„Meg kell halnom, hogy élhessek?” – Falco rejtélyes élete, halála

Emlékeztek?

Egyszer csak feltűnt a „semmiből” egy osztrák srác, aki Bécsből felrobbantotta az amerikai slágerlistákat, annak ellenére, hogy egészen máshogy nézett ki, és mást, máshogyan énekelt, mint a popsztárok akkoriban, ráadásul (leginkább) németül.

Vele kapcsolatban leggyakrabban azon szoktak vitatkozni, miért halt meg és hogyan, de a megítélése elég egyértelmű utólag is: nagy tehetség volt.

Az a fajta, aki már egészen korán tudta, mit akar. És mindent el is követett azért, hogy azzá váljon, akinek látni szerette volna magát. Szupersztárnak készült. Erről ábrándozott abban a külvárosban élő, szegény bécsi melós családban, amelybe született. És amelyben az apa csak eleinte volt jelen, majd felszívódott.

Az anya viszont ajnározó imádattal vette körül a vele maradt fiúgyereket – két másik gyereke meghalt szülés közben, Falco ugyanis egy hármas ikerterhesség egyetlen túlélője!

Atyaég, micsoda kezdetek. Sok drámai sors kezdődik efféle tragédiákkal. És sok művészi pálya. Falcóé is.

Johann „Hansi” Hölzel

Igen, így hívták Falcót, a barátai élete végéig Hansnak szólították.

Mivel mindig világhírnévben gondolkodott, művésznevet is ennek megfelelően választott már egészen korán. Falco lett, idolja, az NDK-síbajnok után (a becenév amúgy a német Falken, azaz sólyom szóból jön).

Tehetsége alapot jelentett ambícióinak, abszolút hallása volt, négyévesen kezdett zongorázni. Megtanult gitározni is, naponta hat-nyolc órát gyakorolt, konzervatóriumba járt dzsessztanszakra. De volt egy kitérője tizenévesen: beállt önkéntesnek az osztrák hadseregbe.

Ez a seregben töltött év meghatározó volt a Falco-stílus kialakulásában. Gondoljunk csak a mozgására, a fellépésére, borotvált arcára, jellegzetes pilóta-napszemüvegére. A hetvenes évek végére a bécsi underground éjszakai életének fontos figurája lett, öltözködésében azonban megtartotta a tizenévesen felszedett katonás stílusjegyeket, pedig akkoriban ez nem volt menő.

Egy botrányairól hírhedt együttessel lépett fel, a Drahdiwaberllel, és bár a zenésztársak próbálták meggyőzni az imázsváltás szükségességéről, Falco hajthatatlan volt. Ez mindig jellemezte: pontosan tudta, mit akar, és makacsul ragaszkodott az elképzeléseihez. Általában be is jött a számítása.

Az más kérdés, hogy akkor sem volt elégedett, ha így történt

A Drahdiwaberl-koncertek szüneteiben tehát elénekelhetett egy számot, annak ellenére, hogy kiakadtak a ruházatán a haverok. A Ganz Wien című dal pimasz, drogról szóló szövege hatalmas botrányt kavart, és emiatt egyből híressé is tette a provokatív énekest. A rádióadók betiltották, de ettől csak még kelendőbb lett.

Falco mindig kereste a botrányt. Tudta, hogy jót tesz a karrierjének. De a pálya íve, a siker tempója talán még őt magát is meglepte. Vagy legalábbis nem tudta kezelni a helyzetet, nem tudta kezelni önmagát. Az első lemez, a Komissar a lemezeladási listák élére került, a Rock me Amadeus az első olyan dal volt, ami németül szólt, mégis vezette az amerikai slágerlistákat – és egész Európában az első helyen állt, sőt Dél-Afrikában és Új-Zélandon is.

Épp csak berobbant, és máris nem volt feljebb, ezt Falco pontosan tudta. Közben még afelől is kétségei voltak, hogy a megszerzett pozíciót tartani tudja-e, nem pukkan-e ki a lufi.

Nyomasztotta, hogy túl magasra tette a lécet

Továbbra is Bécsben élt Hansként, a régi barátaival járt össze, felesége lett, kislánya, de közben világsztár is volt, 27 évesen világ körüli turnéra ment. Az osztrákok úgy tekintettek rá, mint hazájuk első számú küldöttére a nagyvilágban, és várták tőle az újabb és újabb slágereket. Mindenhová követte a sajtó, a lesifotósok.

Közben a házassága befuccsolt, a felesége elhagyta. Később az is kiderült, nem ő az apja a kislánynak (hanem a korábbi férj), akit saját gyerekeként nevelt és imádott.

Sokan felhördültek, amikor bemutatták a klipet, amely Falco harmadik lemezének nagy slágeréhez, a Jeannyhez készült.

Ebben egy fiatal lány meggyilkolása látható. Az elkövetőt pedig maga a szerző, Falco alakítja. Nőszervezetek azzal vádolták az énekest, hogy erőszakra buzdít. Németországban nem adták le a klipet a tévék, a rádiókban sem szólalhatott meg, de még a szórakozóhelyeken is tilos volt játszani. A Jeanny így persze óriási siker lett ott, ahol nem került feketelistára.

Falco nem vitte túlzásba a mentegetőzést, de annyit közölt, hogy igazából nem kéjgyilkosságról írt dalt, a Jeanny szerinte a szerelemről szól.

Akkor írta, amikor összeomlott a házassága. Amikor rájött, hogy nem tudja megtartani sem a nőt, akibe szerelmes, sem a gyerekét, akitől elválasztották. A férfi fájdalma van abban a dalban, aki azon töpreng, miként kaphatná meg újra, amire vágyik, és őrült, pusztító gondolatok gyötrik.

A valóságban az erőszakot leginkább önmaga ellen fordította. Persze az öndestrukció nem mentség, ahogyan a szerhasználat sem. Interjúkban beszélt arról, hogy a kokain és az ital „olykor állattá tette”, ilyenkor minden bizonnyal másokat is bántott.

Nem ismert kontrollt és mértéket. A vágyakban sem. Semmi sem volt elég neki, leginkább önmagával volt elégedetlen. Szép volt, gazdag, sikeres, lehengerlő, okos és tehetséges: a világ szemében. A nők tapadtak rá, de mindig boldogtalan volt. Kerülte az embereket, kivéve az édesanyját, az egyetlen nőt, aki nem okozott neki csalódást.

Ha megkérdezték, van-e családja, azt felelte, anyja van.

Elmenekült – talán leginkább saját maga elől – Bécsből, vidékre költözött, majd az 1990-es évek elején a Dominikai Köztársaságba.

1998. február 6-án terepjárójával egy busz elé hajtott. Alkohol és kokain volt a vérében. Sokak szerint öngyilkos lett, nem baleset történt. Menedzsere szerint egy szakítás miatt volt kibukva – az életéről készült játékfilm is ezt a verziót vette át. E szerint egy dominikai szórakozóhely parkolójában várakozott sokáig – teljesen beállva –, és amikor közeledett egy busz, gázt adott, majd kihajtott elé. Azonnal meghalt.

Utolsó lemeze, az Out of the Dark néhány héttel a halála után jelent meg. A címadó dalban azt kérdi: „Meg kell halnom, hogy élhessek?”

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép forrása: Getty Images / Peter Noble / Redferns

Kurucz Adrienn