–

A létező klímaváltozás

Gyermekjogász vagyok és nem klímakutató, de amikor a szerkesztőségben arról beszélgettünk, hogy írni kellene a gyermekéhezésről világviszonylatban, egyértelmű volt számomra, hogy a globális klímaváltozásnál kell kezdeni az egészet. Mindenképpen írni kell arról, hogy a változó éghajlati viszonyok eredményeként olyan gazdasági-, környezeti- és politikai folyamatok indultak be az egész világon, melyeknek az egyik nagyon szomorú következménye éppen a gyermekéhezés.

A Föld klímája a bolygó története során folyamatosan változott – csak az elmúlt 650.000 évben hét ciklusban változott meg a hőmérséklete, klímája. Az általunk is ismert „modern klíma” a mintegy 7.000 évvel ezelőtt véget ért utolsó jégkorszak után kezdődött – és tette lehetővé tulajdonképpen az emberi civilizáció létrejöttét. A NASA kutatói szerint ezeket a klímaváltozásokat a Föld, Nap körüli pályájában bekövetkezett apróbb változások okozták, amelyek befolyásolták, hogy mennyi napenergia érte el a Földet. 

Tönkretesszük magunkat

A jelenleg is épp folyó klímaváltozás (igen, jelenidőt és kijelentő módon használok, mert hiszem, hogy a tudományos bizonyítékok meggyőzőek, és a klímaváltozás valóság), szóval a jelenlegi változás azért különleges, mert komoly szerepe van benne az emberi tevékenységeknek. Ahogy az erről szóló írásokból megértettem, nem arról van tehát szó, hogy azért emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, melegszik fel az óceánok vize, olvadnak a jégsapkák, és emelkedik a tengerek vízszintje, mert a Föld orbitális pályájának módosulása miatt közelebb kerültünk a Naphoz, vagy mert sok a vulkánkitörés, hanem azért, mert az emberi tevékenységek következtében a szén-dioxid és más terhelőanyag-kibocsátás mértéke az 1950-es évektől brutálisan növekszik.  

Amit kibocsátunk, az visszahullik ránk. Porból lettünk... és porrá leszünk, így minden olyan emberi tevékenység, ami tönkreteszi a Földet, tönkretesz minket is. Egyre jellemzőbb a szélsőséges időjárás, gyakoribbak a természeti katasztrófák, a felmelegedett éghajlat miatt elsivatagosodnak korábban termő területek, és már nem képesek ellátni élelmiszerrel a helyi lakosságot. Az ivóvízhiány problémája miatt több kutató is azt vizionálja, hogy ha a III. világháború nem Észak-Korea és az USA vetélkedése miatti (villámgyors és aránylag „egyszerű”) atomháború lesz, akkor az édesvízi forrásokért fogják majd vívni.

Az iható vízmennyiség és a termőföldek területének csökkenése az egyik közvetlen kiváltó oka az éhezésnek.

A gabonatermelő vidékek egy részének terméketlenné válása, és ezzel párhuzamosan a gabona világpiaci árának emelkedése az esetek közel negyedében felelős a gyermekek alultápláltságáért. Emellett évről-évre nő a természeti katasztrófák miatt éhező gyermekek száma.

Ahogy egy élelmiszerkutatásokat végző nemzetközi intézet (IFPRI) egyik jelentése írja: „A klímaváltozás okozta természeti katasztrófák, hurrikánok, árvizek és szárazságok nem tesznek különbséget gazdagok és szegények között, de a szegényeket jobban sújtják a következmények – ha ők elvesztik a megélhetésüket, akkor elvesztettek mindet.”

Éhes, szomjas gyerekek milliói

A klímaváltozás által egyik legerősebben érintett terület Afrika, ahol bár 2000 és 2016 között Szenegál, Ghána, Ruanda, Etiópia, Togó, Kamerun és Angola területén 42-56 százalékkal csökkent az alultáplált és az éhezés miatt elhunyt gyerekek száma, még így is több mint 3,5 millió gyereket érint az éhezés. Ez nemcsak azt jelenti, hogy gyerekek milliói nem jutnak hozzá megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, hanem azt is, hogy az, amit esznek, nem biztonságos, rossz minőségű, illetve nem szolgálja az egészséges fejlődésüket.

Az éhezés különösen veszélyes, ha öt éven aluli gyerekekről van szó, mert a legyengült, alultáplált szervezetet megtámadó betegségek nagyobb arányban okoznak halált. Ha a 2017-es számokat nézzük, a Csád tónál 10,7 millió embernek van szüksége azonnali humanitárius segítségre, és több mint félmillió gyerek szenved olyan súlyos alultápláltságban, amibe bármikor belehalhat. Szomáliában a vízhiány miatt 766.000 ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát, közülük 480,000 a gyerek, akik közvetlenül veszélyeztetettek az éhezéssel, és a vándorlás okozta más veszélyekkel.

Nem múlik el magától

A klímaváltozás által okozott problémák (a csökkenő mezőgazdasági termelés, a természeti katasztrófák vagy a tengerszint emelkedése) éves szinten mintegy hétmilliárd dollárnyi plusz ráfordítást igényelnek a kormányzatoktól és a nemzetközi segélyszervezetektől.

Az éhezéssel és nélkülözéssel teli gyermekkort, az alultápláltság miatti egészségügyi problémákat, vagy egy gyermekélet elvesztését azonban nagyon nehéz „beárazni”.

Ahogy azt is nehéz megmondani, hogy a klímaváltozással kevésbé érintett területek felé induló, és ott az éhezés elől menedéket kereső, úton lévő családok problémáját hogyan választjuk szét a klímaváltozás vagy az éhezés problémájától.

Globális jelenségekkel állunk szemben, amelyeket nem lehet sem félvállról venni, sem pedig fejünket a homokba dugva „kibekkelni”.

Úgy tűnik, az egyedül járható út ezen a területen is a közös felelősségvállalás, mégpedig  az alapvető emberi értékek szellemiségében. 

Dr. Gyurkó Szilvia