„Léteznek olyan helyek, ahol nem hátrány lánynak születni” – Íme, 3 ország, ami nagyot lépett előre a nők jogainak terén

–

Nem mindegy, hogy nőként hová születsz

Bár 2018-at írunk, a nőknek továbbra is küzdeniük kell, nemcsak az egyenlő bérekért, az egyenlő bánásmódért, hanem sok helyen az alapvető emberi jogaikért is.

És nemcsak a nyugati modernizációtól távol eső helyeken, hanem itt, Európában is. Gondoljunk csak Lengyelországra, ahol a nők reprodukciós jogait kívánják – az eddigieknél is – még jobban visszavagdosni, míg a szexuális zaklatás – bárhol éljenek is a világban – szinte mindennapi problémát jelent a nők számára. Persze utóbbi mértéke, előfordulási aránya, megjelenési formája eltérő országonként, ahogy a nők jóléte is óriási különbségeket mutat: szerencsére ez már azt is jelenti, hogy léteznek olyan helyek is a világon, ahol nem hátrány lánynak születni.

Mint például Izlandon, Norvégiában, és Svájcban. Erre az eredményre jutott  A Nők, Béke és Biztonság Indexe (Women, Peace and Securty Index), egy olyan mutató, amely a világ országait rangsorolja az alapján, hogy mekkora a nők jóléte az adott nemzet polgáraként. Az adatokat olyan tényezők befolyásolják, mint például a jogok, az igazságosság, a nők társadalmi integritása vagy a biztonságuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a 153 vizsgált ország közül az említett három „bezzegországban” a legjobb nőnek lenni, míg a legkiszolgáltatottabb helyzetben Közép Afrikai Köztársaságban, Szíriában és Afganisztánban vannak a nők.

A magyar nők helyzetéről is sokat elárul, hogy Magyarország a lista 46. helyét foglalja el olyan országok ölelésében, mint Kazahsztán és Románia.

Egy másik kutatásból kiderült, hogy India a legveszélyesebb ország a nők számára, mert itt van a legnagyobb esélye annak, hogy szexuális erőszak, rabszolgaság vagy emberkereskedés áldozatává válnak. A világ tíz legveszélyesebb országai között ott van még Afganisztán, Szíria, Szomália, Szaúd-Arábia, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jemen, Nigéria és végül az Egyesült Államok.

Arról pedig, hogy a világ mely pontján, mennyire és miért rossz nőnek lenni, vagy hogyan veszik semmibe az alapvető emberi jogaikat, hosszan lehetne írni, de akadnak azért pozitív változások is: például az elmúlt hónapokban több országban is életbe léptek olyan új jogszabályok, amelyek, ha nem is minden esetben forradalmiak, de hozzásegítik a nálunk kevésbé szerencsésebb nőket egy biztonságosabb élethez vagy egy plusz választási lehetőséghez. Íme, három példa az elmúlt hónapok nőjogi történéseiből:

Írország – fordulat az abortusztörvényben

Május 26-án ezrek gyülekeztek Dublin utcáin és kivételesen nem azért, hogy a szigorú abortusztörvény ellen tüntessenek, hanem pont ellenkezőleg: hogy megünnepeljék az abortusz liberalizációját. A népszavazáson a dublini kormány is az igenek mellett kampányolt és a pozitív eredmény után a parlament azt ígérte, hogy még az idén új törvényt fogad el, amely lehetővé teszi majd az abortuszt a terhesség első 12 hetében, utána pedig rendkívüli esetekben.

Az íreknél egészen idáig szigorú valláserkölcsi alapokon abortusztilalom volt érvényben, azaz a törvény csak akkor tette lehetővé a terhesség megszakítását, ha a terhesség kihordása a nő életét veszélyeztette.

Minden egyéb esetben az abortusz tilos volt, nem volt tekintettel az erőszakban, vérfertőzésben fogant terhességre, ahogy a súlyos betegséggel, várhatóan életképtelennek születő magzatok esetében sem lehetett a művi vetélés lehetőségével élni.

A tilalmat az alkotmányba is beemelték, így 1983 óta az alaptörvény kimondja, hogy a meg nem született magzatnak is ugyanannyi joga van az élethez, mint egy várandós nőnek.

Az ír lakosság egy része régóta csendesen küzd a törvény enyhítéséért, erre alapos okot adtak a rugalmatlan szabályozásból fakadó emberi tragédiák. Az egyik leghíresebb eset 1992-ben történt, amikor egy 15 éves lányt megerőszakoltak, és teherbe esett. A tini öngyilkosságon gondolkozott, és Angliába akart utazni abortuszra. Utóbbiért az ügyészség vádat emelt ellene, de a bíróság a lánynak adott igazat. A lány végül elvetélt, az ügy pedig annyira felháborította a közvéleményt, hogy népszavazást tartottak az abortusztiltásról, és enyhítettek a törvényen, így legálissá vált, hogy a nők Angliába és Walesbe utazzanak terhességmegszakításra.

De akadnak még bőven tragikus esetek, amelyek a szigorú abortusztörvény miatt következtek be, mint például Savita Halappanavar halála. A fiatal nőnek 17 hetesen görcsei lettek, a magzatvize elfolyt, és bár biztos volt, hogy a magzat el fog halni, a jog nem adott lehetőséget lépni. Savita hiába kapott antibiotikumokat a fertőzésveszélyre, miután megszülte a halott magzatot, nem sokkal később szeptikus sokkot kapott és életét vesztette.

Leo Varadkar, ír kormányfő az idei sikeres népszavazás hivatalos eredményének bejelentése után azt mondta: ugyan a nőkkel szembeni több évtizedes rossz bánásmódot nem lehet meg nem történtté tenni, viszont a népszavazással biztosították, hogy ennek ne kelljen tovább ismétlődnie.

India – szigorúbb törvény a kiskorú lányok védelmében

Egy jó hír Indiából – ahonnan általában csak rosszak érkeznek, ha nőkről van szó – egy új jogi kiskapu eltörléséről, amely eddig lehetőséget biztosított a felnőtt férfiaknak arra, hogy kiskorú lányokkal szexelhessenek mindenféle jogi következmények nélkül.

Vagyis eddig nem számított nemi erőszaknak, ha a férfi a kiskorú feleségével közösült.

Most a legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a záradék nemcsak diszkriminatív, de egyben veszélyezteti is a kiskorúak testi épségét, és emiatt az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a lányok jelentsék, ha a férjük szexuálisan molesztálta őket nagykorúságuk előtt. A kommentárok szerint az új törvényt nehéz lesz érvényesíteni az országban, ahol még intenzíven él a gyermekházasság hagyománya, annak ellenére, hogy a kiskorúak kiházasítását az indiai a törvények tiltják. Azokat a szülőket, akiket rajtakapnak, hogy a kiskorú lányukat férjhez akarják adni, a hatóságok magas pénzbírsággal és kétéves börtönbüntetéssel is sújthatják. 

A nők elleni erőszak terén még rosszabb a helyzet, csak 2016-ban összesen 40 ezer nemi erőszakot jelentettek, és rendkívül magas a gyermekek ellen elkövetett nemi erőszakok száma is. 2016-ban közel húszezer gyerekeket érintő nemi erőszakot regisztráltak Indiában, ami 82 százalékos emelkedés 2015-höz képest. A szakemberek szerint a látencia miatt ennél jóval magasabb lehet az áldozatok száma, akik félve a megbélyegzéstől, vagy attól, hogy az erőszakért még őket vonják felelősségre, inkább hallgatnak.

Az országban ráadásul annak ellenére nő a szexuális erőszakok száma, hogy az utóbbi években több szigorító jogszabályt fogadtak el, például 20 év börtönre emelték a nemi erőszak elkövetőire kiszabható büntetést mértékét, és 2017-ben a kormány határozott arról, hogy halálbüntetést kell kiszabni azokra, akikről bizonyítást nyer, hogy nemi erőszakot követtek el 12 évesnél fiatalabb kisgyereken. A jogszabályok viszont csak ritkán érvényesülnek a gyakorlatban, köszönhetően a lassú, áldozathibáztató bíróságoknak, a szemet hunyó közösségeknek és a becsontosodott kulturális hagyományoknak. Különösen igaz ez az ország szegényebb, északi részein, ahol a nők helyzete (ahogy a kasztrendszer alján lévők sorsa is) a végletekig determinált.

Szaúd Arábia – végre volán mögé ülhetnek a nők

Szintén friss hír, hogy a nők végre önállóan is autózhatnak Szaúd-Arábiában: megszűnt az autóvezetési tilalmuk. Míg más arab országok nőket érintő- és főleg korlátozó jogszabályai az idők folyamán sokat puhultak, addig Szaúd-Arábiára ugyanez nem mondható el. A nők például a mai napig csak úgy házasodhatnak, ha az ahhoz való szükséges engedélyt megkapják a gondviselőjüktől, aki csak férfi családtag lehet. Ha külföldi állampolgárhoz szeretnének hozzámenni, azoknak a belügyminisztériumot kell meggyőzniük, nem muszlim vallású férfivel pedig gyakorlatilag nem léphetnek frigyre. A nőknek saját bankszámlájuk sem lehet, pénzügyeket nem intézhetnek, az útlevelet és a személyazonosító okmányokat szintén csak a férfiak segítségével kaphatják meg.

Emberek közé csak a teljes testet lefedő abajában mehetnek, és még az életmentő műtétekhez is szükséges egy férfi hozzátartozó írásos, aláírt nyilatkozata.

Eddig Szaúd-Arábiában börtön fenyegette azokat a nőket is, akik a törvény ellenére autót vezettek. 1990-ben aktivisták emelték fel a hangjukat a vezetés egyenjogúságáért, és több nő tüntetőleg autót vezetett a szaúdi fővárosban. Kiállásukkal csak annyit értek el, hogy elveszítették állásukat, és egy éven át nem utazhattak külföldre.

A szaúdi nők autóvezetéséről szóló vita ezzel nem ért véget, és sokat jelentett, hogy a királyi család egyik hercege kiírta a Twitterre, hogy nem érti, miért nem szerezhetnek jogosítványt a nők az országban. Alvalid bin Talal szerint az autóvezetéstől való eltiltás olyan, mintha a nőket a tanulástól fosztanák meg, és azt is hozzátette, hogy ha a nők tudnának vezetni, könnyebben találnának munkát is.

2017-ben aztán a sivatagi királyság végre feloldotta a tilalmat, ám nem azonnal, idén június 24-én lehetett a nőknek először legálisan autót vezetni. Ezzel kapcsolatban nem mindenki elégedett Szaúd-Arábiában, ahol még mindig erős wahabita szokásjog és a szaúdi vallási vezetők fatwái ellenzik a nők jogainak kiszélesítését. A nők nagy része viszont örül: „Végre meglátogathatom a családomat anélkül, hogy meg kellene kérnem a férjemet, fuvarozzon el hozzájuk” – mondta a dpa német hírügynökségnek egy 30 éves szaúdi asszony.

Farkas Edina Lina 

Kiemelt kép: Getty Images/Charles McQuillan