1. „A férfi nem szükséglet, hanem luxuscikk.”

cherokee indián anyától és örmény apától született Cherilyn Sarkisian még húszéves sem volt, amikor a hatvanas évek elején, nagyra törő színészi tervekkel a zsebében Los Angelesbe érkezett, és a Chrystals nevű zenekar háttérénekese, majd főénekese lett. Itt figyelt fel rá Sonny Bono, feltörekvő zenész és producer, aki azonnal meglátta a különleges hangú lányban a nagy lehetőséget művészként és nőként is. Sonny és Cher duója a következő években legendává vált, rengeteg slágerük és saját tévéshowjuk is volt (főműsoridőben), ám a díva későbbi állítása szerint férje „inkább aranytojást tojó tyúkot” látott benne, mint feleséget. Miután útjaik 1974-ben szétváltak, Cher nem hazudtolta meg önmagát: élesen kiállt a saját érdekei mellett a szakmában, és második férjével, Greg Allmannal kötött házasságában is. Tudta, nem bízhatja magát és a karrierjét egy fellobbanó szerelem bizonytalanságára, inkább a kezébe vette a sorsát.

2. „Amíg nem állsz készen arra, hogy nevetségessé válj, sosem lehetsz nagyszerű.”

Cher az évek során, vagyis a showbizniszben eltöltött 53 (!) esztendő alatt kiadott 25 stúdióalbumot, rengeteg válogatáslemezt, három filmzenei albumot, 17 filmben, szerepet vállalt több sorozatban és tévéshowban, valamint Grammy-, Golden Globe- és Oscar-díjat  is kapott. Folyton kísérletezett, miközben mindvégig önmaga maradt: kemény, határozott és örök újrakezdő. 1975 és 1978 között például kimondottan sikertelen volt, és később is akadtak csöndesebb időszakai, mégis, amikor végül visszatért – mert mindig visszatért – , az általában hatalmasat szólt. Nem volt ez másképp a Believe esetében sem, amely minden idők harmadik legnépszerűbb női szerzeménye lett. Turnéit mindig hihetetlen sikerrel zárta, és itt ismét egy „leg” következik: Cher a popzene történetének turnékkal legtöbbet kereső női előadója.

3. „Egész életemben kockáztattam, és fütyültem rá, ki mit szól hozzá.”

Bátorság kellett, hogy miután énekesnőként és közéleti személyiségként már befutott, egyszer csak feladjon mindent a filmezésért, mégis megtette: a feledhető Chastity után először a Silkwood című moziban mutathatta meg igazán a tehetségét, Meryl Streep oldalán. Ekkor még csak jelölték Oscarra, a Holdkórosokért azonban meg is kapta 1987-ben. Ezek után olyan világhírű blockbusterekben játszott, mint a Sellők, a már említett Az eastwicki boszorkányok Jack Nicholsonnal, Susan Sarandonnal és Michelle Pfeifferrel, de még Franco Zeffirelli is a múzsájául választotta a Tea Mussolinivel című filmben. Utolsó filmszerepét a Burlesque című zenés drámában játszotta, ahol Christina Aguilera mentorát kellett megformálnia; a két csodálatos hangú díva a forgatás alatt szoros barátságot is kötött. Komoly szakmai elismerés, hogy 2010-ben Hollywood leghíresebb színháza, a The Grauman’s Theatre előtt Cher kezének és lábának lenyomatát betonba foglalták.

4. „A nőknek muszáj használniuk az erejüket, ez abszolút igaz. Meg kell tanulnunk nem elfogadni az első nemet. Ha valamiért nem mehetsz egyenesen, hát menj kerülőúton.”

Sosem félt kimutatni a gyengeségét: attól a pillanattól, hogy Sonnytól született egyetlen gyermekéről, Chaz Bonóról kiderült, hogy transznemű, és női testében egy férfi lelkével él, Cher teljes vállszélességgel mellette állt. Olyannyira, hogy bátran pózolt lánya oldalán a The Advocate nevű amerikai melegjogi magazin címlapján (Chaz csak évek múlva szánta rá magát a nemét átalakító műtétre), mint „egy leszbikus lány büszke édesanyja”. Később is folyamatosan támogatta őt, ahogy Chaz is minden segítséget megadott neki, amikor 1991-ben Epstein-Barr vírust diagnosztizáltak nála. Ez egyfajta herpeszvírus, ami többek között a nyirokcsomók megnagyobbodásával, magas lázzal, depresszióval és levertséggel társul. Chernek többször is meg kellett küzdenie a betegség agresszívabb támadásaival (volt, hogy lélegeztetőgépre kapcsolták, mert levegőt sem kapott), de a külvilág erről vajmi keveset tudott, nem csinált a szenvedéséből médiacirkuszt. Az utolsó csatát 2008-ban nyerte meg, amit egy fergeteges turnéval ünnepelt; ez volt a Cher At The Colosseum Tour, ahol bebizonyította, hogy még mindig ugyanolyan erős, mint régen.

5. „Nem tudnék nem önmagam lenni, hiszen ki más lehetnék? Nem törődöm a külvilággal, és nem nézek vissza. Vagyok, aki vagyok.”

A Burlesque című filmben van egy jelenet, amikor Tess, a Cher által játszott revütulajdonos hírt kap arról, hogy az exférje el akarja tőle perelni az üzletét. Az asszony lesújtva sétál be az sötét bárba, majd int a technikusnak, hogy kapcsolja be a zenét, fog egy széket, és felül az üres színpadra, hogy aztán elénekelje a filmtörténet egyik leginkább szívhezszóló dalát, a You Haven’t Seen The Last Of Me-t. „Újra lábra állok – messze még a vége, korántsem láttál mindent”– búgja bársonyos kontraalt hangján, én pedig biztosan tudom, hetven ide vagy oda, korántsem láttunk mindent ebből a hihetetlen csajból. Még legalább hetven ilyen aktív évet kívánok, Miss Sarkisian!

Kalapos Éva Veronika

Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ flickr.com