Ha a visszatérésnek istene lenne, Chernek hívnák – Öt okot mondunk, hogy miért
Majdnem meg sem született. Aztán árvaházba került. Diszlexia miatt nem tudott rendesen olvasni, az iskolát is otthagyta. Potenciálisan halálos, gyógyíthatatlan vírusfertőzéssel él. Volt egy (két) rettenetes házassága. Többször zuhant gigantikusakat a szakmai csúcsról, de mindannyiszor fölállt. Eltöltött több mint fél évszázadot a show-bizniszben, eladott százmillió albumot, nyert egy Oscar-díjat, egy Grammyt és három Arany Glóbuszt, mély kontraaltja pedig a világon egyedülálló. És május 20-án lesz 75 éves. Ja, hogy mindeközben megműttette az arcát? Őszintén… kit érdekel? Itt az ideje, hogy túllépjünk ezen. Olvassátok el újra e félig kerek évforduló alkalmából D. Tóth Kriszta korábbi írását.
–
Már a film tizedik percében éreztem, hogy nem kellett volna megnéznem a Mamma Mia! második részét a moziban.
De akkor már nem volt menekvés, még volt a popcornból vagy másfél liter az ölemben, úgyhogy hátradőltem, és a filmesztétikai hiányosságok helyett próbáltam az úgynevezett felhőtlen szórakozásra koncentrálni – több-kevesebb sikerrel. Aztán, húsz perccel a vége előtt, mire az utolsó szem pattogatott kukoricám is elfogyott, a fenekem mindkét oldala végérvényesen elzsibbadt, az agyamról nem is beszélve, egyszer csak felsétált a lépcsőn, tetőtől talpig fehérben, 70+-osan, lovaglópálcával a kezében, és nehézkes amerikai akcentussal azt mondta: „Mes enfantes, je suis arrivée. Let the party commence!” („Gyermekeim, megjöttem. Kezdődjön a buli!” – a szerk.) Majd egy rövid diskurzus után elénekelte a Fernandót Andy Garcíával. Én pedig azóta semmi másra nem emlékszem a filmből.
Mert addigra már nem érdekel, hogy most épp 42 évesnek néz ki, hogy alig mozog az arca, és egy tonna festéket visel.
Chernek, amíg hangja van, tekintete és energiája van, egyszerűen nincs szüksége mimikai ráncokra. Arról nem is beszélve, hogy magasról tesz arra, hogy én, te vagy bárki mit gondol a plasztikai beavatkozásairól:
„Igen, felvarrattam az arcomat, de ki nem?! Én lettem a plasztikai sebészet poszterlánya! – mondta pár éve. – Ettől én boldog vagyok. És tudod, mit? Ha a mellemet a hátam közepére akarom varratni, akkor megteszem, mert az enyémek, és azt csinálok velük, amit akarok.”
Akkor ezt meg is beszéltük, Cher. Haladjunk.
Haladjunk, mert lenne itt öt dolog, amivel szeretném alátámasztani a tételt, amely szerint a visszatérés istenét csakis róla nevezhetik el.
1. Majdnem meg sem született. Meg a többi majdnem
Amikor Georgia Holt, a fiatal, világsikerre vágyó, szegény arkansas-i családból származó színésznő teherbe esett örmény kamionsofőr párjától, az anyukája azt tanácsolta neki, azonnal vetesse el a babát. Ő maga annak idején 13 évesen adott életet a lányának, és végigszenvedte fiatalságát – nem akarta, hogy a történelem, ha pár évvel később is, de megismételje önmagát. Georgia el is ment az abortuszklinikára, ahol azonban végül az ajtóból visszafordult, mert úgy döntött: megtartja a gyereket. Mintha csak egy hollywoodi film volna, igaz? Pedig a java csak most jön.
Georgia és a gyerek apjának útjai a kislány születése után végül gyorsan elválnak, a nő egyedül marad a gyerekkel. Újra és újra és újra. Összesen még ötször az élete során. Alkalmi munkákból, egy fizetésből próbálja eltartani… sikertelenül. Így rövid időre kénytelen árvaházba adni, ahol az apácák örökbe adásra buzdítják. Georgia azonban minden követ megmozgat, hogy összeszedjen annyi pénzt, hogy arra egy szerény, de fenntartható egzisztenciát építsen, végül megharcol a gyerekért, és elhozza. Öt évvel később megszületik Cher húga, Georganne is, így
a lányok gyerekkora a hárman a világ ellen üzemmódban telik, férfiak jönnek-mennek az anyuka életében, de igazán csak magukra számíthatnak.
Georgia Holt közben kisebb epizódszerepeket kap tévésorozatokban, illetve énekelni hívják talk show-kba. A nagy áttörés a leglátványosabban akkor nem sikerül, amikor végül az utolsó pillanatban Marilyn Monroe kapja meg helyette az Aszfaltdzsungel szerepét.
A két lány sokat volt egyedül, Cher félig-meddig anyukája is volt a húgának, nem csak a nővére. Kettejük közül Georganne tanult jobban, Chernek kifejezetten rosszul ment az iskola. Csak későn, 30 évesen diagosztizálták nála a diszlexiát, amely megmagyarázza, hogy miért nem tudott könyvekből tanulni, csak hallás alapján, és miért bukdácsolt olyan sokat – egészen addig, a míg 16 évesen végül belefáradt, feladta a reményt, hogy valaha leérettségizhet, és Los Angelesbe költözött, hogy szerencsét próbáljon a show-bizniszben.
Az énekes-színésznő pár éve dokumentumfilmet készített az anyukájáról, amelynek kapcsán azt mondta, sokat gondolkodtak azon, hogy nyilvánosságra hozzák-e a régi drámákat. De végül úgy döntöttek, ez is hozzátartozik ahhoz, amit ők hárman a családban többre értékeltek bármi másnál: az igazsághoz.
„Kockázatosnak tűnt a dolog. De hát mit tudnak kezdeni ezzel az információval ma már? Igen, szegény, white trash családból származom. Nincs jelentősége” – mondta egy újságírói kérdésre.
A lényeg: Cher és Georgia kapcsolata terhelt ugyan, de kettejük támogató szövetségét semmilyen trauma nem tudta megingatni. A világsztár nemrég rálelt édesanyja régi zenei hangfelvételeire, amelyeket még Elvis Presley közreműködésével rögzítettek, majd pénz és lehetőség hiányában kiadás nélkül a fiókba vágtak. Újrakevertette őket, és egy nagylemezen kiadta mindet. Ajándékba, az anyukájának. Georgia Holtnak így 86 évesen valóra vált gyerekkori álma, megjelenhetett első albuma, Honky tonk Woman címmel. A lemezen megszólaló énekhang, az a búgó kontraalt pedig kísértetiesen hasonlít a lányáéra…
„80 évvel később beteljesült, amiről álmodott. Egy nő sose gondolja azt, hogy lejárhat a szavatossági ideje!”
– reagált a történtekre Cher.
2. Gyógyíthatatlan vírusfertőzéssel él évtizedek óta
Szóval a túléléshez szükséges energiákat az anyatejjel szívta magába, az biztos. És szüksége is van erre az erőre, a mai napig. A nyolcvanas évek legvégén, sikerei csúcsán, ugyanis Epstein–Barr-vírusfertőzést diagnosztizáltak nála. Ez egy herpeszvírus által okozott betegség, amely sokáig lappang a szervezetben, és különböző behatásokra fellángolhat, egészen súlyos tüneteket okozva. Cher esetében először a végletes fáradékonyság tűnt föl az orvosoknak, majd, miután megszületett a diagnózis, ágynak is esett az énekesnő. Immár három és fél évtizede él együtt a krónikus betegséggel, a fertőzés néhány év lappangás után többször is kiújult, például 2007-ben és 2014-ben is, súlyos következményeket okozva; Chernek koncerteket, sőt egész turnékat is le kellett már mondania miatta. Legutóbb a Dressed to Kill-turné közepén döntötte le a lábáról, megtámadva a veséjét és komolyan veszélyeztetve a szívét. A munkamániás világsztár egyik barátja szerint: „Életében először megtanult lelassítani és módszeresen felépíteni az erejét. Azóta boldogabb és egészségesebb, mint évek óta bármikor.”
Ámen.
3. Túlélte Sonny Bonót és a többieket. De főleg Sonny Bonót
A Sonny Bono-sztorit mindenki ismeri, úgyhogy a háttér csak dióhéjban: a 16 éves Cher és világra törő álmai megérkeznek Los Angelesbe. Alkalmi munkák, háttéréneklés egy zenekarban stb. Egy kávézóban összefut a nála 11 évvel idősebb Sonny (Salvatore) Bonóval, akinek igazából Cher barátnője tetszik, őt „nem tartja annyira vonzónak”. Cher végül egyfajta házvezetőnek költözik oda a férfihoz, amikor kirakják az albérletből. Sonny ugyanis azzal a feltétellel fogadja be a lányt, hogy az főz és takarít nála. Úgyhogy Cher megtanul főzni (valamennyire). 1964-ben összeházasodnak, Sony ’65-ben megírja az I got you baby című dalt, amit Cher elénekel, ők ketten pedig befutnak.
A házasság 1975-ig tartott, de Cher csak 2010-ben, 12 évvel Bono halála után mesélte el a Vanity Fair magazinnak, hogy miközben rengeteget tanult a férfitól, aki nemcsak férje, hanem szakmai mentora is volt, kapcsolatuk folyamán Sonny rettenetesen elnyomta őt. A férfi kezelte a felesége bevételeit, így Cher nem jutott hozzá a saját pénzéhez, emellett érzelmileg és verbálisan bántalmazta.
„Sokféleképpen bántott. Nem a felesége voltam, hanem az arany libája. Sokkal több volt, mint egy férj – egy borzalmas férj. De közben kiváló mentor és remek tanár” – mesélte a magazinnak.
Válásuk után teljesen a padlóra került – anyagilag is.
„Azt hittem, sosem jövök ki abból a gödörből. Nem volt pénzem, és kétmillió dollárt követelt tőlem. Sokáig tartott, amíg rendbe jöttem. Beküzdöttem magam egy Las Vegas-i show-ba, naponta két előadást csináltam… Büszke vagyok arra, hogy túléltem” – ezt már a USA Today idézi az énekesnőtől.
Sonny Bono 1998-ban, egy síbalesetben halt meg, előtte néhány évvel megjelent könyvében vitatta, hogy Cher „áldozat” lett volna a kapcsolatukban…
Válásuk után nem sokkal Cher hozzáment Gregg Allman zenészhez, de a férfi drogfüggősége miatt kilenc nappal később be is adta a válókeresetet. Végül mégis együtt maradtak még négy évig. Kapcsolatait a zenei mogul David Geffentől a KISS-frontember Gene Simmonson át a színész Tom Cruise-ig agyonrágta a sajtó.
Mi most ezen a ponton maradjunk annyiban, hogy Cher – egy korábbi interjúja szerint – a következőket gondolja a férfiakról:
„Imádom a férfiakat. A férfiak szuperek, de simán lehet nélkülük élni.
Anyám azt mondta nekem: »Drágám, keress magadnak egy gazdag férfit, és menj hozzá!« Mire én azt válaszoltam: »De anyám, én vagyok a gazdag férfi!«”
4. Ahányszor csak eltemették a szakmában, mindannyiszor visszarobbant
Egy ízben Donald Trump dobott egy marék földet Cher karrierjének nem létező sírjára, miután az énekesnő beszólt neki a Twitteren. De nem ő az egyetlen, aki az elmúlt csaknem 60 évben legyintett már rá egy nagyot. Chert rendszeresen „temetik”, de ő csak nem akar meghalni.
Az első – és talán legnagyobb – hullámvölgy a hetvenes években jött, amikor a Sonny & Cher-duó gigasikerei után évekig nem értek el igazi áttörést az albumai. Egy ideig nem működött a diszkósabb stílus, de a nyolcvanas évek elején a Black Rose, aztán az I paralize címet viselő rockalbumok sem jöttek be a közönségnek. A Black Rose-turnét három előadás után le is kellett mondani.
Nem véletlen, hogy az évtized végén a visszatérő albumot Chernek nevezte el, mint valami debütáló lemezt – jelezve ezzel a friss öndefiníciót, a tiszta lapot. El is ment belőle nyolcmillió darab, aztán a rá két évvel megjelenő Heart of Stone-ból még 11 millió. És hol voltunk még a ’98-as Believe-től, amely a zenetörténet harmadik legnépszerűbb olyan dala lett, amit nő adott elő!
Közben nem felejtette el azt az álmát sem, amivel 16 évesen megérkezett Hollywoodba… az 1969-es Chastity óta több mint egy tucat nagyjátékfilm szerepel a neve mellett az IMDb-n, köztük az 1987-es Moonstruck, amelyért ’88-ban Oscar-díjat kapott.
A kétezres évek elején elköszönt (a búcsúturné három évig tartott), aztán 2008-ra rájött, hogy hiányzik neki az éneklés. Úgyhogy azóta tolja megint. Olyannyira tolja, hogy 2018-ban a már említett Mamma Mia! Here We Go Again! film után rákapott az ABBA-feldolgozásokra, úgyhogy csinált gyorsan egy albumot is. Év végén pedig bemutatták a Broadwayn az életéből készült musicalt, amelyben nem egy, nem kettő, hanem három Cher áll a színpadon. Mert miért ne?
A már említett Vanity Fair-interjúban tökéletesen összefoglalja a jelenséget:
„Olyan vagyok, mint egy dodzsem. Ha nekimegyek a falnak, tolatok egy kicsit, és másfelé kanyarodom. És elég sok kib.szott falnak nekimentem a karrierem során, higgyétek el. De nem állok meg. Azt hiszem, ez a legfontosabb tulajdonságom. Hogy egyszerűen sosem megyek tönkre.”
5. Nem hozza zavarba az új hullámos kommunikáció. Sőt
Ha 1946-ban létezett volna közösségi média, azt mondanám, Cher a Twitterre született. De nem létezett. Viszont lehet, hogy a mondat így is igaz.
Cher a Twitteren maga a nagy betűs műalkotás. Az oldalát csodálja, rettegi és kritizálja a nép. Nincs olyan sárba húzó, neki beszólás, amire ne lenne meg a caps lockkal, kis- és nagybetűkkel, kérdő- és felkiáltójelekkel, emojikkal és vicces elírásokkal teli riposzt.
A 2010-es évek kommunikációs tereiben pontosan az olyan extravagáns, karikatúraszerű, és a szó legjobb értelmében véve gátlástalan karakterek tudnak jól érvényesülni, mint ő. A 73 éves énekes-színésznő merész szókimondása, vakmerő szabadszájúsága olyan Z generációs felhasználók tömegeit tette, teszi rajongóvá, akik életükben nem hallottak még a Sonny & Cherről, és a Moonstruckért kapott Oscar idején még meg sem születtek.
De a mai internet rajong a túlzó dolgokért – és Cher személyisége, imázsa tökéletesen alkalmas arra, hogy kikiabáljon az online kakofóniából. Pontosan tudja, hogy egy díva, egy ikon, hogy élő istenség.
Nem véletlen, hogy egy ideje a vásznon is csak önmagát játssza, annak karikírozott, színpadi változatát. Odaáll, viseli a megszabott arcát, fölveszi a flitteres marabutollat, és a tekintetével beint.
Amikor a Mamma Mia! musicalfilm második részéhez kiválasztották a nála mindössze három évvel fiatalabb Meryl Streep anyjának szerepére, a film rendezője, Ol Parker ezzel rántotta helyükre a fölcsúszott szemöldököket:
„Cher miattam játszhatná Meryl Streep lányát is. Vagy a dédnagyanyját. Ő ugyanis az általunk ismert idődimenzión kívül létezik.”
Létezzen még nagyon sokáig.
D. Tóth Kriszta
Felhasznált források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Getty Images/Ethan Miller