Tiszta lappal akartak indulni, borzasztó tragédia lett belőle – 50 éve történt a müncheni mészárlás
Amikor 1972. augusztus 26-án megkezdődött a müncheni olimpia, a nyitóünnepség pompája, a vadiúj stadion és az olimpiai falu mind izgalmas, örömteli kéthetes versenyt vetített előre. Nyugat-Németországnak mint nemzetnek is szüksége volt egy olyan olimpiára, amely a televíziós közvetítésnek köszönhetően a világ számára maradandó, pozitív emléket teremt, szöges ellentétben az 1936-os berlini játékokkal, amely még Adolf Hitler védnöksége alatt zajlott. A müncheni olimpia azonban nem sikereivel, hanem egy szörnyű tragédiával, és annak közvetítésével – ami tévétörténeti mérföldkőnek számított – írta felül a korábbi német játékokat. Mózes Zsófi írása.
–
Az 1930-as évek elején a német és a brit mérnökök folyamatosan figyelték egymás fejlődését, mindkét nemzet törekedett arra, hogy elsőként mutassák be a televíziót. Németországban minden korai televíziós kísérletet a náci párt égisze alatt végeztek, az elektronikus kamerákat már 1935. március 22-e, a német televíziózás hivatalos kezdete óta használták. Bár a képminőség meglehetősen gyenge volt, az első rendszeres német televíziós adások nagyrészt náci propagandaprogramokból álltak.
A berlini olimpia megnyitásának idején Németországban még mindig kevés magántulajdonban lévő televízió volt
Az angliai Epsom versenypályán 1932-ben rendezett angol derby kivételével – amit John Logie Baird, a televízió feltalálója közvetített – a berlini olimpia volt az első olyan nagyszabású sportesemény, amelyet a televízión keresztül is követhettek a nézők. Ahelyett, hogy csak a televízióval felszerelt néhány háztartásba – többnyire a náci párt magas rangú tagjaihoz – sugároztak volna, Berlin-szerte nyilvános televíziós nézőtereket állítottak fel.
Körülbelül 160 ezer néző látogatott el ezekre a helyekre, hogy megnézzék az olimpiai események bizonyos részeit.
A stadionban elektronikus és filmes kamerákat is használtak. A kamerákból a film egy közvetítőkocsiba került, ahol azonnal előhívták, majd egy perccel később továbbították a tévészalonokba. A képminőség még mindig nem volt ideális, de ez a módszer mérföldkőnek számított a televíziós műsorszórás korai történetében.
Az újítások ellenére a berlini olimpia mégis inkább a horogkereszttel díszített eseményekről maradt emlékezetes
Míg az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit televízió közvetített – bár csak Németországban –, az 1940-es és az 1944-es játékok a második világháború miatt elmaradtak, addig a háború utáni játékok (London, Helsinki és Melbourne) az amerikai televízióban csak híradókban és a hírműsorokban voltak láthatók.
A közvetítések modern korszaka akkor kezdődött, amikor az ABC megszerezte a franciaországi Grenoble-ban rendezett 1968-as téli olimpiai játékok sugárzási jogait, valamint a nyári, mexikóvárosi játékokéit.
A grenoble-i téli olimpiáról már élőben közvetítették a megnyitóünnepséget és a női műkorcsolya döntőjét, míg a játékok többi részét műholdon keresztül küldték az ABC-nek, hogy New Yorkból sugározzák a felvételeket.
A mexikóvárosi nyári játékokat a 44 órás közvetítés során pedig már végig színesben sugározták.
Az 1972-ben, a japán Szapporóban megrendezett téli játékok közvetítését az NBC végezte, de a müncheni nyári játékokra ismét az ABC nyerte a pályázatot, ami jó alkalomnak bizonyult Nyugat-Németországnak arra, hogy világszinten felülírja a berlini olimpia horogkeresztes emlékét. A müncheni olimpia kezdetén Chris Schenkel volt a stúdió házigazdája, a helyszíni és a stúdióbeszélgetéseket pedig többek között Jim McKay és Peter Jennings készítette. Ám ez a közvetítés végül jóval túlmutatott a versenyek sugárzásán.
Szeptember 5-én, a kora reggeli órákban ugyanis terroristák törtek be az izraeli csapat szálláshelyére
Mivel az olimpia egészen addig nyitott és barátságos hangulatban folyt, a sportolók teljesen szabadon jártak ki az olimpiai faluból, és vissza. Ezért amikor szeptember 5-én, hajnali fél ötkor nyolc ember mászott át a kerítésen, az őrök azt hitték, hogy egy újabb csapat hazatérő atlétát látnak, miközben épp a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet tagjai hatoltak be épp a faluba.
A támadók betörtek az izraeli küldöttség szállására.
A zajra felriadó Yossef Gutfreund birkózóbírónak köszönhetően többeknek sikerült elmenekülniük, a támadók azonban így is lelőttek két embert, majd az izraeli csapat kilenc tagjával elbarikádozták magukat.
A terroristák több mint kétszáz, Izraelben bebörtönzött fogoly, valamint a német Baader–Meinhof-csoport vezetőinek szabadon bocsátását követelték. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Bruno Merk bajor belügyminiszter tárgyalásba kezdett a túszejtőkkel, de mivel Izrael nem volt nyitott a cserére, csak korlátlan mennyiségű pénzt kínálhattak a Fekete Szeptember tagjainak.
Az ABC sportműsorvezetőinek hirtelen kellett az eseményekre reagálniuk
Amint Roone Arledge televíziós producer megtudta, hogy a csapatot túszul ejtették, sietve intézkedett, hogy a közvetítést a történések irányába terelje. Jim McKayt választotta a stúdió műsorvezetőjének, aki a következő órákban a túszdráma legfrissebb híreinek arcává vált.
Órák óta zajlott a tárgyalás, amikor a terroristák repülőgépes szállítást követeltek Kairóba.
Helikopterek vitték őket és a túszokat egy NATO- légitámaszpontra, ahol a német hatóságok csapdával várták őket. A terroristaügyekben gyakorlatlan németek mentőakciója azonban káoszba fulladt, és a tűzharcban végül minden túsz életét vesztette.
McKay kitartó és együttérző tudósítása nyomán megkapta a házigazda szerepét az 1976-os téli játékok közvetítésén Innsbruckban, Ausztriában és a montreali nyári olimpián, aminek jogait akkoriban 25 millió dollárért vásárolták meg. Ez volt az ABC olimpiai közvetítések aranykorának újabb csúcsa.
A nyilvánosságra került információk szerint a merénylet előkészítésében német neonácik is közreműködtek
A nyugatnémet alkotmányvédelmi hivatal tudott ugyan a támadás tervéről, de az erre vonatkozó információkat nem osztotta meg a rendőrséggel. Az első hírek még arról szóltak, hogy a túszok sértetlenek maradtak, másnapra azonban kiderült a szörnyű tragédia. Az olimpián elkövetett gyilkosságok után az izraeli kormány felbérelte a Moszad-ügynökök egy csoportját, hogy felkutassák és megöljék a Fekete Szeptember merénylőit. Ezen alapul Steven Spielberg 2005-ös, Budapesten forgatott München című filmje.
A támadás miatt az olimpiai játékokat egy napra felfüggesztették, majd szeptember 6-án a zászlók félárbócra engedésével emlékeztek meg a tragédiáról.
Mózes Zsófi
Kiemelt kép: Getty Images / Bettmann