– 

Felnőtt, gyerek, külföld, belföld

Amikor felbomlik egy párkapcsolat, a közös gyerekekről való további gondoskodás módjáról is dönteni kell. Van, aki úgy érzi: a másik szülőnek nincs joga beleszólni a gyerek további sorsába, és annak beleegyezése nélkül más országba költözik a gyerekével – többnyire az állampolgársága szerinti országba, bízva abban, hogy a saját országa törvényei neki kedveznek, őt védik. Van olyan nemzetközi válóperes sztárügyvéd, aki egyenesen úgy hirdeti szolgáltatásait, hogy: „kiharcolom a neked kedvező joghatóságot ”, vagyis azt, hogy melyik ország törvényei szerint történjen a válás, szülői felelősség megosztása.

És ezzel szemben van egy nemzetközi egyezmény, valamint egy uniós rendelet*, amelyek szerint

a szülői felelősség megosztásáról abban az országban kell dönteni, ahol a gyerek életvitelszerűen élt, mielőtt egyik szülője a másik beleegyezése nélkül elvitte egy másik országba. Igen, akkor is, ha apa, anya, gyerek, mind magyar állampolgárok.

A „gyermek jogellenes külföldre vitele vagy visszatartása” jogi kifejezés azt a helyzetet írja le, amikor az egyik szülő a másik beleegyezése nélkül külföldre viszi, vagy ott tartja a gyereket azzal a szándékkal, hogy a továbbiakban a gyerek életvitelszerűen ott éljen. Több idegen nyelven ezt még jogi dokumentumokban is  gyerekrablásnak hívják.

A gyerekrablás megvalósulhat például azzal, hogy egy magyar házaspár gyerekkel külföldre költözik, ott letelepszenek, majd az egyik szülő meggondolja magát, és a gyerekkel a másik szülő beleegyezése nélkül visszaköltözik. Az is egy tipikus példa, amikor magyar-külföldi pár egyikük hazájában letelepszik, ott közös gyereket nevelnek, majd egyikük úgy dönt, hogy ő a gyerekkel inkább mégis a másik országban élne, és a másik szülő beleegyezése nélkül el is viszi a gyereket.

Elvált szülők esetében gyakran előfordul, hogy a nyaralásra a másik szülőhöz engedett gyereket ott tartják: a nyaralásnak vége, de a gyerek nem mehet vissza abba az országba, ahol óvodába, iskolába jár.

A világon évente mintegy 100 ezer gyereket visz el határokon túlra egyik szülője a másik szülő beleegyezése nélkül.

12 tipp, avagy: Mit lehet tenni ilyen esetek megelőzésére?

1. A szülők tájékozódjanak!

Tudniuk kell, hogy annak az országnak a törvényei, ahová költöznek, hogyan rendelkeznek a gyerek jogellenes elviteléről. Ha a gyerek tartósan egy másik országban tartózkodik, mint amelyiknek az állampolgára, akkor az esetleges elvitelének vagy visszatartásának jogellenességét a gyerek szokásos lakóhelye (ahol életvitelszerűen él) szerinti ország jogrendje határozza meg, nem pedig az állampolgárságát adó ország jogrendje. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a szokásos lakóhely fogalma is változó nemcsak az egyes országok jogrendje szerint, hanem az eljáró bíró mérlegelése szerint is.

Több országban a gyerek elvitele a másik szülő beleegyezése nélkül nem csupán polgári jogi, hanem büntetőjogi eljárást is maga után von, amelyet akkor sem biztos, hogy le lehet állítani, ha a szülők időközben megegyeznek.

Magyarországon ebben kérdésben az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya ad tájékoztatást és segítséget. A jogellenes külföldre vitel jelenlegi magyarországi kezeléséről ombudsmani jelentés készült 2018-ban.

2. Írjátok le az „alapszabályokat” már gyerekvállalás előtt!

Nem túl romantikus, de amikor egy külföldi állampolgárral köti össze valaki az életét, érdemes már közös gyerekük születése előtt megbeszélni és akár írásban rögzíteni, hogy a gyerek életét befolyásoló lényeges kérdésekben egyetértenek-e a szülők, és ha esetleg nem, akkor milyen kompromisszumokra hajlandók. Például arra vonatkozóan, hogy vallásosan nevelik-e gyereket, milyen oktatást szánnak neki, kétnyelvű, kettős kultúrájú családot alakítanak-e ki, fontos-e, hogy mindketten gyakorolhassák választott hivatásukat, milyen gyakorisággal látogatnak el a velük nem egy országban elő rokonokhoz, stb., minden szóba jöhet, ami a leendő szülőpár tagjainak fontos.

3. Beszéljetek nyíltan arról, hogy mi van, ha végül felbomlik a kapcsolat?

Még kevésbé romantikus, de külföldre költözéskor vagy külföldivel történő gyerekvállaláskor fontos megbeszélni, akár írásban is rögzíteni, hogy mi történik, ha elváltok. Például, ha a Magyarországra költözött külföldi csak olyan munkát talál, ami nem felel meg az ambícióinak? Vagy ha a külföldre költöző magyar családból csak az egyik szülő talál munkát, a másik teljes munkaidőben a családot látja el, noha eddig nem ez volt a felállás.

Érdemes ezekről a helyzetekről a költözés előtt nyíltan beszélni, és egymás számára egyértelművé tenni, hogy egy-egy félnek milyen kompromisszumos megoldások elfogadhatók és mennyi ideig.

4. Legyen nyilatkozatok nálatok!

A gyerek útlevelének kiállításához a legtöbb országban mindkét szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő beleegyezése szükséges, de ha már megvan az útlevél, akkor nem mindenütt kell a másik szülő engedélye minden utazáshoz (bár ezt akármelyik határon kérhetik). A legkevesebb sérelmet vagy konfliktust okozó védelem a gyerek elvitele ellen az lehet, ha a szülők kezdettől kialakítanak egy olyan gyakorlatot, hogy amikor csak egyikük utazik a gyerekkel, mindig van nála egy friss, nem évekkel korábbi, írásos nyilatkozat a másik féltől, hogy beleegyezett abba, hogy a gyereket külföldre vigyék.

5. Figyeljetek arra, hogy mi szerepel a nyilatkozatban!

Ha egy szülő beleegyezik, hogy a gyerek a másik szülővel külföldre menjen, és erről írásban nyilatkozik, akkor a nyilatkozatba írja bele, hogy milyen célú utazáshoz járult hozzá (például nyaralás vagy családlátogatás), mennyi időre engedi el a gyereket, és mikor várja vissza. Készítsen erről másolatot, amit jó, ha a másik szülő aláír.

Jó kapcsolatban lévő szülők között ez felesleges macerának tűnhet, de nem ritka, hogy egy-egy, a gyerekétől külön élő szülő a gyerek nyári látogatás közben jön rá, hogy mennyire hiányzott neki egész évben, és már nem érzi fairnek az eredeti megállapodást a másik szülővel.

Ha esetleg a gyerekkel éppen nyaralni induló szülő nem akar egy ilyen nyilatkozatot aláírni, akkor ez alkalmat adhat arra, hogy a két szülő megbeszélje, szükséges-e változtatni az eddigi gyakorlaton.

6. Vitás helyzetben: letétbe helyezés

Elmérgesedett helyzet esetén, ha az egyik, vagy akár mindkét szülő tart attól, hogy a másik külföldre viszi a gyereket, érdemes közösen letétbe helyezni a gyerek útlevelét. Ha a másik szülő ebbe nem egyezik bele, vissza lehet vonni az útlevél kibocsátáshoz korábban adott hozzájárulást.

7. A „menekítés” traumatizál

A szülőnek tudnia kell, hogy a gyereknek trauma, ha a szokásos környezetéből váratlanul kiragadják. Az ilyen traumát mindenképp érdemes megelőzni, és más megoldást keresni. Lehet, hogy a gyerek panaszkodik az egyik szülőre a másiknak. Lehet, hogy úgy néz ki, vagy valóban úgy is van, hogy a gyerek segítségre szorul, esetleg tényleg van rá ok, hogy ne a másik szülővel legyen. A gyerek védelmét akkor is érdemes jogszerűen megszervezni, ha ez sokszor nagyon nehéz egy idegen országban.

Ha jogellenesen „menekítik” a gyereket a másik szülőtől, annak a gyerekre nézve is súlyos következményei lehetnek.

A bizonytalan jogi státuszon és jövőn kívül legfőképpen az, hogy a menekítő szülőt a jogellenes elvitel miatt a bíróságon kedvezőtlenül ítélik meg, esetleg büntetőjogi eljárást is indítanak ellene, és a továbbiakban már egyáltalán nem lesz módja arra, hogy megvédje a gyerekét.

8. Időben kérjétek közvetítő segítségét!

Minden országban, az iszlám országokban is lehet közvetítő segítségét kérni (a crossbordermediator.eu hálózatnak iszlám törvényeket, szokásokat belülről ismerő mediátor tagja is van). Érdemes a helyzet elmérgesedése előtt megpróbálni mediáció igénybevételével megoldást keresni. Aki krízisben van, sokszor úgy látja, hogy nincs más lehetősége, mint az elmenekülés, de egy kívülről bevont közvetítő segíthet egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum megtalálásában.

9. Bántalmazás esetén legyen dokumentáció!

Ha az egyik fél egy bántalmazó kapcsolatból próbál így menekülni, vagy a gyerekét bántalmazás elől menekíteni, fontos, hogy abban az országban dokumentálják a bántalmazás tényét, ahonnan el akar költözni. Ellenkező esetben nem biztos, hogy alkalma lesz utólag bebizonyítani, hogy ez volt az oka a költözésének, mert

a Hágai egyezmény szerinti visszaviteli perben elsősorban azt vizsgálják, hogy melyik országban van a gyerek szokás lakóhelye, és a családi kapcsolati problémákat is abban az országban kell rendezni.

10. Készülj föl arra a lehetőségre, hogy vissza kell vinni a gyereket!

Sajnos előfordul (egy tanulmány szerint a jogellenesen elvitt gyerekek 7,8 százaléka járt így), hogy a bíróság akkor is elrendeli a gyerek visszavitelét abba az országba, ahol elvitele előtt a szokásos lakóhelye volt, ha kiderül, hogy a gyerek nem térhet vissza a visszavitelt kezdeményező szülőhöz, de a kiinduló ország gyermekvédelmi rendszere képes a gyerekről gondoskodni.

Ez jó esetben azt jelenti, hogy a gyerek valamelyik rokonhoz kerül, rosszabb esetben nevelőszülőhöz vagy gyerekvédelmi intézménybe.

11. Sosem késő megegyezni

A Hágai egyezmény szerinti visszaviteli eljárás elsősorban arra koncentrál, hogy megszüntesse azt a jogellenes helyzetet, amely a gyerek elvitelével előállt. Bár szövegében és szellemében a gyermek legfőbb érdekének képviselete is szerepel, valójában nem igazán érzékeny eszköz, amely csak a családi kapcsolati problémák közül csak a jogi részt tudja rendezni. Minden mást jobb, ha a szülők egymás között tisztáznak. Békés megegyezésre (például mediáció igénybevételével) lehetőség van a visszaviteli eljárás megindítása előtt, közben, vagy akár a bíróság döntése után is: a szülők közös döntését, ha az nem ütközik egyik ország törvényeibe sem, a bíróság mindenkor jóváhagyja.

12. Semmiképp ne használd a gyereked fegyverként a másik szülő ellen!

Nemcsak határokon átnyúló családi ügyekben, hanem mindig fontos, hogy a szülők ne használják a gyereket egymás ellen fegyverként.

Sok olyan szülővel találkozom, aki a gyerek elvitelével vagy visszatartásával a másik szülőt akarja büntetni.

Pedig ha a szülő felismeri,  hogy mindenképp a gyerek jár a legrosszabbul, akkor valószínűleg másképp döntene. Bár a közvélekedés szerint a gyerek nem szenved kárt, ha az egyik szülő vele van és vigyáz rá, egy 2018-ban befejezett, a jogellenes elvitelben érintett gyerekek jóllétét vizsgáló, és magukat a gyereket is megkérdező európai tanulmány szerint a jogellenes elvitel komoly károkat okoz és a gyerek érzelmi fejlődését súlyosan befolyásolja.

Kerpel Éva 

*A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.