-

A mai napig senkinek sem sikerült igazán megfejtenie a Micimackó-jelenség titkát. Nem lehet tudni, miért szeretjük ennyien a világon. Hisz annyi mese van még, de mégis úgy tűnik, ő a legmackóbb mackó, aki csak létezik.

De vajon tényleg létezik a Százholdas Pagony és benne a sok vicces lény? Szerintünk igen. Ott vannak mindannyian körülöttünk, a mi életünkben is, csak észre kell venni őket.

Micimackó, aki nagyon szeret enni

Hát persze! Hiszen kinek ne volna olyan ismerőse, aki egymás után tömi magába a finom falatokat, és gyermeki elszántsággal reménykedik valamiben, ami nincs. Aztán pedig elindul Tejfelezni... Viszont azt is tudjuk róla, hogy annyira tud szeretni, amennyire csak egy csekély értelmű medvebocs képes! Olvassátok csak:

»– Mit szeretek? – Meg kellett állnia, hogy gondolkodjon. Mert mézet enni az csakugyan jó dolog, mielőtt nekikezd az ember, olyan az a perc, hogy szinte jobb, mint mikor már nyalja – de nem tudta, hogy hívják az olyasmit. Azután arra gondolt, hogy Róbert Gidával együtt lenni is egészen jó dolog; ha Malacka velük van, barátságos és kedves dolog az is. Mikor mindezt átgondolta, azt mondta: – Legjobban azt szeretem a világon, ha mi ketten Malackával elindulunk, hogy Téged meglátogassunk. Te meg azt mondod: „Na, nem kellene egy kis Izé?" És én azt mondom: „Én nem bánom; elkelne egy kis Izé. Hát tenálad, Malacka?" – És különösen, ha ilyenkor szép idő van odaki, minden cseng-bong, és a madarak is énekelnek.«

Nyuszi, az elfoglalt

És Nyuszit is mindenki ismeri, nem igaz? Ő az, akit nehéz utolérni, eszelősen elfoglalt, végtelenül fontos, és annyi dolgot művel egyszerre, ami szinte felfoghatatlan, ráadásul mindenki az ő barátja, rokona vagy üzletfele:

„Mozgalmas és elfoglalt napja volt Nyuszinak ez a nap. Már reggel úgy ébredt, hogy nagyon fontosnak érezte magát, és mintha egyenesen tőle függene valami. Olyan nap volt, amikor Szervezni kell valamit. vagy Levelet írni Nyuszi s.k. aláírással, vagy megmondani, kimondani a véleményét valamiről, amiben mindenki élénken helyesel."

Bagoly, aki mindent tud

Bagolyról már nem is beszélünk, hisz ő a nagy bölcs, aki mindent tud, mindenki számra van egy jó tanácsa, aztán mégis mindig az történik, hogy nekünk kell őt kihúzni a slamasztikából, amibe buta módon belemászott.

„Bagoly még egyszer megnézte a cédulát. Mert úgy tűnt neki, hogy nem is lehet rajta más, és hogy ő ezt már az előbb is tudta. – Nyilvánvaló, mi történt, kedves Nyuszi – mondta azután. Róbert Gida elment hazulról ezzel a Dógomvannal vagy Van Dógommal, ami mindegy, dán, illetve holland származású egyénről van szó. Együtt mentek el, közös célzatú tevékenység szempontjából. Nem láttad az Erdőben az utóbbi napokban Van Dógomot? – Nem tudom – mondta Nyuszi kis habozás után. – Azért jöttem, hogy megbeszéljük. Hogy festenek az ilyen Van Dógomok? – Hát, kérlek – mondta Bagoly vontatottan – van köztük olyan... pettyes... és van olyan... inkább növényszerű... – Vagy inkább – tette hozzá – olyan, mint... – Természetesen – Tette hozzá – minden attól függ, hogy... – Végre is – fejezte be – ami a ténymegállapítást illeti, bizonyos tekintetben izé... nem tudom, hogyan hat külső látszatra..."

Róbert Gida, a leggyerekebb gyerek

– „Ezt én is szeretem – mondta Róbert Gida. – De hogy mit szeretek  legjobban csinálni? Semmit. – Hogy csinálsz Semmit? – kérdezte Micimackó, egy darabig elgondolkodva. – Úgy, hogy mikor rád kiáltanak, éppen, amikor indulsz, hogy csináld: „Mit csinálsz most Róbert Gida" – és azt feleled – „Ó, semmit" ˜ – és mész, és csakugyan nem csinálsz semmit. – Ahá! – mondta Micimackó. – Most majd ilyenféle dolgokat csinálunk, ami semmi. – Ahá! – mondta újra Micimackó. – Az ember csak megy, odahallgat olyasmire, amit úgysem hall, és nem izél semmivel."

Füles, aki ott sincs, Tigris, aki nagyon ott van – és a többiek

Vagy gondoljunk csak Fülesre, aki folyton lógatja az orrát, úgy csinál, mintha ott se lenne: ááá, ne is törődjetek velem! Ezt mondja szavakkal, pedig ennek pont az ellenkezőjét gondolja. Vagy Tigrisre, aki tipikus szájhős, de ha tenni kell valamit, alamuszi kisnyuszivá változik, Kangára, aki az igazi ősanya, és Zsebibabára, aki fuldoklás közben is ezt üvölti: „Nézzétek, hogy úszom!"

Mindegyik szereplő olyan archetípus, akinek kiszámítható a magatartása. Milne mégis valahogy úgy gyúrta egybe a társaságot, olyan emberi tulajdonságokkal ruházta fel őket, és annyira szerethető történeteket épített köréjük, hogy mindannyian magunkra ismerhetünk bennük.

Talán épp ez a titok?

Mi sem tudjuk, csak azt, hogy Milne olyan mesét talált ki, amit remélhetőleg még a gyerekeink gyerekei ismerni fognak...

Íme, az eredeti „csapat":

Forrás: Wikipedia/Spictacular

Both Gabi

Az idézetek A. A. Milne: Micimackó című könyvéből származnak (Móra Könyvkiadó, 2006.)

KIemelt kép: Wikipedia/Cooper Hewitt, Smithsonian Design Museum