–

 Rage Against The Machine: Rage Against the Machine (1992)

Ez a borító annyira jellegzetesen hozzátartozik mindenki életéhez, aki a kilencvenes években volt tizenéves, hogy sokan talán nem is gondolkodtak még el azon, mégis ki az a lángoló alak rajta. Pedig a fotó valódi. Thích Quảng Đức vietnámi buddhista szerzetes volt az, aki 1963. június 11-én felgyújtotta magát Saigon egyik forgalmas kereszteződésében. A szerzetes az ellen tiltakozott, hogy a dél-vietnámi kormány üldözte a buddhistákat, akik közül többen a civil ellenállás vezéregyéniségei voltak. Az 1963 májusában kezdődött úgynevezett buddhista krízis fontos és szomorú mozzanata volt, amikor május 8-án a dél-vietnámi elnök, Ngô Đình Diệm emberei kilenc fegyvertelen civilt lőttek le, amiért azok békésen tüntettek a buddhista zászló betiltása ellen. A novemberig tartó krízisnek végül egy puccs vetett véget, a Vietnámi Köztársaság hadserege pedig elfogta és kivégezte Ngô Đình Diệm dél-vietnámi elnököt.

The Roots: Things Fall Apart (1999)

A Roots mindig is híres volt társadalmi szerepvállalásáról, az együttes tekinthető az úgynevezett „conscious rap”, azaz a társadalmilag tudatos rap egyik zászlóshajójának. Már debütlemezük címe is jelzésértékű: Chinua Achebe nigériai író 1958-as regényének címe ez. A lemezborítóból öt változat készült, az első számú verzió ez: a hatvanas évekből származó fotón két fekete fiatalt üldöznek egy felkelés közben Brooklynban.

The Smiths: Meat is Murder (1983)

A The Smiths második nagylemezének borítója egy 1967-es fotó Michael Wynn amerikai tengerészgyalogosról, aki Vietnámban harcolt. A sisakon eredetileg a „Make love, not war”, azaz „Szeretkezz, ne háborúzz” felirat volt olvasható, ezt változtatta át a 11 éves kora óta vegetáriánus Morissey, aki mindig is harcosan küzdött az állatokkal szembeni etikus bánásmódért.

Pusha T: Daytona (2018)

A lemez producere, Kanye West állítólag 85 ezer dollárt (!) fizetett, hogy felhasználhassa ezt a fotót az általa gardírozott rapper, Pusha T harmadik albumának borítójaként. Első látásra egy elég rendetlen fürdőszobát látunk. Nos, ez egy 2006-os fotó Whitney Houston fürdőszobájáról. Ha kicsit ránagyítasz, láthatod a droghasználat legkülönfélébb eszközeit a képen. Whitney 2012-ben halt meg, testében kokain és számos egyéb kábítószer nyomait találták. A Daytona 2018-ban jelent meg.   

Dead Prez: Let’s Get Free (2000)

A Dead Prez egy 1996-ban alakult New York-i hiphop-duó, amely vállaltan baloldali nézetekkel rappel egyenlőségről, társadalmi igazságosságról, elnyomásról és hatalomról (pontosabban hatalomellenességről). Szövegeik tele vannak utalásokkal a fekete polgárjogi mozgalmakra, afrikai gyökereikre és identitásukra. Az ezredfordulón megjelent lemezük borítóján dél-afrikai gyerekek láthatók az 1976-os sowetói lázadás idejéről. A gyerekek az oktatáshoz való jogukért tüntetnek az apartheid-rezsim alatt, amelynek összeomlásához végül ez a lázadássorozat vezetett. Igaz, addig sajnos nagyon sok időnek kellett még eltelnie a szóban forgó fénykép elkészültétől: Nelson Mandela apartheid-ellenes aktivistát 1994-ben választották elnökké.

Bad Religion: Christmas Songs (2013)

A kaliforniai punk rock-zenekar első karácsonyi EP-jének borítóján Gerald Waller fotóriporter 1946-os, Új cipő című fényképe látható egy osztrák árva kisfiúról, aki az amerikai Vöröskereszttől cipőt kapott karácsonyra. Adalék: a lemezen klasszikus karácsonyi dalok punk-feldolgozásai hallhatók, az eladásból származó bevételt egy, a papok által szexuálisan bántalmazott gyerekeket támogató alapítványnak utalja át az együttes.

Curtis Mayfield: There’s No Place Like America Today (1975)

Az album előterében látható fotó Margaret Bourke-White fotográfus egyik híres képe, amely a LIFE magazin 1937. február 15-i számában jelent meg először, és olyan embereket örökített meg, akik egy árvíz következtében elveszítették mindenüket. Ez a lemez címével – „nincs még egy olyan hely manapság, mint Amerika” – és a megjelenés évével (1975) együtt szépen kirajzolja, micsoda szarkazmus rejlik ebben a borítóban: az amerikai álom már rég romokban hevert, és a ’70-es évekre már a látszatot sem sikerült fenntartani. Margaret Bourke-White volt egyébként az első fotográfusnő, aki a frontvonalról tudósíthatott. 

Minor Threat: Minor Threat (1981)

Első látásra ez aztán végképp semmi különös: a fotón a Minor Threath énekesének, Ian MacKaye-nek az öccse, Alec látható. Ez a kép ugyanakkor annyira tökéletesen foglalta össze a hardcore punk szcéna önmagáról alkotott képét, hogy gyakorlatilag azonnal szimbólummá vált. Különösen izgalmas ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a Minor Threat mindössze három éven át volt aktív, egyetlen nagylemeze jelent meg három EP mellett, mégis elképesztő hatást gyakorolt a színtérre. Például az ezen az EP-n megjelent Straight Edge című dalt tartják a straight edge-mozgalom névadójának. Ez a mozgalom – elég erőteljesen szembe menve a punkokról elterjedt sztereotípiákkal – az drog-, alkohol-, dohányzásmentes és a kicsapongó szex nélküli életmódot hirdeti. Az EP borítója (amely aztán az 1984-es válogatáslemez borítójául is szolgált) annyira kultikus, hogy számos divatcég igyekezett hasznot húzni belőle az utóbbi években. A Nike például egy komplett kampányt épített rá 2005-ben – csak épp elfelejtett engedélyt kérni az együttestől. Az Urban Outfitters 2013-ban okosabb volt: licencszerződést kötött a zenekarral, amely ugyanakkor nem volt elragadtatva, hogy méregdrágán árulják a Minor Threat-pólókat.

Csepelyi Adrienn