A mellét vagy a combját? – Nyári orgia a konyhában (recepttel)

–

Sörön ropogósra sült csirke

A csirkehúsról a legtöbben azt gondolják, hogy kissé száraz, a grillcsirkéről pedig azt, hogy csak ipari forgóeszközzel lehet jól körbepirítani. A sörösdobozra csüccsentett egész csirke mindkét előítélettel leszámol, de tényleg. Nem akarom leírni, hogy nagyon omlós lett (a reklám miatt), de amúgy tényleg az lett. A bőre meg ropogós, méghozzá mindenhol. Konkrétan harcoltak a bőrdarabkákért, amibe Rupi kutya is beszállt a végére.

Így csináltam a csirkét

Megvettem két egész bontott csirkét, befóliázva, adva egy pofont a nagyjából műanyagmentes júliusomnak. Kicsomagoltam, kicsit szomorkodtam a fólia miatt, majd bekentem az egészet alaposan sós és za’atar fűszerkeverékes olívaolajjal. Aztán alaposan lemostam két gyümölcsös dobozos sört, kiöntöttem mindkettőből egy kicsit (meg is lehet inni természetesen), és a madárkákat jól ráhúztam. Mivel az egyiknek nem volt jó az egyensúlyérzéke, egymásnak támasztottam őket, így létrejött egy táncolócsirke-installáció. Behelyeztem a 160 fokos sütőbe másfél órára, és álltam nyolc arra járó ember döbbent tekintetét. A csirkéim sztárok lettek, mindenki fotózta őket.

Titokban gyümölcsös szósz

Közben megcsináltam hozzá a szószt, aminek az alapja egy Jamie Oliver-féle salsarecept, egy kis barackkal felütve.

Egészen pontosan: két db újhagyma, két db paradicsom, egy db kápiaparika, egy db nem annyira csípős csilipaprika, egy citrom leve és héja, két db sárgabarack, két db őszibarack (esetemben nektarin, mert az őszibarack kőkemény volt a zöldségesnél), egy marék kesudió, tíz levél bazsalikom, só, kevés olívaolaj és egy kis za’atar fűszerkeverék (ez elhagyható). Ezt mind leturmixoltam, lett egy csomó szósz belőle.

Amikor a csirkének letelt a másfél órája, kivettem, és rákentem egy keveset mindent részére (sokat nem érdemes, mert lefolyik, mondjuk, elég finom rásülve a tepsire, szóval annyira óvatosan se bánjunk vele). Senki nem mondja meg, hogy ebben is van gyümölcs, pedig elképesztően friss ízt ad neki.

A megkent csirkét visszadobtam a sütőbe tíz percre, 220 fokra. Pont kellemesen rásült, így már csak el kellett egyensúlyozni a csirkeinstallációt az asztalig.

Azt hittem, ezzel a neheze kész. Mondjuk, arra nem készültem, hogy egy tűzforró pipit próbálok két villával lerángatni egy doboz lávaként fortyogó sörről, az égési sérüléseket is kockáztatva… aztán átélve, de azt kell mondanom, hogy megérte. Meg azt, hogyha van jobb ötletetek a madár sörtelenítésére, mint a villás bénázás, akkor írjátok meg!

A világ legjobb salátája (szerintem)

Ez az a saláta, amiből bármikor, bármennyit meg tudnék enni. Nagyon sajnálatos, hogy csak finom sárgadinnyéből és finom görögdinnyéből lehet jól megcsinálni, így annyira nincs sokszor lehetőség rá, de akkor tényleg érdemes. Mindennap. Ennyiből áll: sok görögdinnye (lehetőleg magtalanítva), sok sárgadinnye, sok fetasajt, kevés menta, kevés újhagymavég. A saláta ízéből semmit nem vesz el, ha nem helyes kis gombóc formában jelennek meg benne a dinnyék, hanem kockára vágva. A legnagyobb kedvencem a gyümölcs + hús + sajt kombináció, és ebben a menüben minden megvan. Ha egy gyümölcsös-sós ételt próbáltok ki (idén nyáron), ez a saláta legyen az. Nem fogjátok megbánni.

Ötperces pite

Ennek a pitének az eredeti receptje egy csiga formájú pite, amit A napfény illata blogon találtam, csakhogy a csigás megvalósításban nem tetszett a tészta-gyümölcs arány, úgyhogy egy kicsit visszahajtott, nyitott tetejű piteként szoktam megvalósítani – így viszont ez a mennyiség kettőre is elég.

A recept nagyon egyszerű, piteszüzek is simán kipróbálhatják: három bögre lisztet, egy evőkanál sütőport, három evőkanál cukrot, valami vaníliafélét (lehet szirup, igazi vanília vagy akár a cukor helyett vaníliás cukor) össze kell keverni, majd ráönteni kér dl joghurtot és 20 dkg olvasztott vajat. Én a lisztes bögrében szoktam olvasztani a vajat, hogy ennyivel is kevesebb edényt használjak. Az egészet össze kell keverni kézzel, majd gyúrni egy picit, a teljes művelet nem hosszabb három percnél. Ha nagyon szépre szeretném csinálni (mert valakinek szülinapja van), kinyújtom deszkán, de általában csak megfelezem, és belenyomkodom a piteformába (ha nem szilikonos, célszerű vajazni és lisztezni).

Kicsit lógjon túl a peremén, hogy legyen mit visszahajtani. Tölteléknek bármilyen gyümölcs mehet bele, én kétféle barackot felkockáztam, hozzátettem egy kis cukrot, egy evőkanál baracklekvárt és egy nagyon kevés keményítőt. Sütés után pedig megszórtam ribizlivel és hámozóval gyártott fehércsoki-csíkokkal. Ezek sajnos ráolvadtak a türelmetlen kollégáim miatt, akik már forrón enni akarták.

Szerintem ti várjátok meg, amíg kicsit kihűl. De végül is nekem mindegy, miután a csirkével megégettem a kezemet, ezzel meg a számat. Na, ezért nem főzök gyakrabban a szerkesztőségben, nem a Borcsa miatt.

Tóth Flóra

Képek: Tóth Flóra/WMN