Csepelyi Adrienn: Kedves testem, bocs, hogy egy barom voltam!
Egy rosszkor, rosszul mondott mondaton, egy pillanatnyi, de mély megingáson, egy váratlan nézőpontváltáson csúszik el az ember viszonya a saját testéhez.
Egy rosszkor, rosszul mondott mondaton, egy pillanatnyi, de mély megingáson, egy váratlan nézőpontváltáson csúszik el az ember viszonya a saját testéhez.
„Kövér! Sovány! Ronda! Úristen, hogy néz ki?! A hájat akarjátok népszerűsíteni? Csak a kutyák játszanak a csontokkal!” Ismerős?
Vajon hogyan lesz a kislányból – akit annak idején eltiltottak az olvasástól – mára hivatásos olvasó és szerkesztő? Miért nem képes valaki saját magát a jelenben szépnek látni? Csak a múltban (fényképeken) és a jövőben (a gyerekei vonásain keresztül). Both Gabi fájdalmas, mégis felszabadító tükörbe nézése:
Hogy mitől érzi szépnek magát egy nő? Adri szerint: a szeretettől.
„Senki sem mondta, hogy akinek egyszer már volt komolyabb súlyfölöslege, annak nemcsak fizikailag kell lefogynia, hanem fejben is. És azt sem mondta senki, hogy ugyanúgy a testem, a súlyom megszállottja maradok: hogy rettegve figyelem majd, nem híztam-e, és ha mégis, szorongás lesz úrrá rajtam két rohadt kiló miatt is…”
„Jó magában lenni” – mondta az orvos. Imádtuk a kommentjeiteket!
Érzelmi spamelés, avagy ha van rajtad sapka, azért, ha nincs… Nektek is ismerős a helyzet?
„Lassú, de hálás út az önszeretet felé.”
A testpozitív gondolkodás vajon mítosz vagy megoldás?
Vajon miért olyan nehéz néha azt tennünk, amiről tudjuk, hogy a legnagyobb szükségünk van rá? Csepelyi Adri leszámol a rossz szokásokkal. Elvileg.