„Itt van a város, vagyunk lakói” – 45 éve adták át a Deák téri aluljárót

–

„Sokat gondolkodtunk, hogyan fogalmazzuk meg, hogy mi az utcafotó értelme, célja, feladata. Mi, akik nap mint nap az utcát járjuk, hogy dokumentáljuk a város életét, pontosan tudjuk és érezzük, miért csináljuk, mégsem egyszerű szavakba önteni. Ezúttal viszont könnyű dolgunk van. Most, hogy a WMN megkeresett minket, hogy mutassuk meg, milyen az élet a Deák téren, pontosan be tudjuk mutatni a célunkat is: hogy képeket gyűjtsünk az utcáról.

A Budapest Street Photo Collective (BPSPC) a fővárosban élő és dolgozó fotósok alkotói szövetsége. Tagjaink közt van főállású fotós és olyan is, aki a napi munka mellett alkot, van köztünk tizenöt és negyvenkét éves is, mindenkinek más a szemlélete, stílusa, de az ambíciók közösek: elfogadtatni és elismertetni a művészi utcafotó egyébként nagy múltú és gazdag műfaját Magyarországon is. Itthon ehhez szemléletformálásra van szükség: a jogi környezet és a közhangulat finoman fogalmazva nem kedvez a streetfotónak, az alkotó már azzal is kockáztat, hogy előveszi a fényképezőt az utcán.

A közösségünk nem akar ártani, gúnyolódni, ítélkezni. Ellenkezőleg: meg szeretnénk ragadni az utcák életét, hogy az egyszerre spontán és nagy gonddal komponált, szerkesztett fotóinkkal hiteles, torzításmentes képet adjunk városainkról és korszakunkról.

Nem egyszerűen az utcát fotózzuk: képeinknek, sorozatainknak üzenetük van, mindig az embert és a környezetét mutatjuk meg, ez pedig néha groteszk, néha esztétikus, de mindig egy-egy történetet mesél, úgy, ahogy azt csak az utcafotó tudja.”

–

„A Deákon a helyzet aztán kiegyezni látszik,
Felettük a Gödörben a Boogie Mamma játszik.”
(Boogie Mamma: Kettes metró)

„Az égből szállt a földre
A gyönyörű pesti nő.
Van úgy, hogy hű, hogy hűtelen,
Hogy jószívű, vagy szívtelen,
Hogy szédület a szédítő
Mint a napfény, oly feltűnő
Mert ördög és angyal ő.”
(Kazal László: Este fess a pesti nő)

„Mikor pont nem vártam, elég érthető módon,
hirtelen hívást kaptam a 3-as metróvonalon.
Gyengült a Népligettől a Deák tér felé.
Egyértelmű: ez a kapcsolat nem tart örökké.”
(Gál Csaba: Úgy figyeltelek)

„Ellopták a biciklim, a piros fehér-biciklim
A kereke még ott maradt a Deák téri pad alatt
Ellopták a fröccsömet, a száraz fehér fröccsömet
Az üres pohár ott maradt, a Deák téri pad alatt”
(Ham Ko Ham: Ellopták a biciklim)

„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk?
Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?
Itt van a város, vagyunk lakói
Maradunk itt, neve is van: Budapest”
(Cseh Tamás: Budapest)

„Deák tér, reggel 8
Deák tér, hajnal 4
minálunk alszik még
világos ég, sötét ég

ahogy egy nap megjön
ugyanúgy múlik mind
világoskék, sötétkék
kakasszó éjfélt int”

(BioRobot: Sosebánd) 

„ez nem is dekkoltás, ez, bazdmeg, örök kör,
a Deákig öt Deákot váltok föl”
(Dekkoltás: Kobuci)

„Elmentél, s most várok én, hogy valaki elmegy mellettem és visszanéz.”
(Koncz Zsuzsa: Szabálytalan szerelem)

„Két utca, néhány szürke ház
Nekem csak ennyi a nagyvilág
Hiába vársz lenn a téren
Hiába vinne a vérem
Ne várd, mert hiába kérem
Hogy arra vigyen
Ő másmilyen”
(Szűcs Judith: Megy a kutya)

„Amikor már napfényes a város,
Csak úgy szép az élet, hogyha páros,
S hogyha jő a nyár, szívünk szívre vár,
Álmodozni kezdünk már!”
(Kalmár Magda: Valami kis szerelem)

„A Deák téren azt néztem,
hogy egy ember állt a vízben
Olyan menő volt, nem értem
Ez mit csinál?”
(Spoon 21: Deák)

„Mert ismerem a várost. Itt van a zsebemben.
Minden utca, az összes étterem.
Az arcok, fények bárhova nézek,
Aki ismeretlen, azt is ismerem.”
(ZságbaMacska: Kabát)

„Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol,
akkor is, ha épp nem.”
(Akkezdet Phiai: Budepesmód)

„Ha újraszületnék, még egyszer ugyanezt
A szív itthon marad, akárhova jut a test,
Fingjuk sincs, mer’ keverik, hogy Bukarest
Pedig álmaim városa, Kelet Párizsa Budapest”
(NKS: Magyarország)

„pókjárásban várost másztunk
metróhuzat, Moszkva–Deák.”
(The Hated Tomorrow: Moszkva)

„Te vársz ott rám, mint egykor régen a Deák téren
Eső szitál, egy emlékkép nem enged még
E két világ egymáshoz érve, álomvalóság
Bennünk a híd, a láng”
(Kocsis Tibor: Emlékkép)

 „Gyalogos ember, tudatos ember
Oktogon, Deák tér, ott is vagyok
Médiacenter, több sebből vérzel
Autó helyett menj gyalog”
(Kaukázus: 10000 mérföld)

„Azt szeretem Pesten, hogy van elég hely,
Ahol ébredhetsz egy szék alatt.”
(Animal Cannibals feat. Buppa: Budapest nyáron)

„Ebben a kopott villamosban élünk.
Ha békén hagyjuk egymást, még el is férünk.
De mi egymás lábán taposunk,
senki sem nézi, merre jár villamosunk.”
(Vaklárma: Villamos)

„Állhat márványtalapzaton vagy csak sámlin,
A bálványok ledőlnek, mint Lenin és Sztálin.
A metrón felébredek, ez már a Kálvin?”
(MC Gőz: Szóló)

„Kálvin tér, Astoria, Gellért-hegy
Már semmi mondanivalótok nincs nekem
Móricz, Ferenciek és Deák
Engem már soha többé nem vertek át”
(Hó Márton: Utolsó nap Budapesten)

A dalszövegeket Csepelyi Adri válogatta

Ha szeretnéd látni a BPSPC többi fotóját, kövesd őket ITT vagy ITT.