Szerelme, Gobbi Hilda száz szál rózsával köszöntötte minden premierjén – 21 évvel ezelőtt halt meg Temessy Hédi
Az 1906-os születésű, félig szász tántim, dédanyám testvérhúga, azt mondta volna rá: „Micsoda nett kis nő!” Gyanítom, el is hangzott ez a mondat valamelyik végtelenül csodálatos szombat délután, miközben fahéjas porcukorral meghintett almás pitét vagy cseresznyebefőttet eszegettünk a horgolt terítős asztalka mellett és néztük a régi filmeket a televízióban. Tánti se tudott mit kezdeni a szocialista nőeszménnyel, ő is leragadt – mit leragadt, inkább ott lebegett képzeletben – valahol a két világháború között egész életében, akár egy gyönyörű pillangó. A valóságban pedig hajtotta a Singer varrógépet, hogy szép ruhái legyenek a pestimrei, konfekciótól idegenkedő hölgyeknek. Talán azért fogott meg mindig is annyira Temessy Hédi lénye, mert annyira hasonlítottak egymásra karakterükben a tántimmal. Kurucz Adrienn írása.
–
Meg sem lepődtem, amikor megtudtam, a német volt Temessy Hédi anyanyelve, ahogyan az is passzol a bennem élő képhez, hogy tanítóképzőt végzett. Az anyukájának is volt egy tántija, nénikéje, aki Bécsben élt, de a gondjaira bízott fiatal lánnyal olyan rosszul bánt, hogy Temessy édesanyja Budapestre szökött német nevelőnőnek. Aztán az Üllői úti mozi előtt megszólította egy snájdig sváb fiú (magyarul ő sem tudott), és a két nincstelen árva összekapaszkodott egy számukra akkor még idegen városban. Milyen szép szimbólum ez, a mozi előtt találkozás – jusson eszünkbe a lányuk és az ő fényes filmszínésznősége!
Mert igen, Temessy Hédi lett az egyik gyermekük, aki csak az iskolában tanult meg magyarul, és akcentusa miatt állítólag sok bántás érte még pályakezdő színész korában is. De ez nem utáltatta meg vele a magyar nyelvet, sőt a versekért egyenesen rajongott kicsi korától.
Ám csak a tanítóképző után tudatosult benne (vagy hitte el tanárainak, dicsérőinek), hogy valójában a színpad való neki, nem a katedra.
A Színiakadémiáról azonban eltanácsolták.
No nem azért, mert tehetségtelen volt. 1948 táján egyszerűen nem volt oda illő. Eleganciája, úrinő megjelenése, német akcentusa nem tetszett a rendszer szolgáinak, „osztályidegen” volt, egy letűnt és elátkozott kor mementója. (Később is sokszor fennakadt a rostán, nem jelentett előnyt például, hogy nem volt jó káder, párttagkönyve se volt. Előfordult, hogy könyörögnie kellett szerepekért, hogy el tudja tartani a gyerekét.)
Azért be tudta valahogy fejezni a tanulmányait, diplomát az Országos Színészegyesület iskolájában kapott. Zaklatott volt a színpadi pályafutása is – holott klasszikus szerepekben bizonyított, játszott Ibsent, Dürrenmattot, Shaw-t –, sokszor kellett váltania, több társulatban is megfordult, színésze volt a Művész Színháznak, a Belvárosi Színháznak, a Jókainak, a Petőfinek, a Nemzetinek, a Tháliának, végül a Magyar Filmgyártó Vállalathoz szerződött. Az utókor a nevét leginkább a filmekből ismeri: láthattuk többek közt a Különös házasságban, a Rokonokban, a Régi idők focijában, a Ripacsokban, a Mephistóban, a Jób lázadásában, az Abigélben, A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire című filmben – és még vagy nyolcvan másikban –, utoljára a 2001-es Hamvadó cigarettavégben.
Temessy a pályája kezdetén férjhez ment, gyereke született,
de válása után kettesben maradt a fiával. Az ötvenes évek végén vált nyílt titokká, hogy Gobbi Hildával él együtt (Gobbiról ITT írtam). Mind a ketten vállalták a kapcsolatukat, igaz, nem a lapokban persze, de a hír azért elterjedt. És inkább Temessy miatt lepte meg az embereket, Gobbiról amúgy is tudni lehetett, hogy a nőkhöz vonzódik, „olyan pasi vagyok én” szófordulatokkal él, és falja az életet.
Ebben az időszakban a meleg férfiakat még börtönbe csukták Magyarországon (1961-ig, utána dekriminalizálták a homoszexualitást, ám nyilvántartást vezettek a melegekről, és sokszor politikai zsarolás alapját is képezte a szexuális orientáció). A leszbikus nők kapcsolatát azonban eltűrte a rendszer.
Csak Major Tamás nem tűrte el Gobbi szerelmét: hiába voltak régi elvtársak és jó barátok (vagy pont, mert azok voltak), kirúgta Temessyt a Nemzetiből, amelynek igazgatója volt. (Később kibékültek, de vagy tíz évig nem beszéltek utána.)
Az álszent viszonyokat egyébként szépen tükrözte,
hogy amikor 1982-ben Makk Károly (Egymásra nézve címmel) filmre vitte Galgóczi Erzsébet (Gobbi későbbi társa) Törvényen belül című botránykönyvét, külföldi színésznőkkel játszatták el a két nő szerelmét.
No, de visszatérve Temessy és Gobbi Hilda kapcsolatára, 12 évig tartott, és fűződik hozzá egy igazi pesti anekdota: a premierek után Gobbi állítólag száz szál vörös rózsát küldetett Temessy öltözőjébe. Miután szétmentek, Temessy a munkája és a családja (fia, unokái) közt osztotta meg a figyelmét. Hetvenéves koráig játszott, utána haláláig visszavonultan élt. Talán már meg sem próbált beilleszkedni.
Szabó G. Lászlónak nyilatkozta a szüleivel kapcsolatban: „Rokonok nélkül, hiányos nyelvtudással, szegényesen éltek. Az ő szomorúságuk, idegenségük, másságuk lett az én örökségem. Hiába próbáltam beilleszkedni különböző csapatokba, társulatokba, engem mindig másnak néztek, nem annak, aki vagyok, és kivetettek maguk közül. Gőgösnek, önteltnek képzeltek, miközben riadt, félénk, visszahúzódó ember voltam.”
Kurucz Adrienn
Kiemelt kép: Fortepan / Szalay Zoltán
