–

A technológia, mely a bölcsőt ringatja

Szakértők szerint, szüleikkel ellentétben az Y generációsok 86 százaléka nem akar helikopterszülő lenni (olyan apa vagy anya, aki egészségtelenül nagy figyelmet fordít gyermekére, és mint egy cirkáló helikopter, folyamatosan a gyerek sarkában van), helyette sokan közülük drónszülőkké válnak.

A drónszülők babái már a technológia által vezérelt bölcsőkbe, gyerekszobákba születnek, ahol vezeték nélküli légzésfigyelők, szülői applikációk, babamonitorok, smart home kamerák, okostelefonos nyomkövetők őrködnek minden léptük felett, melyekkel az Y szülők képesek távolról is információt szerezni és optimalizálni gyermekeik szokásait, magatartását. Egyesek  –fegyelmezési taktikaként – a technológiát is bevetik a gyerek szabadságának korlátozására, mások nyomon követik a hollétét különféle alkalmazásokkal.

„Szappanopera-anyák” – Instagram-csapdák

A Time magazin Y generációs szülőkkel foglalkozó cikkében megszólalt egy 31 éves egyedülálló anya, aki a közösségi médiában megjelenő mamik közötti versengésnek egy külön nevet is adott: mompetition (a mom vagyis anya és a competition, azaz verseny szavakat kombinálva).

A jelenség persze nem korlátozódik az Egyesült Államokra. Rékának egy gyereke van, neki is hamar elege lett a folytonos online anyasági megmérettetésből:

„A Facebook és az Insta csapdája, hogy

állandóan összehasonlítjuk magunkat a többi anyukával, és folyamatosan szorongunk attól, hogy valamiben alulmaradunk. Az online lét képes elhitetni velünk, hogy léteznek tökéletes anyák, csak mi vagyunk szerencsétlenek.

A tökéletesség illúzióját keltő „szappanopera-anyuknál” úgy tűnik, mindig patyolattisztaság van, a játszótéren is kifogástalan a szettjük, és arról posztolnak, hogy a gyerek még csak nem is büfizik hangosan… mi, ostobák pedig görgetjük a posztjaikat, miközben nálunk úszik a ház, a gyerek éjjel ötször is felkel, és már egy hete nem mostunk hajat…”

Túlburjánzó információdömping

Míg az eddigi generációk a nevelési kérdésekkel a szüleikhez fordultak, a mai fiatal szülőkről az a hír járja, hogy gyermeknevelési szokásaikat tekintve teljesen a saját kortárscsoportjuk befolyása alatt vannak. Ha tanácsra van szükségük a Facebook-csoportokat, blogokat, fórumokat, chat-szobákat választják.

Persze itt is vannak kivételek. A harmincas Zsanett úgy látja, hogy a modern technológia akkor lehet anyaként is hasznunkra, ha tudjuk jól, értelmesen használni. Meggyőződése, hogy éppen az információözön túlburjánzása miatt legjobb a személyes tanács:

„Az interneten mindent megtalálsz, és annak az ellenkezőjét is. Éppen ezért kétoldalú dolog az interneten keresni a választ gyerekekkel kapcsolatos kérdésekre. Igaz, hogy gyorsan válaszhoz jutunk, de nem biztos, hogy tudjuk ellenőrizni a hitelességét. Inkább a védőnőt vagy az anyukámat kérdezem meg, ha tanácsra van szükségem.”

A huszonéves kétgyermekes Rebeka is tapasztalja, hogy a mai anyukák – a közösségi portáloknak köszönhetően – különféle csoportokban, bármilyen témában kérhetnek segítséget:

„Én is tagja vagyok több csoportnak van, hogy főzéssel és háztartással kapcsolatos gondolatokat, van, ahol anyasággal, gyermekneveléssel kapcsolatos témákat vitatunk meg, amikből sokat lehet tanulni. Bár az internetnek és mindenféle okoseszköznek köszönhetően nagyon sok információhoz lehet manapság hozzájutni, sok fals hír kering a világhálón a gyermekneveléssel és az anyasággal kapcsolatban is, és aki friss szülőként keres a kérdéseire választ, nem biztos, hogy mindig  igazi segítséget talál.”

Digitálisan tudatosabb, tapasztaltabb szülői nemzedék

A digitális bennszülött anyukákat sokan méltatják, elismerve, hogy ők már sokkal felkészültebbek az online zaklatás, a digitális etikett terén.

Mivel már saját bőrükön is tapasztalták az online világ hátulütőit, hatékonyabban felkészítik erre a gyermeküket, mint az elődeik, és beavatkoznak, ha baj van.

Zsanett is nagyon tudatosan dönt arról, mikor juthatnak gyermekei digitális eszközökhöz: 

„A kicsi gyerekeinknek egyelőre nem adunk a kezükbe okoskütyüt. Kivételnek számítanak az olyan helyzetek, amikor például ügyintézéskor velünk vannak, és elhúzódik a dolog. Ekkor megkaphatják a telefont – amikor már a magunkkal vitt játékokat megunták – és nézhetnek rajta mesét, videókat, szigorúan gyerekeknek való tartalmat. Játszani nem játszhatnak! Azt tapasztaltam a környezetemben, hogy ha megtanulják kezelni a játékokat a telefonon, nagyon hamar rákaphatnak óvodás gyerekek is, és ekkor tényleg nehéz már korlátozni, mert állandóan csak azzal akarnak játszani. Ezzel kapcsolatosan olvastam már eltérő véleményeket: az egyik tábor nagyon ellene van, a másik meg arra esküszik, hogy nagyon is hasznos dolog minél korábban megtanítani a kicsiknek az okoskütyük használatát, mert ez a jövő. Szerintem ebben is, mint mindenben az arany középutat kellene megtalálni.

Eredeti szakmám szerint táncpedagógus vagyok, talán éppen ezért is gondolom, vallom azt, hogy egy kicsi gyereket legeslegjobban a mozgás fejleszt! Semmilyen játék (amivel csak a két hüvelykujját mozgatja) nem ér fel a mondókák tanulásával, mozgással, sporttal.”

Automatizált kapcsolatok

A 75 éves gyógypedagógus, szakmájában szaktekintélynek számító dr. Salné Lengyel Mária úgy véli, hogy a telekommunikáció előretörése nagyon meghatározó a mai gyermekes családok életében. Ő maga is négygyermekes édesanya, 11 unokája van, nem idegenkedik a netes alkalmazásoktól, sőt, ismerőseivel és a nagyobb unokákkal Messengeren is tartja a kapcsolatot. De szakemberként mindenkit óv attól, hogy a kisebb gyermekeket rászoktassák az okoseszközökre:

„Csak óvni tudok mindenkit attól, hogy családjukban a számítógépezés a napi rutin része legyen. Kicsi gyerekeknek – ma már bizonyított tény – kifejezetten káros a mobiltelefon használata és a „gépezés” gyakorlata. Ugyanakkor csábítja a szülőket az, hogy mivel a gyerek nyugton marad, ezért a szülő is nyugodtan tudja csinálni a maga dolgát.

Ez sajnos kétesélyes dolog, hiszen a képernyőhasználat után a kisgyerekek sokkal nyugtalanabbak lesznek. Közben viszont az eszközöknek nagy jelentősége van az ismeretek megszerzésében, a tudás gyarapításában.

A szülő feladata és felelőssége ennek irányítása és megszervezése.”

Mária szerint az is vitathatatlan tény, hogy a fiatalabb generációnál a személyes kommunikációt kiszorítja az „online élet”.

A szintén Veterán generációs, ma már sokunokás nagymama, sőt, dédmama, Rozika is osztja ezt a véleményt. Ő óriási problémának érzi ezt a tendenciát, hiányzik neki a személyes kommunikáció:

„Az a legrosszabb, ha ez egy anya-gyerek kapcsolatban is megjelenik. Óriási feszültségek, konfliktusok forrása is lehet az okostelefonhasználattal kapcsolatos „értés-nem értés” probléma. Akkor is rendelkezhet valaki komoly és értékes tudással, ha épp nem kezeli magas szinten ezeket az okoseszközöket. Bár ez sajnos sokszor tiszteletlenség és frusztráció forrása is lehet. Ma sok fiatal mindent azonnal szeretne megkapni, ráfordított idő és energia nélkül. Ez egy komoly feszültségforrás a szülő-gyerek kapcsolatban. A mostani generációban nagyon sok minden működik automatizálhatóan, online, és épp itt kerül felszínre az a különbség, hogy az áldozatvállalás, a lemondás mekkora kihívást jelent mai modern anyukák számára. Van, aki az anyasággal járó feladatokat, magát az anyaszerepet „kiszúrásként” éli meg, és felháborodottan posztolja a közösségi oldalakon, hogy erre őt senki nem figyelmeztette...”

Mindezek ellen nem megfelelő eszköz a teljes tiltás. Ryan Jenkins, nemzetközileg elismert Y generációs szakértő szerint

mindaddig elfogadható, sőt, akár hasznos a high-tech vívmányok alkalmazása, amíg a szülők nem esnek túlzásokba, és nem a figyelmet váltják ki az eszközökkel.

Ugyanis a technológiától való kizárólagos függőség el tudja tompítani a természetes szülői ösztönöket, az emberi ösztönöket és a szerető érintéseket, a támogató fizikai jelenlétet pedig nem lehet technológiával helyettesíteni. 

Bereczki Enikő
ifjúsági- és generációs szakértő

Ha érdekel a téma, olvass többet Enikőtől! Katt ide:

panpeterstop.blog.hu vagy hu.generationdilemmas.com

 Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Tuan Tran