1. A tömegrendezvények lemondása olyan szervezettségi állapotban történt, amikor már lényegében minden készen állt arra, hogy elkezdődjenek a fesztiválok. A következő évi rendezvény szervezése már akkor kezdődik, amikor az aktuális évi fesztivál véget ér.

Így tehát a nemzetközi kampányok, a jegyértékesítés, stb. költségeit bukták 2020-ban. Ez a Sziget esetében mintegy 1,5 milliárd forint.

2. Gerendai elmesélte, hogy eddig az volt a megszokott, hogy aki a Szigetre akart jönni, az a lehető leghamarabb megvette a hetijegyét, repülőjegyét, illetve lefoglalta a szállását, hiszen így volt költséghatékony. Ez a vírus miatt egészen máshogyan lesz ezután: csak az utolsó pillanatban derül majd ki, megtartható-e egy rendezvény, sőt: egyáltalán lesz-e fapados járat, amivel odautazhat. 

3. A fesztiválok mint vállalkozások az előző évek, évtizedek tapasztalataiból, mintáiból dolgozhattak eddig, és azok alapján optimalizálták a működésüket. Mindezt most dobhatják a kukába.

4.

Gerendai azt mondja: nem lepődne meg, ha sok fesztiválszervező cég kihagyná a 2021-es szezont, hiszen sokuknak jelentős hitelt kellett felvennie ahhoz, hogy a 2020-as krízist átvészeljék, és még egy ilyen veszteséges évet nem bírnának ki.

5. Csak a  hazai piacra alapozni egy, a másfél milliárd forintos költségvetésű VOLT-nál nagyobb fesztivált egyszerűen nem lehet. A VOLT-on bulizók 95 százaléka magyar. 

6. Annyiszor gonoszkodtak Gerendai elhíresült „nullszaldós” mondásával a Sziget éves mérlegével kapcsolatban, hogy az Index egyszer utánanézett: mintegy két évtized alatt mindössze háromszor mondta, hogy nullszaldós. Gerendai azt mondja, viccesnek találta ezt egy darabig, de azért mégiscsak idegesítő volt egy idő után.

7. Gerendai Károly tudta: csak úgy lehet reális cél az első magyar Michelin-csillag megszerzése, ha az étteremre nem üzleti vállalkozásként tekint – a csúcsgasztronómia ugyanis akkoriban egyszerűen nem lehetett rentábilis idehaza. Ettől függetlenül ez egy teljesen más helyzet, hiszen

soha ilyen bizonytalan nem volt semmi körülöttünk, és eközben folyamatos a döntéskényszer. A döntéseivel pedig emberek életének alakulásáról is dönt.

8. A Costes stábjával jelenleg is keresik az új utakat. Egy ilyen típusú étteremnél az élmény maga éppoly fontos, mint az étel. A házhoz szállítás sajátos formáját dolgozták ki az első hullám idején, most pedig ezt fejlesztik tovább: nem csupán az előkészített alapanyagokat lehet megrendelni az étteremből, hanem a séf is házhoz jön, és a saját konyhánkban készíti el a fogásokat.

9. Akkor képes elengedni dolgokat, projekteket, amikor már úgy érzi, nem tud hozzátenni annak épüléséhez. Ilyenkor nem azt nézi, neki mi a jó. 

10.

Nem üzleti megfontolásból gyűjt kortárs képzőművészeti alkotásokat – el sem tudja képzelni, hogy megváljon a gyűjteménye egyes darabjaitól.

Ha mélyebben érdekel az is, hogyan élik meg ezt a helyzetet a zeneiparban dolgozók, olvasd el ezt az interjúmat Vitáris Ivánnal, Lázár Tiborral és Mezei Mártonnal!

Csepelyi Adrienn