„A hazám, az Magyarország. Ahol a szülei meghalnak az embernek, az a saját országa” – Muráti Lili, a színésznő, akitől elvették a magyar állampolgárságát

–

Muráti nem követte el azt a kommunikációs hibát, amit ma is annyi sztár megtesz: nem használta pszichoanalízisként vagy nyilvános gyónásként a médiaszerepléseket, okosan és megfontoltan nyilatkozott, nem rombolta saját imázsát, hanem mindig építette. Őszintesége csak addig terjedt, amíg érdekei úgy kívánták, készségesen mesélt magáról, édes volt és elragadó, de a tényeket szabadon kezelte és a titkait megtartotta magának.

Már születésének történetéből is anekdotát kerített

Eszerint egy Párizsba tartó vonaton hozta világra az édesanyja, így mesélgette, bár valószínű, prózaibb az igazság, és Nagyváradon zajlott a szülés. Igaz, valóban sokszor utazott-költözött a család az apa aktuális katonai állomáshelyének függvényében, mígnem Párizsból az első világháború alatt kiebrudalták őket, és akkor hazajöttek.

A mikor sem egyértelmű különben, ahogy Karlheinz Wendtland német filmesztéta fogalmazott: „Muráti Lili 1911-től 1914-ig született”.

(Míg a színésznő a 14-es variációt emlegette leginkább, meg azt a tényt, hogy elvesztek az okmányai egy tűzben), Mezei Mária például úgy emlékezett, Muráti Lili két osztállyal alatta járt, tehát 1911-es lehet. Mindenesetre 2002-ben ünnepelték hivatalosan Muráti 90. születésnapját, talán átlagolva a lehetőségeket.)

Ami viszont bizonyos: már gyerekkorában látszott, hogy művész lesz belőle. Apja, a tizenegy nyelvet beszélő Muráti Frigyes ezredes ugyanis nyugdíjba vonulása után könyveket írt, történészként a középkort kutatta, és festőművészként is befutott.

Lili tehetségét az apácák fedezték fel a lányneveldében egy Szentivánéji álom előadás kapcsán. Szülei ennek hatására megengedték, hogy Pesten beiratkozzon Rákosi Szidi híres színiiskolájába.

Albérlet, szegénység, bohémság, így mesélte a diákéveket Muráti

„Kivettünk ketten egy albérleti szobát. A szoba a ház legfelső emeletén volt. Rideg, óriási szoba. Ebből a szobából művész-szobát varázsoltunk. Hogyan? Újságokból, magazinokból kivágtuk a színészek, színésznők és meztelen táncosok fényképét, s ezeket a képeket a hazulról kapott akácmézzel felragasztottuk a falra. Üres Cinzano-üvegeket kértünk ajándékba a házban lakó csemegéstől, és az üvegeket a fal mellett sorba állítottuk. Így akartuk tudomására hozni mindenkinek, hogy mi ketten iszákosak és bohémek vagyunk! Sohase fűtöttünk. Erre nem volt pénzünk.” 

A harmincas években aztán lendületbe kerül a karrier

Bárdos Artúr rendező a színiiskolából kiemeli, Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjában játékát máris Greta Garbóéhoz hasonlítják. 1935-ben A csúnya lánnyal indul a filmsztárság, majd az Elnökkisasszonnyal folytatódik. Mindkét filmben fantasztikus partnerei vannak: Kabos Gyula és Jávor Pál, utóbbival folyton összeboronálják.

Muráti nem naiv szépség, nem angyali természet, inkább emancipált, öntudatos lány, intelligens, kacér, hódító bestia. Nem affektál, nem modoros, természetes, vagány, friss. Ruhái és frizurája divatot teremtenek (és megbotránkoztatnak): állítólag Budapesten ő viselte az első kétrészes fürdőruhát, és neki volt először miniszoknyája.

A magánéletben azonban nagyon is józan, holmi meggondolatlan lobogás helyett Vaszary János íróhoz és az általa vezetett Andrássy színházhoz (mai Újszínház) megy feleségül „hazai színművészetünk lapos sarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége, színházi közönségünk legmodernebb típusú kedvence.” (A Film Színház Irodalomban említették így Murátit 1941-ben.) A színház családi vállalkozássá vált (a házaspár mellett Vaszary két testvére üzemeltette), és a korszak egyik legnépszerűbb magánszínháza lett.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Csak Magyar Filmek (@csakmagyarfilmek) által megosztott bejegyzés

Muráti közben írt is: verseket, elbeszéléseket, a Petőfi Társaság tagjai közé is választotta

A színházukban a háború alatt is folytak az előadások, egészen Budapest ostromáig játszottak: ezt hányták később Murátiék szemére, a szovjet megszállás alatt náci kollaboránsnak tekintették őket, és megjárták az Andrássy út 60. vallatószobáit is. (A börtönből érdekes módon épp a szovjetek segítségével jutottak ki kétszer is.)

Ezután vidéken bujkáltak, majd Párizsba szöktek, ahol megint letartóztatták őket népellenes bűncselekmények gyanújával, de konkrét bizonyíték hiányában aztán szabadon engedték a házaspárt. Spanyolországba mentek tovább, itt leltek végül nyugalmat. Az ellenük felhozott vádakat (náciszimpatizáns megnyilvánulások) Muráti élete végéig következetesen tagadta, kitartott véleménye mellett, hogy bár jobboldali gondolkodású, nem alacsonyodott volna le soha a nácikhoz. Tény, hogy férjével nem mentek el a hírhedt nyilas estélyre sem, ahol sok szakmabeli behódolt Szálasinak. Mégis a korszak egyik művészbűnbakja lett Muráti, és annak ellenére, hogy bíróság sosem ítélte el, 1948-ban elvették tőle magyar állampolgárságát.

A házaspár Zestoában telepedett le, és Muráti Lili bemondónő lett a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű órájában. Az apától örökölt nyelvérzék nagyon kapóra jött ekkor, 1948-ban már színházban játszott spanyolul. (Egy akcentussal beszélő francia szobalányt alakított.)

Nemsokára saját társulatot alapítottak férjével, zenés darabokat, vígjátékokat dolgoztak fel, majd kisebb szerepeket kapott Muráti spanyol filmekben is. És látható egy picit az Oscar-díjas Doktor Zsivágóban (egy vonatra felkapaszkodó asszonyt játszik).

Vaszary haláláig írt neki szerepeket, darabjaikkal Spanyolországban és Dél-Amerikában turnéztak.

Az élet férje halála után is tartogatott Muráti Lili számára izgalmas fordulatokat

A négyszeres galamblövő világbajnok, Dóra Sándor lett a második férj (vele sem élt egy fedél alatt, ahogy Vaszaryval sem tette.)

1979-ben térhetett haza Magyarországra: Gobbi Hilda járta ki az engedélyt számára Aczél elvtársnál.

Még majdnem tizenöt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy fél évszázad után a hasonlóképp kollaboránsnak tekintett Szeleczky Zitával együtt visszakapják magyar állampolgárságukat. Haza nem költözött Muráti, de magyar színpadon azért játszott még. 

Spanyolországban halt meg, Madridban temették el Vaszary mellé. De amikor 2002-ben arról kérdezték az Urániában, hol érzi otthon magát, így felelt: „A hazám, az Magyarország. Ahol a szülei meghalnak az embernek, az a saját országa.”

Kurucz Adrienn

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipédia