–

Hosszú órákig azon gondolkodtam, milyen jogokat is szeretnék magunknak. Aztán rájöttem, azt sem tudom, nekem milyen jogaim vannak. Úgyhogy megnéztem, vannak. Az, hogy meg is valósulnak-e, már más kérdés. Aztán elkezdtem listát írni: „Legyen jogom ahhoz, hogy" kezdetű pontokkal. Hát, így olyan lett, mint egy hülye petíció, ami komoly és mozgalmi. Én meg vidám vagyok és mozgalmas. Úgyhogy hagytam a fenébe, és írtam egy listát arról, hogy mit szeretnék. Jogot pedig formáljanak belőle a tüntetők meg a jogászok, de még inkább a tüntetőjogászok.

1. Szeretném néha azt mondani az oktatásirányításnak, hogy ******, vagyis néha azt mondani, hogy: NEM

2. Szeretnék egy olyan világban tanítani, ahol a tanár nem szitokszó.

3. Szeretnék úgy tanítani, hogy nincs nyomás, csak szabad kéz.

4. Szeretném igény szerint felrúgni a tanmenetet, a struktúrát, és sajátot alkotni.

5. Szeretném, ha senki sem lebegtetné felettem Damoklész kardját.

6. Szeretnék szabad, szuverén pedagógus lenni.

7. Szeretnék mindent félretéve, csak a gyerekek érdekeit figyelembe véve dolgozni.

8. Szeretnék hízás nélkül naponta sütit enni. Vagy ezt nem ide akarom? De.

9. Szeretném, ha minden osztályra lehetne egy saját költségvetés, amiből úgy tanulhatunk és gazdálkodhatok, ahogy az adott osztálynak jó.

10. Szeretném, hogy ha kérek valamit, akkor ne csak ígéretet kapjak.

Végül is, ha belegondolok, én több pontot már meg is valósítottam. Egy baj van vele: ha érvényesítem a jogaimat, akkor megszegem a kötelességeimet. Hogy is van ez, kérem szépen?!

Tudod mit, hagyjuk az egész listát! Egy dolgot szeretnék, és semmi mást: szabadon tanítani! Végül sikerült egysoros cikket írni. De azt meg akkor hogyan? Inkább meghagyom az egészet. Ha már itt lehet...

Balatoni József

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Flickr/