Tényleg szüzek vérétől akart fiatal maradni? – Báthory Erzsébet nyomában

–

Báthory Erzsébet a híres Báthory család ecsedi ágából származott, édesapja Báthory György, nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király, unokatestvére pedig Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi várban töltötte, és tizenegy éves korában jegyezték el a nála mindössze öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A grófot később a törökökkel való sikeres csatározásai miatt a Fekete bég néven is emlegették, és míg ő a csatatéren küzdött, felesége a csejtei várban élt elvonultan. Az elbeszélések szerint zárkózott nő volt – valószínűleg ez is segíthette a titokzatos asszony képének kialakulását.

Amíg Nádasdy a csatatéren volt, Erzsébet több levelet is írt férjének, amikben gyermekeik és az ő egészségügyi állapotáról tájékoztatta urát. Ezekből a fennmaradt és hitelesnek tekinthető levelekből azonban nem a kegyetlen asszony, hanem az érzékeny édesanya képe rajzolódik ki.

Ugyan a magányos és visszahúzódó grófnőről már férje életében elterjedt a pletyka, miszerint boszorkánysággal foglalkozik és szolgálókat kínoz, de Nádasdy 1604-ben bekövetkezett halála után indult csak meg igazán a híresztelés a kegyetlenebbnél kegyetlenebb gyilkosságokról.

A legenda

A szóbeszéd szerint nem bánt kesztyűs kézzel szolgálóival. A későbbi vádiratok szerint egy-egy, akár kisebb hibáért is rendszeresen büntette, kínozta udvarának tagjait, akik gyakran bele is haltak a véres fenyítésekbe. Egy ilyen apró hiba vezetett ahhoz is, hogy Erzsébet rögeszméjévé váljon: a vér fiatalítja bőrét. Egyik este, fésülés közben egyik szolgálóleánya meghúzta a grófnő haját, aki ezért igen erősen arcon vágta. Az ütés következtében a lány vére az asszony orcájára fröccsent és Erzsébet úgy találta, hogy azon a ponton a bőre megfiatalodott.

Ezek után éveken keresztül lányok százait (a vád alapján hatszáznál is több) fiatal szüzet hozatott várába, megkínozta és megölte őket, hogy aztán vérükben fürödhessen, így akadályozva meg öregedését.

Ítélet nincs, koncepciós per és legenda van

Férje halála után Báthory Erzsébet egy jelentős birtokrendszer úrnője lett, és a történészek szerint a vádaskodás indítékául ez szolgálhatott. Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor, aki a grófnő és családja ellensége volt. A nádor Nádasdy halála után igényt tartott a birtokokra, és a híresztelést és szóbeszédet kihasználva, azon még egyet csavarva eljárás alá vonta az ötvenéves asszonyt.

Báthory Erzsébetet egy olyan korban vádolták meg okkult tudományokkal való foglalkozással és kegyetlen gyilkosságokkal, amikor Európa-szerte boszorkányperek zajlottak. Ebből a kontextusból nézve pedig egyáltalán nem meglepő, ha a vádakat, miszerint több mint hatszáz lányt gyilkolt meg az asszony a szolgái segítségével, nem találták túlzónak. Azonban a tanúk kihallgatása finoman szólva is problémásnak nevezhető. Ugyanis a grófnő udvarához tartozó lehetséges szemtanúkat fenyegették és kínozták, így érve el, hogy a mondandójuk terhelő legyen Erzsébetre nézve.

Azokat a bizonyítékokat, amelyek cáfolták az asszony ártatlanságát, semmibe vették. Így mondhatjuk, a vizsgálat maga volt az ítélet Báthory grófnő felett.

Ha Báthory kegyetlen gyilkos lenne, a vád akkor is képtelenség

Szakértők szerint a hatszáz gyilkosság teljes mértékben kizárt, hogy megtörténhetett, és a vérben fürdéssel is akadnak problémák a vér halál utáni alvadása miatt. A kínzások pedig, amikkel a grófnő állítólag büntette cselédjeit (például koplaltatás, meszes vízben ülés, csalánfürdő) a kornak megfelelő gyógyító kezelések voltak.

Az ugyan igaz a rémes történetből, hogy Báthory fiatal lányokat hozatott magához, de nem a vérüket akarta venni, hanem Európa első leányiskoláját működtette a kastély falai között.

Tulajdonképpen ki is a kegyetlen?

Báthory Erzsébet grófnőt a „nyomozás” idejére otthonába, a csejtei várba zárták, szobájának ajtaját befalazták és egy kis lyukon keresztül kapott csak élelmet. A jelenlegi bizonyítékok alapján az egyértelműen koncepciós per igaztalan állításainak súlya és a bezártság miatt a grófnő megroppant, elméje elborult, és 1614. augusztus 21-én meghalt. Sosem ítélték el állítólagos bűnei miatt, de a „vérszomjas asszony” története fennmaradt, és az idők során egyre szélesebb körben vált ismertté.

Ha Erzsébet nem is, egy különösen kegyetlen figura azért van a történetben. Méghozzá az, akinek neve nem vonult be a világtörténelembe: Thurzó György nádor, aki személyes sértettsége és kapzsisága miatt rágalmazott és bebörtönzött egy asszonyt, aki végül belebolondult a vádakba, és akire most már mindig úgy emlékszik a világ, mint a csejtei Vérgrófnőre.

Dián Dóri

 

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipedia