Találkozni a belső gyerekkel, a szerelemmel, a Fénnyel – Ikonikus női művészek a Bartók Tavaszon

–

Szerelem a tatár kán udvarában

„Az énekesnő vokális adottságai is különlegesek, ám szopránjának színénél, erejénél és mozgékonyságánál is fontosabb, amit e hanggal véghezvisz: a rendkívüli technikai tudás, a virtuozitás … átlényegül érzelemmé és indulattá; a koloratúrák megtelnek tűzzel és szenvedéllyel” – ünnepelte Julija Lezsnyevát 2016-os budapesti fellépése után a Magyar Narancs kritikusa. A barokk zenére „szakosodott”, 1989-es születésű orosz énekművész azóta meghódította a nagyvilágot, és ezúttal Vivaldi operájában tér vissza Magyarországra.

Az Il Tamerlano (vagy más címen: Bajazet) története szerint a török szultán, Bajazet a vérszomjas fejedelem, Tamerlano (azaz Timur Lenk) fogságába esik, és ezzel bonyolult hatalmi, valamint szerelmi intrikák veszik kezdetüket. Julija Lezsnyeva Irenét, Tamerlano menyasszonyát alakítja az operában, aminek az a plusz érdekessége, hogy Vivaldi a korábbi áriáit igazította egy új darab librettójához, sőt, amolyan barokk Tarantinóként a korban népszerű más zeneszerzők darabjaiból is kölcsönzött.

Julija Lezsnyeva kristálytiszta hangját ráadásul most úgy hallhatod, hogy igazi ritkaságnak számít színpadra állítani a zeneszerző 1735-ös operáját. Lezsnyeva mellett a régizene olyan nagyjait is láthatod, mint a címszerepben a kanadai–iráni kontratenor, Cameron Shahbazit és az olasz bariton, Renato Dolcinit. 

Bővebb információkat itt találsz a programról.

Amikor a Fény legyőzi a Sötétséget

A húsvéti ünnepkör szerintem legszebb rituális szakasza a nagyszombati katolikus szertartás, ahol Jézus feltámadását szimbolizálva a fény is visszatér – a gyertyafénynél elénekelt imákat követően pedig fokozatosan felkapcsolják a villanyt a templomokban. Ez úgy vág ide, hogy Sebestyén Mártát a Bartók Tavaszon éppen nagyszombat este láthatod a Pesti Vigadó Dísztermében. Őt senkinek sem kell itthon bemutatni: a magyar népdalok nagyköveteként világhírűvé is vált, Kossuth- és Unesco-díjas. Ezt a mély kötődést illusztrálja szépen, amikor egy alkalommal azt mondta a Papageno interjújában:

„Legmélyebb álmomból fölébredtem, hogyha távolból, akár rádióból megszólalt valami népi dallam – olyan erővel hat rám, hogy a tudatalattimban is felismerem.”

A „Hangos húsvét napján…” című esten egyik állandó fellépőtársával, Andrejszki Judittal közösen adnak ízelítőt a gazdag magyar húsvéti zenei örökségünkből, az írott és szájhagyomány útján terjedő kincseinkből válogatva. A Liszt-díjas Andrejszki Judit énekesként és csembalóművészként az elmúlt korok zenéjének egyik értő tolmácsolója itthon, ketten együtt pedig immár évtizedek óta foglalkoznak a népzene és a régizene kapcsolódásaival.

Bővebb információkat itt találsz a programról.

Kosztolányi és Tallér után szabadon

Milyen az, amikor alkotó módon emlékezünk meg egy nagyszerű művészről? 2021-ben 51 évesen elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző, és ez a teljes hazai zenei világot megrázta, hiszen nemcsak művészként, de tanárként is inspiráló, nagy formátumú volt.

Ha szeretted Mundruczó Kornél filmjeit, akkor hallottad a zenéjét. Kompozícióit rendszeresen játszották magyar és nemzetközi koncerteken. Ezek mellett szerzett zenét színpadra (a szintén Mundruczó-féle, legendás Nibelung-lakópark előadáshoz például), de írt gyerekbalettet és meseoperát is. Tallér Zsófia dolgozott a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként, tanított az SZFE-n és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az Alkalmazott zeneszerzői szakirány társalapítója is volt. Ahogy a Dalszerzőnek elmondta:

„A születő zenéim mindig szólnak valakinek. Mindig a mai embereknek írom, nem kizárólag a szakmának, nem magamnak, és nem a jövő feltételezett zenehallgatóinak.”

Tallér Zsófia emlékét ma zenei fesztivál és ahhoz kapcsolódóan zeneszerzőverseny is őrzi. Az idei, negyedik alkalommal megrendezett versenyen a korábbiakhoz hasonlóan Tallér egyik művéből inspirálódó, arra válaszoló pályamunkákat várt a zsűri – ezúttal az Anyuska régi képe című kamarakantátára, amit Kosztolányi Dezső és Tallér Judit versei ihlettek. A Hommage à Tallér Zsófia című est tehát ennek a nemzetközi zeneszerző-versenynek lesz a zárókoncertje.

Bővebb információkat itt találsz a programról.

El mersz indulni ezen az úton?

A hazai táncos világ egyik izgalmas pillanata Bozsik Yvette új darabjának bemutatója: a Kossuth-díjas művész társulata ezúttal három koreográfus szűrőjén keresztül reflektál az emberi élet három korszakára, és bemutatja a lelki fejlődésünk állomásait.

Nem olyan meglepő ez, ha figyelembe vesszük, hogy az 1993-ben alapított Bozsik Yvette Társulat egyik fontos célja volt annak idején a kortárs tánc elfogadtatása Magyarországon és új utak keresése, amelyek mindig megszólították több generációhoz tartozó nézőket is. A humor, a játékosság és a társadalomkritika szerves része a darabjaiknak, és amit Bozsik Yvette rendszeresen hangsúlyoz interjúkban is, az a gyerekekkel való kapcsolódás a táncon keresztül.

„A bátorság visz előre. Ha valaki fél, akkor nem egész”

– mondta Bozsik Yvette a Kortárs Online interjújában, és éppen ilyen bátorság kell ahhoz, hogy egy láttatásra, az erő, a keménység mutatására ösztönző világban magunkba pillantva szembenézzünk a bennünk (túl)élő sérült gyerekkel. A rendező-koreográfus Bozsik Yvette koncepciója abból indul ki, hogy ha ez a találkozás létrejön, az katartikus hatású lehet. Sokunknak ez a találkozás, például, egy terápiában valószínűleg elsősorban verbális-érzelmi – A belső gyermek című táncdráma viszont a lelki mellett megjeleníti ennek a szembesülésnek a testi oldalát is, nemcsak a tánccal, hanem azzal is, hogy az előadásban három generáció táncművészeit láthatjuk, akik végigjárják az élet útját, találkoznak segítőkkel és kísértőkkel, és végül önmagukkal.

Bővebb információkat itt találsz a programról.

Sándor Anna