Nem mindegy, hogy nőként hová születsz

Bár 2018-at írunk, a nőknek továbbra is küzdeniük kell, nemcsak az egyenlő bérekért, az egyenlő bánásmódért, hanem sok helyen az alapvető emberi jogaikért is.

És nemcsak a nyugati modernizációtól távol eső helyeken, hanem itt, Európában is. Gondoljunk csak Lengyelországra, ahol a nők reprodukciós jogait kívánják – az eddigieknél is – még jobban visszavagdosni, míg a szexuális zaklatás – bárhol éljenek is a világban – szinte mindennapi problémát jelent a nők számára. Persze utóbbi mértéke, előfordulási aránya, megjelenési formája eltérő országonként, ahogy a nők jóléte is óriási különbségeket mutat: szerencsére ez már azt is jelenti, hogy léteznek olyan helyek is a világon, ahol nem hátrány lánynak születni.

Mint például Izlandon, Norvégiában, és Svájcban. Erre az eredményre jutott  A Nők, Béke és Biztonság Indexe (Women, Peace and Securty Index), egy olyan mutató, amely a világ országait rangsorolja az alapján, hogy mekkora a nők jóléte az adott nemzet polgáraként. Az adatokat olyan tényezők befolyásolják, mint például a jogok, az igazságosság, a nők társadalmi integritása vagy a biztonságuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a 153 vizsgált ország közül az említett három „bezzegországban” a legjobb nőnek lenni, míg a legkiszolgáltatottabb helyzetben Közép Afrikai Köztársaságban, Szíriában és Afganisztánban vannak a nők.

A magyar nők helyzetéről is sokat elárul, hogy Magyarország a lista 46. helyét foglalja el olyan országok ölelésében, mint Kazahsztán és Románia.

Egy másik kutatásból kiderült, hogy India a legveszélyesebb ország a nők számára, mert itt van a legnagyobb esélye annak, hogy szexuális erőszak, rabszolgaság vagy emberkereskedés áldozatává válnak. A világ tíz legveszélyesebb országai között ott van még Afganisztán, Szíria, Szomália, Szaúd-Arábia, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jemen, Nigéria és végül az Egyesült Államok.

Arról pedig, hogy a világ mely pontján, mennyire és miért rossz nőnek lenni, vagy hogyan veszik semmibe az alapvető emberi jogaikat, hosszan lehetne írni, de akadnak azért pozitív változások is: például az elmúlt hónapokban több országban is életbe léptek olyan új jogszabályok, amelyek, ha nem is minden esetben forradalmiak, de hozzásegítik a nálunk kevésbé szerencsésebb nőket egy biztonságosabb élethez vagy egy plusz választási lehetőséghez. Íme, három példa az elmúlt hónapok nőjogi történéseiből:

Írország – fordulat az abortusztörvényben

Május 26-án ezrek gyülekeztek Dublin utcáin és kivételesen nem azért, hogy a szigorú abortusztörvény ellen tüntessenek, hanem pont ellenkezőleg: hogy megünnepeljék az abortusz liberalizációját. A népszavazáson a dublini kormány is az igenek mellett kampányolt és a pozitív eredmény után a parlament azt ígérte, hogy még az idén új törvényt fogad el, amely lehetővé teszi majd az abortuszt a terhesség első 12 hetében, utána pedig rendkívüli esetekben.

Női örömkönnyek az új törvény kihirdetésekor, 2018. május 26., Írország, Dublin
Női örömkönnyek az új törvény kihirdetésekor, 2018. május 26., Írország, Dublin

Az íreknél egészen idáig szigorú valláserkölcsi alapokon abortusztilalom volt érvényben, azaz a törvény csak akkor tette lehetővé a terhesség megszakítását, ha a terhesség kihordása a nő életét veszélyeztette.

Minden egyéb esetben az abortusz tilos volt, nem volt tekintettel az erőszakban, vérfertőzésben fogant terhességre, ahogy a súlyos betegséggel, várhatóan életképtelennek születő magzatok esetében sem lehetett a művi vetélés lehetőségével élni.

A tilalmat az alkotmányba is beemelték, így 1983 óta az alaptörvény kimondja, hogy a meg nem született magzatnak is ugyanannyi joga van az élethez, mint egy várandós nőnek.

Az ír lakosság egy része régóta csendesen küzd a törvény enyhítéséért, erre alapos okot adtak a rugalmatlan szabályozásból fakadó emberi tragédiák. Az egyik leghíresebb eset 1992-ben történt, amikor egy 15 éves lányt megerőszakoltak, és teherbe esett. A tini öngyilkosságon gondolkozott, és Angliába akart utazni abortuszra. Utóbbiért az ügyészség vádat emelt ellene, de a bíróság a lánynak adott igazat. A lány végül elvetélt, az ügy pedig annyira felháborította a közvéleményt, hogy népszavazást tartottak az abortusztiltásról, és enyhítettek a törvényen, így legálissá vált, hogy a nők Angliába és Walesbe utazzanak terhességmegszakításra.

De akadnak még bőven tragikus esetek, amelyek a szigorú abortusztörvény miatt következtek be, mint például Savita Halappanavar halála. A fiatal nőnek 17 hetesen görcsei lettek, a magzatvize elfolyt, és bár biztos volt, hogy a magzat el fog halni, a jog nem adott lehetőséget lépni. Savita hiába kapott antibiotikumokat a fertőzésveszélyre, miután megszülte a halott magzatot, nem sokkal később szeptikus sokkot kapott és életét vesztette.

Leo Varadkar, ír kormányfő az idei sikeres népszavazás hivatalos eredményének bejelentése után azt mondta: ugyan a nőkkel szembeni több évtizedes rossz bánásmódot nem lehet meg nem történtté tenni, viszont a népszavazással biztosították, hogy ennek ne kelljen tovább ismétlődnie.

India – szigorúbb törvény a kiskorú lányok védelmében

Egy jó hír Indiából – ahonnan általában csak rosszak érkeznek, ha nőkről van szó – egy új jogi kiskapu eltörléséről, amely eddig lehetőséget biztosított a felnőtt férfiaknak arra, hogy kiskorú lányokkal szexelhessenek mindenféle jogi következmények nélkül.

Vagyis eddig nem számított nemi erőszaknak, ha a férfi a kiskorú feleségével közösült.

Most a legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a záradék nemcsak diszkriminatív, de egyben veszélyezteti is a kiskorúak testi épségét, és emiatt az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a lányok jelentsék, ha a férjük szexuálisan molesztálta őket nagykorúságuk előtt. A kommentárok szerint az új törvényt nehéz lesz érvényesíteni az országban, ahol még intenzíven él a gyermekházasság hagyománya, annak ellenére, hogy a kiskorúak kiházasítását az indiai a törvények tiltják. Azokat a szülőket, akiket rajtakapnak, hogy a kiskorú lányukat férjhez akarják adni, a hatóságok magas pénzbírsággal és kétéves börtönbüntetéssel is sújthatják. 

A képen szereplő Nirmalát ötévesen erőszakolta meg édesanyja főnöke
A képen szereplő Nirmalát ötévesen erőszakolta meg édesanyja főnöke

A nők elleni erőszak terén még rosszabb a helyzet, csak 2016-ban összesen 40 ezer nemi erőszakot jelentettek, és rendkívül magas a gyermekek ellen elkövetett nemi erőszakok száma is. 2016-ban közel húszezer gyerekeket érintő nemi erőszakot regisztráltak Indiában, ami 82 százalékos emelkedés 2015-höz képest. A szakemberek szerint a látencia miatt ennél jóval magasabb lehet az áldozatok száma, akik félve a megbélyegzéstől, vagy attól, hogy az erőszakért még őket vonják felelősségre, inkább hallgatnak.

Az országban ráadásul annak ellenére nő a szexuális erőszakok száma, hogy az utóbbi években több szigorító jogszabályt fogadtak el, például 20 év börtönre emelték a nemi erőszak elkövetőire kiszabható büntetést mértékét, és 2017-ben a kormány határozott arról, hogy halálbüntetést kell kiszabni azokra, akikről bizonyítást nyer, hogy nemi erőszakot követtek el 12 évesnél fiatalabb kisgyereken. A jogszabályok viszont csak ritkán érvényesülnek a gyakorlatban, köszönhetően a lassú, áldozathibáztató bíróságoknak, a szemet hunyó közösségeknek és a becsontosodott kulturális hagyományoknak. Különösen igaz ez az ország szegényebb, északi részein, ahol a nők helyzete (ahogy a kasztrendszer alján lévők sorsa is) a végletekig determinált.

Szaúd Arábia – végre volán mögé ülhetnek a nők

Szintén friss hír, hogy a nők végre önállóan is autózhatnak Szaúd-Arábiában: megszűnt az autóvezetési tilalmuk. Míg más arab országok nőket érintő- és főleg korlátozó jogszabályai az idők folyamán sokat puhultak, addig Szaúd-Arábiára ugyanez nem mondható el. A nők például a mai napig csak úgy házasodhatnak, ha az ahhoz való szükséges engedélyt megkapják a gondviselőjüktől, aki csak férfi családtag lehet. Ha külföldi állampolgárhoz szeretnének hozzámenni, azoknak a belügyminisztériumot kell meggyőzniük, nem muszlim vallású férfivel pedig gyakorlatilag nem léphetnek frigyre. A nőknek saját bankszámlájuk sem lehet, pénzügyeket nem intézhetnek, az útlevelet és a személyazonosító okmányokat szintén csak a férfiak segítségével kaphatják meg.

Emberek közé csak a teljes testet lefedő abajában mehetnek, és még az életmentő műtétekhez is szükséges egy férfi hozzátartozó írásos, aláírt nyilatkozata.

Eddig Szaúd-Arábiában börtön fenyegette azokat a nőket is, akik a törvény ellenére autót vezettek. 1990-ben aktivisták emelték fel a hangjukat a vezetés egyenjogúságáért, és több nő tüntetőleg autót vezetett a szaúdi fővárosban. Kiállásukkal csak annyit értek el, hogy elveszítették állásukat, és egy éven át nem utazhattak külföldre.

A szaúdi Modia megvásárolta élete első autóját, egy Lexust
A szaúdi Modia megvásárolta élete első autóját, egy Lexust

A szaúdi nők autóvezetéséről szóló vita ezzel nem ért véget, és sokat jelentett, hogy a királyi család egyik hercege kiírta a Twitterre, hogy nem érti, miért nem szerezhetnek jogosítványt a nők az országban. Alvalid bin Talal szerint az autóvezetéstől való eltiltás olyan, mintha a nőket a tanulástól fosztanák meg, és azt is hozzátette, hogy ha a nők tudnának vezetni, könnyebben találnának munkát is.

2017-ben aztán a sivatagi királyság végre feloldotta a tilalmat, ám nem azonnal, idén június 24-én lehetett a nőknek először legálisan autót vezetni. Ezzel kapcsolatban nem mindenki elégedett Szaúd-Arábiában, ahol még mindig erős wahabita szokásjog és a szaúdi vallási vezetők fatwái ellenzik a nők jogainak kiszélesítését. A nők nagy része viszont örül: „Végre meglátogathatom a családomat anélkül, hogy meg kellene kérnem a férjemet, fuvarozzon el hozzájuk” – mondta a dpa német hírügynökségnek egy 30 éves szaúdi asszony.

Farkas Edina Lina 

Képek: Getty Images