Ada Lovelace kislány korától kezdve azért tanulhatott matematikát és más természettudományokat, hogy megzabolázzák valamiképp szenvedélyes természetét, amelyet az apjától, a költő Lord Byrontól örökölt. Az anyja, Annabella Milbanke eltökélte, hogy a gyermek nem válhat olyanná, mint az apja, akit ő engesztelhetetlenül utált.

Hogy miért?

Viharos házasságuk miatt, ami Ada születése után véget is ért – ez voltaképpen nem meglepő, hisz köttetni is csak azért köttetett, hogy a közvélemény előtt leplezze a költő féltestvéréhez, Augusta Leigh-hez fűződő viszonyát, melyből szintén gyermek született. (Ada Lovalace eredeti neve Augusta Ada Byron, tehát első keresztnevét is nénjének köszönhette – ahogy végső soron az apját is.)

Ada Lovelace, ahogy ma számon tartjuk, asszonynevén, volt Byron gyermekei közt az egyetlen törvényes utód, igaz, ismerni nem igazán ismerte az apját, hisz pár hónapos volt, amikor a szülők nagy csinnadrattával elváltak, és mindössze nyolcéves, amikor Lord Byron a görög szabadságharcban meghalt.

Így fizikai közelségbe igazából csak a sírban kerültek: Lovelace-t saját kérésére az apja mellé temették a hucknalli Szent Mária Magdolna-templomba.

De még mielőtt fiatalon véget ért volna az ő élete is, jutott neki három meglehetősen sűrű évtized, amelynek eredményeképp ma a női tudósok egyik úttörőjeként emlegetjük Lovelace-t, a matematikust.

Forrás: Getty Images/ New York Public Library/Interim Archives

Hogyan lett tudós elme, elszánt kékharisnya egy romantikus vátesz lányából?

Nos, mint már említettem, először is egy anya kellett hozzá, akinek elege volt a romantikus váteszekből, és aki maga is nagyon érdeklődött a természettudományok iránt.

Anyján kívül a férje is biztatta a későbbiekben a tanulásra, amely – mivel egyetemre nem járhatott – önképzést jelentett a gyakorlatban, ám a jómód és a kapcsolatok magántanítók és mentorok ismeretségét hozta számára, például Augustus de Morganét, aki a londoni egyetem matematikaprofesszora volt.

Ami a legfontosabb, Ada imádott tanulni. Szenvedélyes kékharisnya volt.

Ma már jelzőként használjuk ezt a kifejezést a művelt, olvasott, a házimunkára inkább feladatként, mintsem női princípiumként tekintő nőkre, de akkoriban konkrétan egy önképző mozgalom híveit jelölte, amely francia mintára indult el Angliában. Női irodalmi körrel kezdődött a szervezkedés, de idővel sokféle vendéget hívtak a dámák szalonjaikba, tudósokat is. A kékharisnya kifejezés pedig onnan ered állítólag, hogy egy rendkívül népszerű férfiú, bizonyos Benjamin Stillingfleet botanikus-író egyszerű utcai viseletben érkezett az esti alkalmakra, ahol mindenki elegáns volt, ám ő kék gyapjúharisnyát viselt, nem azért, mert rebellis volt, hanem azért, mert szegény, és nem futotta neki fekete selyemre, mint a többieknek, ám fura ismertetőjegye divatba jött az előkelő társaságban.)

Lovelace, a fiatal, okos, minden iránt érdeklődő tinilány, tizenhét évesen egy bálban megismerte Charles Babbage-t, a cambridge-i matematikaprofesszort, akit ma a programozómatematika egyik apostolának tekintenek. Babbage mechanikus számítógépeket tervezett, amely megkönnyítette volna a csillagászati és hajózási táblázatok készítését. Neki is látott a megépítésének, de technikai okokból nem sikerült véghezvinnie a tervét. (A gép az eredeti tervei alapján végül 1991-ben készült el.) Később egy analitikus gépet is kigondolt, amely lyukkártyákat használt volna – végül ez sem épült meg.

Forrás: Getty Images/Photo12/Universal Images Group

Babbage és Lovelace beszélgetni kezdetek azon a bizonyos bálon, majd évekig leveleztek

Kölcsönösen lenyűgözték egymást tudásukkal. Babbage megkérte Lovelace-t, hogy fordítsa le Luigi Menabrea olasz matematikus egy svájci folyóiratban megjelent írását  franciáról – Babbage gépeiről szólt. Lovelace nemcsak lefordította, de saját jegyzeteivel tele is tűzdelte a szöveget, amely így az eredetinél háromszor hosszabb lett. Az 1843-as publikációba végül kiegészítései is bekerültek. (Írásait A. A. L. szignóval jelölte, akkoriban egy nő nem írhatott alá egy újságcikket vagy tudományos dolgozatot.) Innen ered az az elképzelés, hogy Lovelace programot is írt Babbage analitikus gépére, amely képes lett volna kiszámolni a Bernoulli-számok sorozatát. Bár a gyakorlatban nem próbálható ki a gép, hisz sosem épült meg, ezt tekintik ma az első számítógépes programnak, Lovelace-t pedig első női programozónak, habár a történészek azóta is vitatkoznak rajta, mennyi volt a saját invenció a programban. (A levelezés azt tükrözi, hogy Babbage ötletéről van inkább szó.)

Ugyanakkor elvitathatatlan Lovelace-től, hogy felismerte: egy efféle gép, amely képes számokkal bánni, sok mindent tudhat, zenét is lehet vele szerezni például, sőt használni sokféle tudományos célra.

Byronból Lovelace

A fiatal tudós nő huszonkét évesen házasságot kötött egy William King nevű férfival, aki később gróf lett, felesége pedig imigyen őméltósága Augusta Ada, Lovelace grófnője.

Kingék jó párost alkottak, három gyerekük született, mind a ketten imádták a lovakat, és King haladó szellemű férj volt, támogatta felesége tudományos érdeklődését. A szellemi elit neves képviselőivel vették körbe magukat, társaságukhoz tartozott Mary Somerville, a jeles matematikus-csillagász, Sir David Brewster fizikus-matematikus, Charles Wheatstone feltaláló, Charles Dickens író és Michael Faraday fizikus-kémikus – úgyhogy inspirációból nem volt hiány.

A Babbage-projekten kívül foglalkoztatta még Lovelace-t az úgynevezett „háromtest probléma”, a Nap, Föld és Hold egymásra hatásának számítása,

valamint szerencsejáték-szenvedélyét is kutatásba fordította: megpróbált egy matematikai nyerőrendszert kidolgozni. Mivel olyan sokat vesztett, hogy el kellett zálogosítania az ékszereit.

Ezt csak halálos ágyán vallotta be férjének és anyjának. Babbage, a hű barát hallgatott, halála előtt megsemmisített minden magánlevelet, amely akkor már rég halott kollégájára rossz fényt vethetett volna.

Ada Lovelace sokéle betegséggel küzdött, asztmás volt, az emésztése sem volt rendben. Fájdalomcsillapító gyanánt ópiumot szedettek vele az orvosok, amitől heves hangulatingadozásai és hallucinációi lettek, nem volt könnyű élete és nem volt könnyű vele az élet. Harminchét évesen belehalt a méhrákba és a sok érvágásba.

Az 1950-es években figyeltek fel munkásságára a tudósok. Kapott egy rakás posztumusz díjat.

Túlzás nélkül állítható, hogy megálmodta a XX. századi számítógépeket.

Nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv. Tíz évvel ezelőtt pedig létrehozták a nemzetközi „Ada Lovelace Day”-t, amely a természettudományokban jeleskedő nők ünnepe szerte a világon.  

 

Kurucz Adrienn

Forrás: ITT, ITT és ITT