Az emberi tevékenység, az ipari mezőgazdaság, a túlhalászat, az erdőirtás, a környezetszennyezés és a klímaváltozás mind hozzájárulnak a biodiverzitás drámai csökkenéséhez. A WWF 2024-es Élő Bolygó-jelentése riasztó képet fest: az elmúlt ötven évben a világ vadon élő állatpopulációi 73 százalékkal csökkentek. Az édesvízi élőlények népessége 85 százalékkal zsugorodott, és a globális erdőirtás is egyre gyorsul. A jelentésről ITT írtunk korábban.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csupán a távoli jövő. Ha a trendek nem változnak, hamarosan olyan globális ökológiai összeomlással szembesülhetünk, amely már nemcsak a természetet, hanem a mi életünket is veszélyezteti. Az emberi életminőség, a vízhez való hozzáférés, a termőföldek termékenysége, és még az élelmiszerbiztonság is szoros kapcsolatban áll a biodiverzitás megőrzésével, így ideje megértenünk, hogy az élővilág károsodása, a fajok eltűnése és a természetes élőhelyek pusztulása mind közvetlen hatással van ránk, emberekre is. 

Bármennyire is sötét ez a jövőkép, nem késő visszafordítani. Noha a jelenlegi folyamatok nagyon súlyosak, azt az Élő Bolygó- jelentés is hangsúlyozza, hogy ha azonnali és globális lépéseket teszünk, még mindig elejét vehetjük a szörnyű végkimenetelnek, mert az élővilág helyreállításának kulcsa a mi kezünkben van, és nemcsak a világ távoli pontjain, hanem itt, Magyarországon is tehetünk azért, hogy a környezetünk egyensúlya visszabillenjen. 

Erre vállalkozott a dm, ami átszínezte a túlfogyasztáshoz szorosan kapcsolódó Black Friday napot, és akciók helyett meghirdette a Giving Fridayt, melynek keretében a teljes aznapi forgalom 5 százalékát adományként ajánlotta fel a WWF Magyarország élőhely-rehabilitációs projektjére, amelyet a Pélyi Madárrezervátumban valósítanak meg. 

Jót tettünk a Pélyi Madárrezervátummal – méghozzá a (tudatos) vásárlásainkkal

Arról nemrégiben ITT írtam, hogy a fogyasztói társadalom a saját sírját ássa, percenként 190 ezer ruhadarab, óránként 2,5 millió cipő, 68 733 telefon kerül le a gyártósorról. Másodpercenként 12 tonna műanyag, ami évente 400 millió tonna műanyag- és 50 millió tonna elektronikai hulladék. És ez mind itt van körülöttünk, bennünk, a földben, a levegőben és a vízben, ezért is fontos a tudatos vásárlás. 

A WWF és a dm együttműködésének célja, hogy társadalmilag aktívan hozzájáruljunk a biodiverzitás megőrzéséhez és a fenntartható jövőhöz. Közös projektjük a Pélyi Madárrezervátum fejlesztésére irányul, amelyhez 37 236 912 forint gyűlt össze. Ebből helyreállítanák a térség vízi élőhelyeit, biztosítva a védett fajok – például a fekete gólya, a rétisas, a mocsári béka és a cigányréce – szaporodásához és túléléséhez szükséges feltételeket. 

A Pélyi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park szívében található, Natura 2000 terület, tájvédelmi körzet, ami a Tisza árterében rendkívül gazdag élővilágnak ad otthont. Számos különleges élőhelyet ad, például kubikgödröket, amelyek a földkitermelési folyamatok során alakultak ki – ezek a mélyedések ideális környezetet biztosítanak a vízi életmódhoz ragaszkodó fajok számára, de jelenleg, a globális felmelegedés következtében a terület inkább működik ökológiai csapdaként, semmint ideális élőhelyként. Ugyanis jelenleg nem képes teljes mértékben ellátni a vízmegtartó funkcióját. A víz gyorsan elpárolog vagy elfolyik, így az itt élő állatok, például a kétéltűek és a halak nem tudják megfelelően letenni petéiket, és mivel a vízszint gyors iramban csökken, a peték idő előtt elpusztulnak.

A projekt egyik célja, hogy a kubikgödröket összekapcsolják a holtággal, így hosszabb ideig tartósan jelen lesz a víz. Ez lehetővé teszi, hogy az itt élő fajok zavartalanul szaporodjanak, miközben új élőhelyek alakulnak ki a területen.

A fejlesztés kiterjed a vízi növényzet, a madárfajok és a vízi emlősök számára ideális élőhelyek létrehozására is, miközben biztosítja a természetes vízfolyások védelmét.

Emellett a megfelelő minőségű vizesélőhelyek táplálkozási helyet jelentenek a különböző madaraknak és emlősöknek is. A területen gyakori a fekete gólya és a rétisas, de gémtelep is található a vidéken, ahol például a cigányrécék költenek. Arról nem is beszélve, hogy a mocsári teknősök és a mocsári békák is ezeken a vizes területeken szaporodnak. Így az együttműködés egy másik, klímavédelmi szempontból fontos célkitűzése, hogy természetes partszegélyeket alakítsanak ki. Ez azért hasznos, mert az invazív, idegenhonos amerikai kőrises állományokat őshonos füzekre cserélhetik, ami természetesebb élőhelyet biztosít, és megőrzi a tiszai táj jellegzetes képét. 

A vizesélőhelyek az élővilág alapjai

A vizesélőhelyek különleges szerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában. Az édesvízi környezetek, mint a folyók, tavak és mocsarak, az élővilág szinte minden szintjét támogatják, a mikroszkópikus algáktól kezdve a nagyméretű madarakig.

A vízi élőhelyek nemcsak élelmet és menedéket biztosítanak, hanem hozzájárulnak az oxigéntermeléshez, a vízminőség fenntartásához és a klíma stabilizálásához is. Ezen túlmenően a víz megőrzése segít megelőzni a természeti katasztrófák hatásait, mint például a szárazságokat, áradásokat és a talajeróziót, amelyek egyre gyakrabban sújtják a világ különböző pontjait.

A vizesélőhelyek romlása az egyik leggyorsabban zajló ökológiai folyamat a világon. A WWF és más nemzetközi szervezetek adatai szerint az édesvízi ökoszisztémák az elmúlt 50 évben 85 százalékkal csökkentek. A vízhez kötődő fajok, mint a mocsári békák, a teknősök, a vízimadarak és a halak fokozottan veszélyeztetettek, mivel az élőhelyük elvesztésével képtelenek túlélni. A Pélyi Madárrezervátum fejlesztése éppen ezt a problémát célozza meg, biztosítva, hogy a vizes élőhelyek hosszú távon is képesek legyenek fenntartani a biodiverzitást és az ökológiai egyensúlyt. 

Tudatos fogyasztással az élővilágért: „adni az új fekete”

Míg a Black Friday világszerte a túlfogyasztás és az impulzív vásárlás szimbólumává vált, a dm az elmúlt években arra törekedett, hogy új értelmet adjon ennek a napnak. Ahelyett, hogy hatalmas kedvezményekkel ösztönöznék a vásárlókat a többletvásárlásra, fekete pénteken a tudatos fogyasztás és a jótékonyság fontosságát hangsúlyozzák. Minden egyes vásárlás, minden egyes vásárló, aki csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, hozzájárult a zöldebb, fenntarthatóbb jövőhöz, mert a teljes napi forgalom 5 százalékát ajánlották a jótékony célra. Az akció mottója: #givingisthenewblack – vagyis: „adni az új fekete” volt.

Ezzel a kezdeményezéssel arra buzdították a vásárlókat, hogy a jövőre gondolva hozzanak döntéseket.

Mert azt vallják, hogy a biodiverzitás megőrzése a mi feladatunk, és a természet védelme nem csupán a biológusok, a természetvédők vagy a tudósok dolga. Minden egyes ember felelősséggel tartozik a jövőért, hiszen mindannyian osztozunk ezen a bolygón. A választás, hogy hogyan élünk, fogyasztunk, és segítünk a természet megóvásában, mind-mind a kezünkben van.

Bereczki Szilvia

Kiemelt képek forrása: Wikipedia/ Chrumps; Wikipedia/ Małgorzata Szreter; Wikipedia/ Merlin