–

A leigázott indián törzseket a betelepülő fehérek barbároknak tekintették, és kötelezték őket a beolvadásra. A gyarmatosított „vademberek” erőszakos beolvasztása a XX. században sem ért véget, és a Kanadában működő egyházak tevékeny részt vállaltak benne. A katolikus, protestáns, anglikán, metodista és presbiteriánus egyházak által a XIX. század közepétől egészen a közelmúltig (1997-ig) működtetett, állami támogatású bentlakásos oktatási intézményekbe hurcolták indián, mesztic és inuit gyerekek ezreit (körülbelül 150 ezret), és brutális, megalázó módszerekkel vették rá őket arra, hogy ne használják az anyanyelvüket, teljesen szakadjanak el saját kultúrájuktól, hitüktől.

Ezen intézmények egykori diákjai az 1990-es évek végétől tömegesen indítottak pereket a kanadai állam ellen, innen tudható, hogy rendszeres gyakorlat volt ezekben az iskolákban a verés, a szexuális abúzus, a lelki és érzelmi terror. A rossz higiéniai feltételek, a zsúfoltság (a 40-50 fős hálótermek), a spártai körülmények, a járványok, a hideg és az éhezés miatt rengetegen meghaltak, és arra is maradt fenn bizonyíték, hogy orvosi kísérleteket végeztek gyerekeken, valamint 1928–1933 között divattá vált a kötelező sterilizálás, azaz meddővé tétel (a „fajnemesítő” eugenetikáról itt írtam).

A Truth and Reconciliation Committee (Igazság és Megbékélés Bizottsága; TRC) korábban feltárta, hogy az iskolák tanulóinak körülbelül öt-hét százaléka meghalt.

De a túlélők is mélyen traumatizáltak.

A testi-lelki szenvedés mellett a gyerekek valódi, használható szakképzést sem kaptak, így közülük sokakat sújt ma a munkanélküliség, a szegénység, az alkoholizmus. Ezekből és gyökértelenségükből következően nagyon magas körükben az öngyilkosságok száma: a kanadai átlag ötszöröse.

Gyerekcipőkkel emlékeznek meg az elhunyt gyermekekről Torontóban – Forrás: Getty Images/Steve Russell/Toronto Star

Május 29-én robbant a hírbomba

Brit Columbiában, Kamloops őslakosainak egykori bentlakásos iskolájának helyén 215 őslakos diák maradványait találták meg.

Ezt követően az ország 139 hasonló iskolájában indítottak hanglokátoros kereséseket, és néhány nappal ezelőtt 751 újabb névtelen sírt találtak, ezúttal a Saskatchewan tartományban lévő, 1899 és 1997 között működő Marieval, katolikus bentlakásos iskola kertjében.

Nem tömegsírról van szó, hanem névtelen sírokról: a temetőt kezelő római katolikus egyház az 1960-as években eltávolította a sírköveket.

„Apaként el sem tudom képzelni, mit éreznék, ha elvennék tőlem a gyerekeimet” 

– nyilatkozott feldúltan a kanadai miniszterelnök, más kormánytagok tweetjeivel szinkronban, és ígéretet tett az ügyek kivizsgálására. Szó van arról, hogy bűnügyi vizsgálat indul a halálesetek kapcsán, és Justin Trudeau kérte, hogy az egyházi dokumentumokat hozzák nyilvánosságra. Ferenc pápával is tárgyalt az ügyről, az iskolák 70 százalékát ugyanis a katolikus egyház működtette. (A gyerekek elhunytát egyébként, úgy tűnik, a Brit Columbiában található Kamloops település iskolája például egyáltalán nem dokumentálta, eltűnésüket a családtagok jelentették a hatóságoknak.)

A Vatikán egyelőre nem kért bocsánatot a kanadai őslakosokkal szembeni rendszerszintű diszkriminációért és erőszakért, de a pápa együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és megbékélésre szólította fel a kanadai egyházi és politikai vezetőket.

„Emlékszem, amikor gyerekek voltunk, és gyalogoltunk a temető felé vezető ösvényen, mondták nekünk, hogy óvatosan lépkedjünk, mert könnyen lehet, hogy testek vannak elásva a környéken – nyilatkozta Chasity Dilorme, a Cowessess First Nation őslakos közösség vezetője. – Még csak az út elején járunk, ez csupán a második feltárt temető.” Bejelentette továbbá, hogy a bűncselekmények felderítésének érdekében igazságügyi orvos szakértőkkel fognak együttműködni, és nem nyugszanak, amíg minden sírt meg nem találnak, és méltóképpen el nem gyászolják a gyerekeket.

Éjszakai lámpák a jelöletlen sírok helyén Saskatchewanban – Forrás: Getty Images/Amru Salahuddien/Anadolu Agency

Indián vezetők gyakorta felvetik nyilatkozataikban azt is: a helyzetüket jól tükrözi, hogy évtizedeket kellett várniuk az igazság pillanatára, és egész másként alakult volna minden, ha fehér gyerekek lennének az áldozatok

Hogy Kanada mihez kezd az egyre dagadó botránnyal, a többé már nem elhallgatható népirtás tényével, történelmének e mocskos-kegyetlen fejezetével, azt lélegzet-visszafojtva figyeli a világ. A múlttal való szembenézés sok helyen várat még magára.

Kurucz Adrienn

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Amru Salahuddien/Anadolu Agency