Innen csak a jéghegy csúcsa látszik

Egy átlagos felhasználó számára, aki valamelyik népszerű böngészőt használja, több milliárd oldal érhető el. Óriási ez a szám, de semmi ahhoz képest, ami az internet egészét képezi. Mi ugyanis a Chrome-mal, a Firefoxszal, vagy a Safarival csak az úgynevezett „visible web”-et, vagyis a látható webet érjük el.

Ez az internet kevesebb mint tíz százaléka, a maradék az egyszeri felhasználó számára egyáltalán nem, vagy csak részben elérhető.

Deep web ≠ dark web

Mielőtt mélyebbre megyünk a témában, érdemes tisztázni, hogy milyen viszonyban van a dark web és a sokszor – helytelenül – szinonimájaként használt deep web. 

 

Deep webnek hívjuk az internet azon részét, amit nem lehet csak úgy meglátogatni, mint például a WMN honlapját. Olyan információk vannak itt, amikhez csak bizonyos embereknek van kulcsa. Ilyenek például az interneten elérhető, de zárolt orvosi adatok, ide tartozik az e-mail-fiókunk, a felhőbe feltöltött fényképeink, ahogy a netbankok és a minden olyan tartalom, amit regisztráció és/vagy fizetés után lehet megtekinteni.

A nyitóoldalt bárki megtalálhatja, ahogy például a Gmail is kinyílik mindenkinek, ha beírja a keresőbe, de például az én levelezésembe már nem mászhat bele akárki, csak ha tudja a jelszót. 

A deep web egy jelentős részét tehát elérhetjük a mainstream böngészőkkel is, ám a dark webbel teljesen más a helyzet.

A látható web, deep web és dark web - Forrás: Getty Images/R4Design

A darknet tartalmaiba nem lehet csak úgy belebotlani

Az internet sötét oldala, ahogy sokszor nevezik a dark webet – és ami a deep web egy kisebb szelete – csak azok számára érhető el, akik tudatosan keresik, és megvan hozzá a kellő eszközük. Ugyanis a Google-lel és egyéb keresőmotorokkal nem érhető el a tartalma. Ahhoz, hogy a dark weben szörföljünk, egy külön böngésző szükséges. A legelterjedtebb a Tor, amit ma már bárki letölthet néhány kattintás után. Nem volt ez mindig így, a Tor-projekt az amerikai haditengerészet fejlesztése volt arra, hogy titkosítsák az állami kommunikációt. Azóta nyílt forráskódú lett, bárki használhatja, hogy elrejtse a valódi kilétét az internet veszélyes zugaiban „kirándulva”.

A rendszer egyszerűsítve úgy működik, hogy a rajta keresztülmenő forgalom véletlenszerűen kiválasztott átjátszókon keresztül megy. Minden kapcsolat egyenként titkosított, és nem ismeri a rendszer az egész útvonalat, így nem – vagy nagyon nehezen – követhető vissza.

Ez egy többrétegű struktúra, ami védelmet ad a felhasználóknak. Ám ez az anonimitás tele van veszélyekkel.

És itt szeretném hangsúlyozni, hogy ugyan könnyedén letölthető a Tor, és legális a használata, azt javaslom, senki se kezdjen el vele a dark weben szörfözni. Rengeteg veszélyt rejt magában, és megfelelő tudás híján akár bűnözők használhatják a mi a gépünket átjáróként, hogy azon keresztül intézzék a nem feltétlenül törvényes dolgaikat.

A dark web nem illegális, csak majdnem minden, ami rajta van

A darknet kétélű fegyver, ugyanis nem csak a bűnözők találkahelye. Olyan információk, honlapok is elérhetők itt, amiket egy adott ország – például Kína – cenzúrázott.

Betiltott újságokhoz, előadók zenéihez, könyvekhez és az országban elérhetetlen információk, honlapok tartalmaihoz lehet itt hozzáférni, valamint aktivistáknak, ellenzékieknek jelenthet nagy segítséget ez a névtelenséget kölcsönző felület, de ennek megvan a másik, sokkal sötétebb és embertelenebb oldala.

Mert nézzük tényszerűen: van jónéhány olyan eszköz, amivel az internet kevésbé ismert szegleteiben lehet járni úgy, hogy az szinte lenyomozhatatlan. Csoda hát, hogy a darknet lett a bűnözés online csomópontja? 

 

Itt ugyanis szinte bármit be lehet szerezni, amiért börtön jár. Drogok töméntelen mennyiségben, vagy azok kotyvasztásához szükséges kellékek és receptek, lopott bankkártyaadatok, hamis személyi, kamu állampolgárság, fegyverek, és rengeteg gyerekpornográf-tartalom vásárolható itt, ahogyan bérgyilkosok szolgáltatásait is meg lehet rendelni.

Ezekről persze eddig is lehetett hallani, de az internet sötét oldalának árusai követik a nagyvilág „trendjeit”: 2021 elején virágzott a hamis vakcinák piaca a dark weben, volt, aki 1200 dollárt is elkért egy Pfizernek mondott „oltóanyagért”. És nem csak vakcinákat, minden, a Covidhoz köthető dolgot be lehetett itt szerezni a gyógyszerektől a lélegeztetőgépig.

De nem csupán az online feketepiac kínálatának bővüléséhez járult hozzá a világjárvány, hanem a dark web kiterjedéséhez is. A kijárási tilalmak és karanténkötelezettségek időszakában majdnem megtriplázódott a darkneten elérhető oldalak száma, hiszen azt is online üzletre kényszerítették a korlátozások, aki eddig, mondjuk, az utcán árulta az illegális portékáját.

Erről a vásárlásról nem kapsz SMS-t

Az tehát egyértelmű, hogy a dark weben minden beszerezhető, ám adódik a kérdés: hogyan kell értük fizetni? Világos, hogy a bombagyáros nem pötyögi be a bankkártyája adatait a robbanószer összetevőinek megvásárlásakor, hiszen oda is lenne az anonimitás.

Itt jönnek képbe a kriptovaluták, azon belül is a legnépszerűbb, a bitcoin.

Ezeken a felületeken digitális devizával szokás fizetni, aminek az útját szintén nagyjából lehetetlen lenyomozni.

Ezek olyan decentralizált pénzek – tehát nem egy adott állam bocsátja ki –, amik nem állnak olyan szintű ellenőrzés alatt, mint az államok valutái, nincs mögötte banki tranzakció, így nagyon nehéz az útját követni.  

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Amíg van internet, van darknet is

Nem véletlenül fogalmaztam korábban úgy, hogy a darknetes ügyleteket szinte vagy nagyjából lehetetlen lenyomozni, ugyanis van, amikor sikerül. Nyilvánvalóan a világ bűnüldöző szervezetei tudnak erről a felületről és az itt folyó illegális kereskedelemről, és időről-időre le is csapnak ezekre a sötét piacokra. 2013-ban lekapcsolták például a Silk Road nevű darknetes, a Tor rendszerén keresztül elérhető online piacteret és annak német tulajdonosát, Ross Ulbrichtot. A férfi életfogytig tartó börtönbüntetést kapott.  

Ám ezzel nem vetettek véget az online feketekereskedelemnek, több ilyen platform indult azóta is.

Legutóbb épp egy hete kapcsolták le hónapokig tartó nyomozás után a szintén németországi központú, orosz nyelvű Hydra Marketet.

Szabályozni többek között a globális méretei miatt lehetetlen a dark web működését, így amíg van internet a világon, addig marad a darknet is minden árnyoldalával együtt.

Dián Dóri

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Bill Hinton