Neumann János, Bánki Donát, Eötvös Loránd nevét mindenki ismeri, de Zemplén Géza (növényekben előforduló hatóanyagok izolálása) vagy Fonó Albert (torlósugár-hajtómű) munkásságáról kevesebbet tud az átlagember, pedig nekik is nagyon fontos találmányaik voltak.

Színes televízió 

Goldmark Károly Péter (Forrás: wikipédia)

Ott van rögtön Goldmark Károly Péter, akinek sokat köszönhet a magyar tévénéző, mert az ő nevét foglalja imába, ha színesebben bámulhatja a kedvenc sorozatát. A színes tévé mellett a mikrobarázdás hanglemez és a képmagnó kifejlesztője is ő volt. Goldmark és családja 1920-ban emigált Bécsbe, innen Berlinbe sodorta az élet, ahol Gábor Dénes mellett dolgozott többek közt. Innen már csak egy ugrás volt Amerika, és a CBS hírközlési társaság. Goldmark 1940-ben mutatta be a gyakorlatban is használható színes televíziót, hogy utána kidolgozza a mini orvosi televízió alkalmazásának gyakorlatát. Aztán jött a II. világháború, ő pedig a német radarok zavarásának problematikáját abszolválta, sikeresen. Közben azon agyalt, hogyan fejlessze ki a mikrobarázdás hanglemezt, és azt is megoldotta, hogyan konzerválja a televíziós képeket, amit egészen addig alkalmaztak, amíg elterjedt a videómagnó. És az is menőség, nem is kicsi, hogy az 1970-es Apollo-10 űrhajó utasai az általa készített színes tévéfelvevővel dolgoztak a Holdexpedíció során. Goldmarkot annyira elismerték választott hazájában, hogy 1977-ben megkapta a legmagasabb amerikai tudósoknak szóló kitüntetést, a National Medal Science-t

Marsjáró

Bejczy Antal (Forrás: wikipédia)

Bejczy Antal sem itthon lett sikeres, hanem Amerikában. A BME villamosmérnöki karán tanuló ifjú 1956-ban hagyta el Magyarországot, hogy Norvégiába menjen, ahol az oslói egyetem tanára lett. 1966-ban került az államokba, ahol a Mars leszállás problémáján dolgozott, immáron alkalmazott fizikusként. Innen már csak egy ugrás volt a NASA és a Jet Propulsion Laboratory (JPL), ahol hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott, és a Marsjáró (Pathfinder) űrjármű távirányítási technikáját csiszolta tökéletesre. Aztán eljött 1997, amikor bemutatták a Marsjárót, a Sojournert. Hat szabadalom és 40 újítás fűződik a nevéhez. 2015-ben, 85 éves korában hunyt el. 

Stencilgép 

Gestetner Dávid (Forrás: wikipédia)

Gestetner Dávid Csornán született, és karrierje mészárosinasként kezdődött, de 17 évesen már Bécsbe emigrált, ahol a tőzsdén kezdett dolgozni, ahol többek közt kimutatásokat és szerződéseket másolt, ami koncentrációt igénylő és fárasztó munka volt, ám a nyomdai eljárás nem lett volna kifizetődő, ezért azon gondolkodott, hogyan lehetne ezt másként is megoldani. Az 1880-as év már Londonban érte, ahol szabadalmát, a kerekes tollat be is jegyezték. Ez lett a stencilgép elődje, de nem sokkal később az első stencilgépet is bemutatta, ám az még nem volt 100 százalékos, főleg a papírok minősége miatt. Ezért papírt keresett, és talált is egyet, amelynek segítségével már 1200 másolat tudott készülni egy óra alatt. Aztán megjelentek a villanymotorok, a kézi meghajtású gép extraként már elektromos meghajtással is kérhető lett, ráadásul szakmai tudást sem igényelt a használata. A szabadalom bejegyzésével egy időben Edison – igen, az az Edison is bejegyeztette a szabadalmát Amerikában a stencilgép egy másik verziójára. A két cég a háború alatt megegyezett egymással, hogy az egyikük Amerikában, a másikuk a világ többi részén árulja a gépeit, és ezt be is tartották. 1906-ban gyárat alapított, ahol 6000 munkás dolgozott. Aztán jóval később megjelentek a fénymásológépek, de a cég nem ment tönkre, hanem a Ricoh vásárolta fel, de a Gestetner márkanév a mai napig megmaradt. 

Kazettás floppy

Jánosi Marcell (Forrás: wikipédia)

Jánosi Marcell gépészmérnöknek köszönhetjük a mikrofloppyt, ami az ifjabb generációknak csak múzeumban mutogatott ósdi tárgy, de sokak számára még élő történelem. Ráadásul Jánosi nemcsak ezt, hanem az automatikus hidraulikus fröccsöntőgépet is feltalálta. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár főtechnológusaként dolgozó feltaláló a munkája mellett alkotott egy saját tervezésű, automatákkal felszerelt gyémánt fúrására szolgáló üzemet, ahol olyan gyémántokat készítettek, melyeket dróthúzáshoz használtak. Aztán eljött 1960, Jánosi pedig a gyár főkonstruktőre lett, és ennek keretében megtervezte a Calypso magnetofont, melyből 30 féle típus készült, sikere vitathatatlan volt. A '70-es években a számítástechnika felé fordult, ekkor tervezte meg a mikro (MCD floppyt), vagy más néven kazettás floppyt. Erre szabadalmat nyújtott be, de ezt nem hosszabbította meg, így az IBM és a japánok is lecsaptak rá. Jánosi sikerei ellenére nem lett sem milliárdos, sem világhírű.

Űrhajós és katonaételek, műcukor

Jókay-Ihász Lajos (képen balra) testvérével (Forrás: lorinte)

Sosem gondoltam volna, hogy az űrhajós ételeket is egy magyarnak, Jókay-Ihász Lajosnak köszönheti a világ. Az élelmiszeripari kutató, Jókay-Ihász 1924-ben született Magyarországon, Mosonmagyaróvárra járt egyetemre, ahol évfolyamtársai közt több, később nemzetközi szinten jegyzett tudós, üzletember és tanár is akadt. Ám a világháború keresztbe tett az ifjú diáknak, aki tanulás helyett a munkaszolgálat alól mentette a család cselédjeit, de hamar rájött,itt neki nem sok babér marad, ezért lóra pattant – szó szerint –, és távozott az országból. Az útja egészen az Egyesült Államokig vitte, tanulmányait is ott fejezte be. Chicagóban vállalt munkát, az amerikai hadsereg élelmiszer-kísérleti üzemében, ahol azt kutatta, milyen élelmiszereket lehet az űrben is megenni. A siker nem sokat váratott magára, John Glenn, az első amerikai űrhajós Jókay-Ihász ételeivel távozott a Földről. Az élelmiszerek sikerét jelzi, hogy az amerikai hadsereg tagjai azóta is ezeket fogyasztják. Aztán a Monsantóhoz szerződött, ahol az aszpartám szénsavas üdítőkben való használatát fejlesztette ki. A tudós 1993-ban hunyt el, magyarságát végig megőrizve, hamvai is itthon, Hathalmon nyugszanak. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt kép: Fortepan