nem elhanyagolható kérdés, hogy miként gyújtunk be. A szakértő szerint ez az pont, amelynél az emberek 90 százaléka elhasal. 

„A tökéletes égéshez szükség van a jól előkészített tüzelőanyag mellett megfelelő mennyiségű oxigénre is. A legtöbben alulra teszik a gyújtóst, majd erre a nagyobb fahasábokat, de ezzel csak elfojtják a tüzet és rengeteg füst keletkezik, a füsttől pedig még kevesebb oxigénhez jut a tűz. A füstben pedig nagyon sok a szálló por, például a PM10, PM2,5 vagy akár a PM1. Olyan pici részecskékről van szó, amik bekerülhetnek a véráramba, és nagyon súlyos egészségi következményekkel járhatnak. Magyarországon évente tizenháromezer ember hal meg idő előtt a szállópor-szennyezés miatt, és ennek a szállópor-koncentrációnak a hetven százaléka a szilárd tüzelésre vezethető vissza.” 

A tűzrakást tehát úgy kell felépíteni, mint egy piramist vagy gúlát. A vastagabb ágak kerüljenek alulra, ezek fölé a vékonyabb ágak, a legtetejére pedig a gyújtós kerül. A másik verzió, hogy előre rakjuk a vékony ágakat, beljebb a tűztérbe pedig a vastagokat. Mindig felülről vagy elölről gyújtsunk be. Amikor meggyullad a tűz, a vékony ágak elkezdenek égni, majd hővezetés segítségével a vastagabb ágak is lángra kapnak, miközben végig jut elég oxigén és az adott égéshőnek megfelelő vastagságú éghető anyag. A felülről történő begyújtás lassabbnak tűnhet, de sokkal hatékonyabb, és szinte füstmentes. Fontos, hogy mindig kövessük a tüzelőberendezés utasításait, de általában benyújtáskor gondoskodjunk a maximális oxigénellátásról, ha már minden hasáb ég, akkor pedig segítsük elő a közepes levegőbeáramlást. A levegő beáramlását csak akkor minimalizáljuk, ha nem rakunk újabb hasábokat a tűzre, és tűztérben lévő égéstermék már csak parázslik.

Fekete füst száll a kéményből

De hiába tudja valaki, hogy milyen a jó tűzifa és hogyan kell helyesen begyújtani, ha nincs megfelelő fűtőberendezése, tűzifája, és nincs szigetelés a házán. 

Csontos Csaba szerint az idei évnek nem csak a magas energiaárakról, hanem az összefogásról kellene szólnia. Úgy véli, hogy a Covid-járvány idején, valamint az orosz–ukrán háború kitörése után a menekültek fogadásakor a magyar társadalom megmutatta, hogy képes a szolidaritásra és az aktív cselekvésre. Most ismét itt az alkalom, hogy segítsük a rászorulókat. 

„Idén sokan át fognak állni a fatüzelésre, nagyon sok kémény fog füstölni. És ez egy közös problémánk. Ugyanis egy helytelenül fűtő család egy egész utcát, falut képes füstbe borítani. Amikor az látjuk, hogy a szomszédnak megint fekete füst jön a kéményéből, akkor két módon reagálhatunk. Bosszankodhatunk miatta és összeveszhetünk a szomszédunkkal, vagy rájöhetünk, hogy az ő problémája a miénk is, és megpróbálhatunk konstruktív, segítő magatartást mutatni. Sok esetben nemcsak az ismerethiány okozza a helytelen fűtést, hanem hogy egyszerűen nincs miből fűteni. Az energiaszegénység ebben az esetben azt is jelentheti, hogy néha egyszerűen nem jut ételre és fűtésre is.” 

Mint szakértőnk meséli, példaértékű kezdeményezések már így is akadnak. Verőcén például az építkezéseken megmaradt szigetelőanyagokat gyűjtötték össze önkéntesek, és vitték el, valamint szigetelték egy rászoruló család födémjét. Máriahalmon pedig közösségi tűzifa-hasogatást indítottak. Ugyanis bármennyire jó a tüzelőberendezésünk, bármennyire száraz a fánk, a tűzifával való fűtés hatalmas munka, és kemény fizikai megterhelést jelent. 

„Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint a húsvéti locsolkodást. A falu apraja-nagyja, a jó erőben lévő férfiak egy csoportja összegyűlik, és elmennek olyan háztartásokhoz, ahol tudják, hogy idős vagy olyan ember él, aki nem képes előkészíteni magának a tűzifát. És akkor segítenek egymásnak, felhasogatják a rászorulóknak a fát. Az ilyen kis apróságok is hatalmas segítséget jelenthetnek. A lényeg, hogy vegyük észre, hogy a szomszéd is ugyanolyan ember, mint mi, és lehet, hogy vacog. Figyeljünk az idősekre, az egyedülállókra, a tartós betegséggel küszködőkre. Kezdjünk párbeszédet a másikkal, kérdezzük meg, hogy tud-e fűteni.” 

Nullaforintos megoldások

A szakértő azt mondja, otthon ők csak végső esetben nyúlnak a termosztáthoz. Helyette viszont van vastagzokni- és melegpulóver-szabály. 

Nem kell azonnal vagyonokat költeni modernizálásra, felújításra, használjuk a meglévő rendszereinket okosan, és figyeljünk ezek állapotára!

A radiátorok elől húzzuk el a bútorokat, ne takarjuk el a fűtőtesteket vastag függönnyel! Tartsuk karban a berendezéseinket. Portalanítsuk a kazánt, légtelenítsük a fűtőtesteket! 

Ha csak egy fokkal lejjebb vesszük a fűtést, azzal akár az energia öt-hat százalékát megspórolhatjuk. Kezdjük el írni, hogy pontosan mennyi energiát fogyasztunk. Ez már csak azért is jó, mert így hónapról hónapra látni fogjuk, hogy van értelmük az apró lépéseknek is. Lehet, hogy ezt eleinte a magas rezsiköltségek miatt a pénztárcánkon még nem fogjuk érezni, de a környezetünknek biztosan jót teszünk vele. 

„Én szeretném azt hinni, hogy egyre több embernek fontos, milyen környezetben él, és ha megállítani nem tudjuk is, legalább csökkenthetjük az éghajlatváltozás mértékét. Nem szabad, hogy a tehetetlenség érzése eluralkodjon rajtunk. A WWF Magyarországnak is ez a szlogenje: Együtt lehetséges!” 

–

Ha bővebben is érdekel, hogy hogyan tudod otthonod melegét természet- és pénztárcabarát módon biztosítani, mivel néz szembe egy település a fűtési szezonban, és milyen megoldások jöhetnek szóba, akkor hallgasd meg a WWF Magyarország podcast csatornája, a Lételem erről szóló epizódját!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Marina113

Iliás-Nagy Katalin