– 

Filantróp tevékenységei előrelátóan a jövőbe tekintenek

Oktatásra, orvosi célú kutatásra és zöldenergia fejlesztésére irányulnak. Huszonhárom évesen már a világ legfiatalabb, önerőből lett milliárdosa volt, és ma az ötödik leggazdagabb ember a világon. 2010-ben megkapta a többnyire rangos közéleti szereplőknek és politikusoknak járó titulust, a Time magazin Év embere-címet, és Obama elnök is beugrott cégéhez egy kérdezz-felelek vizitre. A Time mellett a neves Forbes magazin is a 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta, de nevezte már egy New York-i marketingprofesszor a világ legveszélyesebb emberének a kezében összpontosuló, 2,3 milliárd felhasználót elérő hatalom miatt. 

Egy tízezer fős kisvárosban nőtt fel a Hudson folyó partján, New Yorktól negyven kilométerre. Dobbs Ferry városa 2016-ban bekerült az Egyesült Államok tíz legjobb kisvárosa közé az életminőséget rangsoroló Livability listáján. Hatalmas parkok között viktoriánus házak és több millió dolláros villák sorakoznak, és az amerikai szülőket nyomasztó „hol lakjunk?” és „ott milyen az iskola?” szoros összefüggését tekintve is kiváló hely: az oktatás kiemelkedően magas színvonalú. Pszichiáter édesanyja karrierjét adta fel, hogy Markot és három lánytestvérét nevelje ebben az idilli közegben. Mark kifejezett szerencsének érzi, hogy apja fogorvosi rendelője a házuk része volt, mert így figyelt fel egy megoldást kívánó jelenségre: amikor páciens érkezett, a család valamelyik tagja egyszerűen csak lekiabált az apjának.

Elegánsabb megoldást keresett

Tizenkét évesen rukkolt elő egy házi üzenetküldő rendszerrel, amelynek brandingjét is frappánsan oldotta meg: saját beceneve, a Zuck után ZuckNet-nek nevezett üzenetrendszerével kommunikált a papa a rendelőből a családtagokkal és a fogtechnikussal. Bár Mark a Programozás butuskáknak című könyvből sajátította el az alapokat, ez olyan sikeresnek bizonyult, hogy a ZuckNet megelőzte korát: az AOL Instant Messenger üzenetrendszere előtt hozta létre családi kommunikációs csatornát.

Amikor szülei látták, hogy a középiskolai elvárásokat fiuk magasan túlszárnyalja, neves bentlakásos magániskolába küldték, ahol matematikából, fizikából, csillagászatból is kiemelkedett, a klasszikus latin és ógörög irodalmat pedig nagyon szerette.

Számítógépek iránti érdeklődése később sem lankadt, és úgy tűnt, mindig egy lépéssel az IT-szektor újításai előtt jár. Középiskolában alkotta meg a Synapse Media Player nevű zenelejátszó programot, amely a felhasználók szokásainak vizsgálatával a hallgató által kedvelt dalokhoz hasonló számokat játszott. Az ötletet később az Amerikában igen népszerű Pandora vitte teljes sikerre. Már ekkor állásajánlatot kapott a Microsofttól és az AOL-tól is, de inkább a Harvard Egyetem pszichológia és számítástechnika szakpárosítását választotta. A bejutás sem volt nehéz számára, hiszen bőven volt mit írnia a jelentkezési lapra: számos tantárgyból kapott elismerést, franciául, héberül, latinul és görögül beszélt, és az iskolai vívócsapat kapitánya volt.

Emberek és gépek

Egy interjúban elmondta, hogy mindig két dolog érdekelte: az emberek és a számítógépek. E kettőt kombinálta következő ötletében is: a választás megkönnyítésére és tanulócsoportok kialakítására egyetemi kurzusokat tartalmazó szoftvert írt a hallgatóknak az oda jelentkezők listájával.

Következő húzása nagy felháborodást keltett a Harvard vezetése és társai körében: meghekkelte az egyetem számítógépes rendszerét, és FaceMash néven a diákok fotóját tartalmazó oldalt hozott létre, ahol a „Ki a helyesebb?” kérdésre lehetett válaszolni a hallgatók felugró fényképei alapján.

Ez érthető módon igencsak feldühítette társait, a vezetőség pedig azért dühöngött, mert egy diák kijátszotta számítógépes rendszerük biztonsági korlátait, így másnap le is kapcsolták Zuckerberg rendszerét.

A későbbi Facebookot ihlető gondolat azonban mégiscsak itt keresendő

A nagy felháborodást kiváltó ügy után néhány hallgató, Cameron és Tyler Winklevoss és Divya Narendra keresték meg Markot azzal az ötlettel, hogy hozzanak létre egy olyan oldalt, ahol a Harvard diákjai online kapcsolatba léphetnek egymással, információt oszthatnak meg és randizhatnak is. A Harvard Connection-oldalt és közös projektjüket azonban Zuckerberg hamar félretette: TheFacebook.com néven kezdett el egy honlapot létrehozni, amelybe beszállt Eduardo Saverin, Andrew McCollum, Dustin Moskovitz és Chris Hughes is.

A „FaceBooks”, vagyis az „arcképes könyvek” nem voltak ismeretlenek az amerikai iskolákban, hiszen ezekből ismerhették meg egymást az új tanulók. Ezt a hagyományos módszert helyezték át az online térbe, és adtak hozzá olyan funkciókat, amelyekben a hallgatók az elérhetőségüket vagy az érdeklődési körüket tüntethették fel.

Cameron, Tyler Winklevoss és Divya ekkor az iskolai újságnak is beszámolt arról, hogy Mark ellopta az ötletüket, de ő ezt másképp látta. Elmondása szerint ő össze akarta kapcsolni a diákokat, és honlapjának célja nem a randizás volt.

A TheFacebook fogadtatása igen pozitív volt a diákok körében, és az ötlet a CNBC hírcsatornáig is eljutott, ahol egy interjúban Mark Zuckerberg 3-400 felhasználóról beszélt 2004-ben. Ekkor abban bízott, hogy ősszel még 100 főt tudhatnak majd tagjaik között.

A jelenlegi kétmilliárdos felhasználótábor tudatában persze megmosolyogtató a beszélgetés, de több interjúban is elmondta, hogy „a Facebookot nem azért találtuk ki, hogy cég legyen. Társadalmi küldetéssel alapítottuk; azért, hogy a világ nyitottabb legyen és ez a platform összekösse az embereket”.

Az események hamar felpörögtek

A CNBC-nek említett százfős bővülés helyett igen gyorsan az egekbe szökött a Facebook felhasználóinak száma. A Harvard mellett más egyetemek diákjainak is elérhetővé tették az oldalt és a profilalkotást, majd középiskolások, nem sokkal később pedig a 13 év feletti teljes nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált az oldal.

Forrás: Getty Images/Justin Sullivan

A Facebook egyik újszerűsége az volt, hogy az addig passzív internet-felhasználóknak játékteret adott: aktívak lehetnek, posztolhatnak, és visszajelzést adhatnak egymásnak. Mark a cég irányítása miatt 2005-ben diploma nélkül távozott a neves egyetemről, amelynek azonban még valamit köszönhetett. Igaz, nem túl romantikus körülmények között, de itt ismerte meg későbbi feleségét, a biológiaszakos Priscilla Chant: egy péntek esti rendezvényen együtt várták sorukat a vécé előtt. Az illemhely előtti beszélgetés olyan jól sikerült, hogy ma két lányukat nevelik Kaliforniában. 

Zuckerberg 2004-ben mondott igent a Szilícium-völgynek: a kaliforniai Palo Altóba költözött, ahol társaival egy kis irodát béreltek. Az oldal iránti érdeklődés hamarosan robbanásszerűen emelkedett: 2008 augusztusában 100 millió, hat hónappal később 200 millió, 2010-re pedig félmilliárd felhasználója volt. Egykori társai, Cameron, Tyler és Divya beperelték a korábban már sérelmezett okok és ötletük ellopása miatt. 2008-ban a Facebook 65 millió dollárt fizetett nekik.

Mark és a Facebook történetére hamar felfigyelt Hollywood

A David Fincher által rendezett A közösségi háló című film (2010) számos díjat nyert: briliáns színészi játékkal, feszültséggel teli, izgalmas cselekménnyel a kritikusok és a közönség soraiban is elismerést aratott.

A film azonban korántsem festi le Mark Zuckerberget kedvező színben, aki a sok millió nézőt vonzó Saturday Night Live Show-ban egy fanyar „érdekes volt”-tal válaszolt az őt alakító Jesse Eisenberg „hogy tetszett a film?” kérdésére. Ugyanebben az évben Mark 100 millió dollárt adományozott iskolák fejlesztésére a mélyszegénységben és bűnözéstől sújtott Newark városában.

Rossznyelvek szerint kompenzálni akarta a film által sugallt negatív képet, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy titokban maradjon a neve. A két polgármester hosszas győzködésére adta csak be a derekát, hogy nyilvánosságra hozzák a nevét. Elmondása szerint azt szeretné, hogy a Newark-i hátrányos helyzetű gyerekeknek hasonló lehetőségeik legyenek, mint neki volt. Aláírta a Giving Pledge nevű megegyezést, amely milliárdosokat sarkall adományozásra, és tagjai között tudhatja Bill Gates-et, akit Zuckerberg példaképének tart, Warren Buffet pénzügyi befektetőt vagy George Lucast, a Csillagok háborúja-franchise atyját. Mark és Priscilla Zuckerberg első lányuk, Maxima születésekor levélben jelentették be a nagyközönség előtt, hogy életük során részvényeik 99 százalékát oktatásra és orvosi célú kutatásra adományozzák.

 

Befigyel a politika

A Facebook szerepét az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolási ügyében az amerikai Kongresszus is vizsgálta, ahogy a Cambridge Analytica 87 milliós Facebook-adatbázishoz való hozzáférése után az adatvédelem, majd álhírek terjesztése, politikai elfogultság miatt többször is járt a washingtoni Capitoliumban. Tavaly nyáron pedig a másik három internetes óriás, az Amazon, az Apple és a Google vezetőivel álltak kongresszusi képviselők elé a négy vállalat ellen indított versenyhatósági vizsgálat miatt. Mivel a digitális piacon nem elég erős a verseny, a törvényhozók a piacot szabályozó, valóban szükséges törvényekkel kisebb cégeknek és startupoknak akarnak lehetőséget adni.

A Capitolium január 6-i megrohamozása miatt a Kongresszus idén is vizsgálta a Facebook szerepét az erőszak felkeltésében betöltött szerepe miatt.

Scott Galloway, a New York Egyetem marketingprofesszora a világ legveszélyesebb emberének nevezte Mark Zuckerberget. Ugyanis a Facebook, az Instagram és a WhatsApp megvásárlása után Mark olyan hatalommal bír, amely 2,7 milliárd felhasználó információfogyasztását befolyásolja.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Igazság vagy szenzációhajhászat?

A 2020-as Társadalmi dilemma című dokumentumfilmben a tech-ipar fejlesztői és szakemberei, a Google, a Pinterest, Facebook és a Twitter ex-alkalmazottai kongatták meg a vészharangot azzal, hogy elmondták, mit tesz velünk a közösségi média, hogyan alakít ki addikciót, mi is az adatkapitalizmus, milyen hatással van a közösségi média a mentális egészségünkre, és hogyan váltunk felhasználókból a hirdetők számára eladható termékké. A Facebook vezetői hosszú bejegyzésben reagáltak a filmre, és szenzációhajhászással vádolták az alkotókat.

A 13 év alatti korosztálynak 2017-ben indított Messenger Kids üzenetküldő funkció ellen számos gyermekvédelmi szervezet tiltakozott, hiszen a gyerekek mentálisan még nem állnak készen arra, hogy online térben tartsanak kapcsolatot egymással.

Saját bevallása szerint a Facebook létrehozásával Mark Zuckerberg célja az volt, hogy összekösse az embereket. Szava nehezen kérdőjelezhető meg, de mára a szakértők és a politikusok is egyre hangosabban hívják fel a figyelmet a közösségi média negatív hatására.

Egy biztos: az, amit Zuckerberg elindított az egykori egyetemi szobából, átformálta kommunikációnkat, a kapcsolatainkat. Az, hogy kinek az életébe hozott ez kedvező vagy kedvezőtlen változást, mindenki maga döntse el.

Trembácz Éva Zsuzsanna

Szerzőnk írásait Facebook-oldalán és honlapján is olvashatod.

Kiemelt kép forrása: Getty Images/Alex Wong