A pozitív testkép és az életigenlés egyik legszerethetőbb képviselője: az örök életű, virgonc Hilda
Volt egy idő, amikor őt állítottam be Facebook-profilképemnek, nemcsak azért, mert annyira szeretem, de szívesen azonosultam is a dús, temperamentumos, aranyszívű, kíváncsi vörös nővel, aki az én szememben az egész pin-up kultúra királynője. Szerethető, plasztikus karakterével maga mögé utasítja az összes többi lányt, azoknak hiába vékonyabb és hosszabb a combjuk, hegyesebb a keblük és karcsúbb a derekuk, humorával és szenvedélyes megjelenésével Hilda azonnal belopja magát a szívünkbe. Fiala Borcsa írása.
–
Ha még nem ismerted volna, engedd meg, hogy bemutassam neked Hildát
A haja lángoló vörös, mely időnként a cékla, néha pedig a répa színeiben ragyog, égszínkék szeme gyermeki derűvel csodálkozik rá a világra. A róla készült képek nemcsak bájosak, de igen kedves humorral örökítik meg kedvenc pin-up lányom hétköznapjainak intim pillanatait. Hilda szívesen alszik vissza reggel morzsával gavallérosan telehintett ágyában, miután elfogyasztotta az ágyban a reggelit, olvas, telefonál, álmodozik, de szereti felfedezni a környezetét is, csónakázik, fára mászik, vagy biciklire pattan.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hilda a rousseau-i filozófiát képviselve szívesen tölti az idejét a szabadban, fejjel lefelé lógva egy vastag faágon rácsodálkozik a mókusra, egy fatönknek támaszkodva megfigyeli a levelibékát, vagy elalszik egy nyitott könyvvel a pocakján, miközben az erdő állatai kíváncsian körégyűlnek. De szeret tóban úszni, fáról almát eszegetni, forró fürdőket venni, vagy hálóingben kergetni a kertben a világító szentjánosbogarat. És egy fehér kiskutya képében szinte mindig ott van mellette elmaradhatatlan társa, akit néha a frász kitör Hilda akcióitól.
A virgonc vörös rokokós korpuszát többnyire csupán egy virágfüzérbikini fedi, és csak télen húzza fel piros kezeslábas, hátulgombolós jégeralsóját.
Hilda naivitása mellett ugyanúgy megfér a vagánysága is, simán elmegy a hullámok csapkodta tengerbe búvárkodni, megpróbálja meglovagolni a tehenet, nemcsak verseket olvas, de a vízvezeték-szerelés rejtelmeit és örömeit taglaló kézikönyvet is lelkesen forgatja, lekaszálja a rétet, végigegyensúlyozik a kerítés kötelén, felmászik a villanypóznára, hogy megmentsen egy kölyökmacskát, a válla felett megjelenő szarvasmarhától pedig egyáltalán nem, csak az otthonába besurranó egérkétől fél. Egy szó, mint száz, messze-messze több élet szorult belé, mint a többi (amúgy szintén nagyon csinos) pin-up lányba.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
De kik azok a pin-up csajok?
Bár a kifejezés már az 1890-es években megjelent, igazán csak az 1940-es évek elején robbant be a jelenség, amikor a magazinok címlapjára, naptárakra, képeslapokra csinos, szexi lányok kerültek, akiket akár ki is lehetett onnan vágni, és feltűzni a falra – innen a pin-up kifejezés –, ahogy azt tették a harcba induló katonák. Érdekesség, hogy korábban „sajttortafotóknak” is hívták ezeket a glamúr fotókat, amiken a hölgyeket kevés ruha fedte ugyan, a hangsúly a meztelen lábukon, hegyes keblükön, formás farukon volt, de az explicit meztelenség azért nem, inkább csak a sejtetés volt jellemző. Nagy ritkán urakat is ábrázoltak a fotók, rajzok, ezeket azonban „beefcake”-nek hívjuk.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Persze, nem csak mai szemmel nézve ellentmondásosak a valóban művészi képek, amik azért mégiscsak tárgyiasítják a modelljüket, a fotókon szereplő híres színésznők kizárólag szexszimbólumként jelennek meg, egyéb tehetségük, képességük bemutatására nem kerül sor. A pin-up fényképek mellett azonban igen népszerűek voltak a rajzok is, számos művész alkotott kimagaslót e téren. A dús hajú, homokóratestű, hosszú, vékony combú, darázsderekú, peckes mellű lányok a képeken, ha fel vannak is csinosan öltözve, a szoknyájuk garantáltan fennakad valamin, amit ők ártatlanul pillogva, csücsöri szájjal csodálkozva vesznek tudomásul.
Ebben a társaságban igazán üdítően hat a molett Hilda, aki öltözködésében jóval kevésbé összeszedett (ő aztán biztosan nem hord selyemblúzt, rakott szoknyát, combfixet és szexi fehérneműt), a mérete is pár számmal nagyobb a kolléganőinél, de láthatóan őt ezt egy cseppet sem zavarja, sőt érezhetően boldog és elégedett formás testében.
Így tulajdonképpen Hildát akár a pozitív testkép előfutáraként is üdvözölhetjük, ezért pedig én roppant hálás vagyok…
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
…az illusztrátornak,
aki nem más, mint az amerikai Duane Bryers, egy roppant tehetséges és sokoldalú művész. Bryers életében öt különböző művészi korszakot különböztet meg, ezek egyike csak a Hilda-gyűjtemény, ötvenéves koráig főleg reklámillusztrációiról volt ismert. Érdekes, hogy később (miután ’58-ban Arizonába költözött egy ranchra) elkezdett westerntematikájú képeket is festeni – ezekből a műveiből később több ízben is rendeztek kiállítást az oklahomai Nemzeti Cowboy Hírességek Csarnokában. Ezeken a képein is nyilvánvaló, hogy szeret elmerülni a részletekben, éles szemű megfigyelőként jár-kel a világban, a vadnyugati kultúrát pedig egészen közelről ismeri. Na de ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, hogyan lett a nagycsaládos farmer fiából világhírű művész!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Duane Bryers Michiganben született egy farmon 1911-ben, itt nőtt fel három fiú- és két lánytestvérével. Ötéves korában kezdett képregényeket rajzolni (a műfajt az újságokból ismerte), az alkotás később pedig teljesen magába szippantotta, 15 éves korától már ki sem tette az utcára úgy a lábát, hogy ne lett volna nála rajztömb és ceruza. Ha csak tehette, rajzolt. Huszonöt éves korában egy hatalmas falfestményt készített a minnesotai iskolának, az érte kapott pénzből pedig végre elkezdte megvalósítani az álmát: New Yorkba költözött, és beiratkozott egy művészetet oktató iskolába.
A dús húsú, néha kissé ügyetlen, de mindig jószívű, naiv, könnyen meghatódó Hilda az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig bukkant fel a naptárokban.
Bryers 36 év alatt körülbelül 250 hildás képet festett – ez a szám azért is döbbenetes, mert saját bevallása szerint, amikor megkapta az első megrendelését a naptárképekre, képtelen volt hét „jelenetet” kitalálni.
Aztán – ezek szerint – csak belejött. Bár az évek alatt több modellje is volt, de a legtöbb (és a művész szerint a legjobb) Hilda-képet mégis kizárólag fejből alkotta meg. Néhány képéhez a lánya (Pattie Weiss) állt modellt, aki jóval soványabb ugyan, mint Hilda, de ahogy Bryers fogalmazott egy interjúban: „Egy kar az csak egy kar, egy láb is csak egy láb, nincs más dolgod, mint rápakolni egy kis plusz zsírt.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Bryers nagyon szép kort ért meg, kicsivel a 101. születésnapja előtt hunyt el, 2012-ben.
Hilda azonban örökké él (az én szívemben legalábbis mindenképp), vidámságával, életigenlésével, és kirobbanó kacajával színesítve a világot.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Fiala Borcsa
További forrás: ITT
