Tényleg szüzek vérétől akart fiatal maradni „a csejtei vérgrófnő”, Báthory Erzsébet?
A különös kegyetlenségük miatt hírhedt emberek listája igazán hosszúra duzzadt az emberiség története folyamán. Közéjük tartozik a magyar Báthory Erzsébet, akiről azt terjesztik évszázadok óta, hogy szűz leányok vérét vette azért, hogy fiatal maradhasson. A nemzetközi ismertségnek „örvendő” grófnő 410 éve hunyt el Csejte várában, ennek apropóján pedig körbejártuk, hogy mi igaz, és mi puszta kitaláció e legendában. Dián Dóri írása.
–
Báthory Erzsébet a híres Báthory-család ecsedi ágából származott, apja Báthory György, nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király, unokatestvére pedig Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt. Gyerekkorát az ecsedi várban töltötte, és tizenegy éves korában jegyezték el a nála mindössze öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A grófot később a törökökkel való sikeres csatározásai miatt Fekete bég néven is emlegették, és míg ő a csatatéren küzdött, felesége a csejtei várban élt elvonultan. Az elbeszélések szerint zárkózott nő volt – valószínűleg ez is segíthette a titokzatos asszony képének kialakulását.
Amíg Nádasdy a csatatéren volt, Erzsébet több levelet is írt férjének, amelyekben a gyerekeik és a saját egészségi állapotáról tájékoztatta. Ezekből a fennmaradt és hitelesnek tekinthető levelekből nem egy kegyetlen asszony, hanem az érzékeny anya képe rajzolódik ki.
A magányos és visszahúzódó grófnőről már férje életében elterjedt a pletyka, miszerint boszorkány és szolgálókat kínoz, de a kegyetlenebbnél kegyetlenebb gyilkosságokról csak Nádasdy 1604-ben bekövetkezett halála után indult meg igazán a híresztelés.
A legenda
A szóbeszéd szerint nem bánt kesztyűs kézzel a szolgálóival. A későbbi vádiratok szerint a kisebb hibákért is rendszeresen büntette, kínozta udvarának tagjait, akik gyakran bele is haltak a véres fenyítésekbe. Rögeszméjévé vált, hogy a vér fiatalítja bőrét. Egyik este az egyik szolgálólánya fésülés közben meghúzta a haját, ezért igen erősen arcon vágta. Az ütés következtében a lány vére az asszony arcára fröccsent, és Erzsébet úgy találta, azon a ponton a bőre megfiatalodott.
Ezek után éveken keresztül lányok százait (a vád alapján hatszáznál is több fiatal szüzet) hozatta várába, megkínozta és megölte őket, hogy aztán vérükben fürödhessen testápolás gyanánt.
Ítélet nincs, koncepciós per és legenda van
Férje halála után Báthory Erzsébet jelentős méretű birtokrendszer úrnője lett, és a történészek szerint ez szolgálhatott a vádaskodás indítékaként. Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor, aki a grófnő családjának ellensége volt. A nádor Nádasdy halála után igényt tartott a birtokokra, és a szóbeszédet kihasználva, a pletykán még egyet csavarva, eljárás alá vonta az ötvenéves asszonyt.
Báthory Erzsébetet egy olyan korban vádolták meg okkult tudományokkal való foglalkozással és kegyetlen gyilkosságokkal, amikor Európa-szerte boszorkányperek zajlottak. Ebből a megvilágításból nézve pedig egyáltalán nem meglepő, ha a vádakat, miszerint az asszony a szolgái segítségével több mint hatszáz lányt gyilkolt meg, nem találták túlzónak. Ám a tanúk kihallgatása finoman szólva is problémásnak nevezhető. Ugyanis a grófnő udvarához tartozó lehetséges szemtanúkat fenyegették és kínozták, így érve el, hogy a mondandójuk terhelő legyen Erzsébetre.
Azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolták az asszony ártatlanságát, semmibe vették. Így mondhatjuk: a vizsgálat maga volt az ítélet Báthory grófnő felett.
Ha Báthory kegyetlen gyilkos lenne, a vád akkor is képtelenség
Szakértők szerint a hatszáz gyilkosság teljes mértékben kizárt, hogy megtörténhetett, és a vérben fürdéssel is akadnak problémák a vér halál utáni alvadása miatt. A kínzások pedig, amikkel a grófnő állítólag büntette cselédeit (például koplaltatás, meszes vízben ülés, csalánfürdő), a kornak megfelelő gyógyító kezelések voltak.
Az ugyan igaz a rémes történetből, hogy Báthory fiatal lányokat hozatott magához, de nem a vérüket akarta venni, hanem Európa első leányiskoláját működtette a kastély falai között.
Tulajdonképpen ki is a kegyetlen?
Báthory Erzsébet grófnőt a „nyomozás” idejére otthonába, a csejtei várba zárták, szobájának ajtaját befalazták, és csupán egy kis lyukon keresztül kapott élelmet. A jelenlegi bizonyítékok alapján egyértelműen koncepciós pernek tekinthető eljárás súlya és a bezártság miatt a grófnő egészsége megroppant, elméje elborult, és 1614. augusztus 21-én meghalt. Sosem ítélték el állítólagos bűnei miatt, de a „vérszomjas asszony” története fennmaradt, és az idők során egyre szélesebb körben vált ismertté.
Ha Erzsébet nem is, egy különösen kegyetlen figura azért van a történetben. Méghozzá az, akinek neve nem vonult be a világtörténelembe: Thurzó György nádor, aki elsősorban személyes sértettsége és kapzsisága miatt börtönzött be egy asszonyt, aki végül belebolondult a vádakba, és akire most már mindig úgy emlékezik a világ, mint a csejtei vérgrófnőre.
Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Wikipédia
