–

A férjem mindent tud?

Egyúttal azt is be kell vallanom, hogy szegény Kazinczynak hiába köszönhettem némi önbizalmat, egészen a múlt hét végéig nem igyekeztem alaposabban elmélyedni az életében. Vagy – ha a tananyag részeként valami el is jutott az agyamig – viharos gyorsasággal hullott ki, és csak összefüggéstelen morzsák maradtak meg. Igaz ugyan, hogy valóban nem voltam alapos diák, de emellett sem a felső tagozatos, sem a gimnáziumi magyar oktatás nem igyekezett érdekeltté tenni engem, és érdekessé tenni a tananyagot annyira, hogy a valóban fontos dolgok megmaradjanak, és évtizedekkel az érettségi után is fel tudjam idézni azokat. Így amikor egy hosszú hétvégét a Zemplénben töltöttünk, és a férjem – aki vagy jóval szorgalmasabb volt nálam, vagy a tanára volt jobb az enyémnél – Széphalomra érve komplett kiselőadást tartott az egykor itt élő Kazinczyról, őszinte kíváncsiság ébredt bennem. Így, hogy a helyet is láttam, és nem csupán egy név volt, máris élőbb lett az életrajz. Aztán amikor kiderült, hogy ugyanitt működik az emlékére létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma, tudtam, hogy újságíróként és önkéntes nyelvőrként eljött az ideje, amikor végre képbe kerültem a nagy nyelvújítóval.

Ismerd meg Kazinczyt a saját gyümölcsösében!

Az ember ahhoz szokott, hogy az ehhez hasonló múzeumok a szülőházban berendezett, bekeretezett képekkel, vitrinekben tárolt könyvekkel, és hosszú leírásokkal leginkább a busszal érkező nyugdíjas csoportok számára nyújtanak szórakozást. De a Magyar Nyelv Múzeuma távolról sem ilyen! A Kazinczy birtokának gyümölcsöskertje helyén épült múzeum 2008-ban készült el, gyönyörű kívülről, és fantasztikusan érdekes maga a kiállítás is, ami bent látható. Amikor kiderült számomra, hogy ez az intézmény is a Budapesten működő Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik, már nem csodálkoztam, mert ez az egyik kedvenc múzeumom, és itt is ugyanolyan magas színvonalon dolgoztak, igen nagy figyelmet szentelve a gyerekekre. A fiamnak biztos beugrik majd sok év múlva is, milyen menő fazon lehetett ez a Kazinczy, mert a kiterjedt levelezését FB-kontextusba helyezték a kiállításon és kiderült, hogy Ferencnek bizony baromi sok – kábé 600 különböző emberrel tartotta így a kapcsolatot –  ismerőse volt. Német László írta róla később: „Ő az irodalmi élet telefonközpontja, nem lehet jó huzal, ami nem ebbe a központba fut.”

Helyek, amiket megjegyzel

A múzeumban – megismerve az életrajzot – egyből lehetőséged van arra is, hogy végigjárd a környéket, a helyeket, ahol Kazinczy tanult, dolgozott, élt. A közelben van Sárospatak a híres Református Gimnáziummal, aminek tízévesen lett a diákja. Más elképzelni, hogyan teltek a mindennapjai már Török Sophie férjeként a nyolc gyerekkel, ha látod a fákat, amik a parkban állnak. Más belegondolni, milyen lehetett megtenni az utat idős levéltárosként Széphalomról Sátoraljaújhelyre, ami akkor lóháton „léptetve is csak 37 minutum” volt. A Magyar Nyelv Múzeumának feldolgozásánál pedig aligha lehetne jobban átláthatóvá tenni a kortársakkal, a világ történéseivel való kapcsolódásokat. Azt hiszem, éppen ez hiányzott számomra egykor az iskolában; ha csak önmagában lógnak a tudnivalók a levegőben, akkor egy idő után tényleg kiesnek a fejünkből.

Szavak, amiket nem felejtesz

Ennek az intézménynek azonban számos ötlete van, ami gondoskodik róla, hogy Kazinczy öröksége a mai korban is üzenjen, és nem csak a múzeum falain belül. A Magyar Nyelv múzeumának parkjában álló hatalmas „LY” szobor emlékeztet arra, hogy ilyen betűje a magyaron kívül semelyik nyelvnek nincs, a régi ház helyén álló mauzóleum kicsit hagyományosabb módon emlékezik. A közelben található Zempléni Kalandparkban a különböző oszlopokon és korlátokon egyre-másra matricákba botlik az ember, amiken a magyar irodalmi élet nagyjainak idézetei olvashatók; a mai srácok számára olyan ez, mint egy-egy offline Insta-bölcsesség.

Őszintén szólva, ha Kazinczyra gondolok, lehet, hogy ezután sem tudok majd felidézni pontos dátumokat, helyszíneket és kronológiát... és talán a fiam is így lesz ezzel. Ám majdnem biztos vagyok benne, hogy maga Kazinczy sem ezt tartaná fontosnak, ennél sokkal többet ad ez a múzeum.

Az irodalmár és nyelvújító szavait sikerült pontosan megjegyeznem, hála az egyik matricának, amit a fiam fotózott le a libegő karfáján: „Jót és jól, ebben áll a nagy titok.”.

 Kárpáti Judit

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/ patpitchaya