Vágott fenyő, műfenyő, cserepes, földlabdás, illetve kreatív alternatíva: így válassz környezettudatosan karácsonyfát!
A karácsony minden évben úgy csusszan be az életünkbe, hogy sokan csak pislogunk: „már megint itt az ünnep, pedig még csak most lett vége a tavalyinak”. Persze már halloween tájékán is érezhetjük az ünnepek előszelét, de amikor megjelennek az első fenyőfaárusok, akkor kapunk észbe, hogy tényleg egy szempillantás alatt december 24-e lesz. Ha pedig lefejtjük a karácsony köré vont habos-babos, varázslatos felszínt, akkor az ajándék- és menüpara mellé befészkelheti magát a fenyőfa dilemmája is. Vagyis, hogy milyen legyen idén? Bár ez a kérdés pénzügyileg sem mindegy, most a fenntartható, környezetbarát karácsonyfa kérdésének eredt nyomába vendégszerzőnk, Bakó Betti.
–
Élő fenyő vs. műfenyő
Az élő fenyő- és műfenyőpártiak között örök vita a karácsonyfa kérdése. Száguldó pro-kontra érvek terepe ez, mindenkinek van legalább egy – jó sokszor ismételt – indoka, hogy számára miért nyerő az egyik, illetve a másik miért nem. Nehéz is döntést hozni csupán esztétikai alapon, hiszen már megannyi élethű mása van az igazi, klasszikus karácsonyfáknak. Azonban a környezetvédelem szempontjából szinte teljesen egyértelmű, hogy az élő- vagy a műfenyő a tudatosabb döntés.
Egy kanadai cég a fenyők életciklusának elemzése által próbált segítséget nyújtani tanulmányában azoknak a vásárlóknak, akiket foglalkoztat a környezetvédelem. A vizsgálat során az élő fenyők és a műfenyők környezetre gyakorolt hatásait figyelték meg, amiben kitértek arra is, hogy milyen befolyással vannak azok az ökoszisztémára, a globális felmelegedésre és az erőforrásokra.
A klímaváltozás szempontjából úgy találták, a környezetkímélőbb faválasztás versenyében az élő fenyő kerekedik felül. A kibocsátott szén-dioxid az élő fenyő teljes életciklusa során körülbelül évi 3,1 kilogramm, míg ez a műfenyőnél nyolc kilogramm is lehet!
Ez a nyolc kilogrammnyi szén-dioxid a műfenyő esetében a gyártási szakaszban keletkezik, amibe beletartozik az is, hogy általában nagyon messziről, Kínából szállítják a boltokba. Az élő fenyők csupán a létezésükkel nem rontanak még jobban a globális felmelegedés problémáján, sőt, ezek a fák miközben felcseperednek, megkötik a szén-dioxidot. Az életciklusuk során csak egy ponton, a szállításukkor keletkezik széndioxid-kibocsátás, viszont az útjuk még mindig nem olyan hosszú, mint a Kínában gyártottaké. Ebben a kérdésben mi is nagyon fontos szerepet játszunk, hiszen nem mindegy, hogy öt–tíz, vagy akár húsz kilométert utazunk-e egy fáért.
Így azok a vásárlók, akik több mint tizenhat kilométert tesznek meg a házuktól a fenyőárusig, jobban járnak egy mesterséges fával a tanulmány szerint.
Ma már az erőforrások kimerülése is égető probléma, amire, ha jobban oda szeretnénk figyelni, akkor erősen ajánlott vállalnunk a tűlevelek felporszívózását karácsonykor. Egy műfenyőnek ebben az esetben huszonhárom karácsonyt kellene együtt töltenie a családdal, hogy egyenlítsen az élő fenyőhöz képest.
Mindent összevetve, ha élő fenyőt választunk, akkor tudatosabban cselekszünk, hiszen egy hatéves élettartamú műfenyő háromszor nagyobb befolyással van a klímaváltozásra, valamint az erőforrások kimerülésére is. Egy műfenyőnek több mint húsz karácsonyt kellene átvészelnie, hogy fenntartható legyen, viszont ezek a fák általában hat ünnep után a kukában kötnek ki. Attól nem kell félnünk, hogy fenyőerdőket pusztítunk ki, ha a vágott karácsonyfák mellett tesszük le a voksunkat, hiszen legtöbbször erre a célra kialakított területeken nevelik fel őket. Ha Magyarországon termesztett, kisebb méretű Nordmann-, luc- vagy ezüstfenyőt vásárolunk, akkor még mindig környezettudatosabb döntés hozunk meg, mintha a Kínából érkező műfenyőt szerezzük be a szupermarketekből. Azonban azt se felejtsük el, hogy karácsony után jobb, ha komposztáljuk a fenyőfákat, és nem égetjük el őket.
Mindezek mellett nemcsak a műfenyő tudja kompenzálni több mint húszévnyi használatával a környezetkárosító hatásait, hanem mi is. Az élő fenyő és a műfenyő szén-dioxid kibocsátása megfelel egy autó 125, illetve 322 kilométernyi útjának. Szóval, ha évente csupán egy–három hetet utaznánk autó helyett biciklivel, már azzal ellensúlyoznánk a karácsonyfa-biznisz miatti plusz szén-dioxid kibocsátást.
Mi a helyzet a földlabdással?
Adná magát, hogy a földlabdás, cserepes fenyőfát kiáltsuk ki a leginkább környezetbarát alternatívának, hiszen az elméletileg tovább él, sőt, szorgosan köti meg a szén-dioxidot karácsony után is. Az igazság viszont az, hogy nem ilyen egyszerű a földlabdás fenyőfák kérdése.
Gyakori, hogy a fenyőfa életben tartása nem sikerül, és hiába vesszük meg őket, nem bírják a következő karácsonyig.
A fenyőfajtáknak különböző természeti igényeik vannak, amiket nem mindig tudunk nekik biztosítani. Például a lucfenyő, ami az Alpokalján őshonos, egyre rosszabbul bírja a magyar klímát. Ez a fenyőfajta a viharokkal sincs jó barátságban, idősebb korában már könnyen meghajlik tőlük, így épületek mellé sem ajánlott kiültetni őket. A Nordmann-fenyővel szinte ugyanaz a helyzet, mint a luccal, nehezen viseli el a mostani időjárásunkat.
Hogyha otthonunkban valamiért az átlagos szobanövények sem bírnak ki pár napnál többet, akkor érthető, ha nem merjük bevállalni a földlabdás fenyőfát sem. Ekkor jöhet jól, ha kikölcsönözzük a karácsonyfánkat, mintha csak egy könyvről lenne szó. Több ilyen kertészet van már, akiktől lehet földlabdás fát kölcsönözni, majd az ünnepek után visszavihetjük őket. Azonban fontos, hogy a fenyőfa több odafigyelést igényel a kölcsönzési idő alatt, mint egy könyv. Fokozatosan kell hozzászoktatni a benti, majd az ünnepek után a kinti hőmérséklethez. Emellett pedig ne felejtsük el azt sem, hogy a radiátor mellett, illetve öntözés nélkül sem fogja jól érezni magát.
Tehát a földlabdás fenyőfa csak azoknak ajánlott, akik hűvös, jó vízellátottságú helyre tudják karácsony után kiültetni a fákat. A karácsonyfa-kölcsönzés kecsegtető lehetőség, viszont vegyük számba azt is, hogy a házunk és a kertészet közötti utat plusz egy alkalommal kell megtennünk autóval ebben az esetben.
Lehetőségek az újdonságokra nyitottaknak
Az apró, villódzó fényfüzérek megvilágításában tündöklő, zöld ruhájú karácsonyfa mindannyiunk emlékeiben úgy él, mint a karácsony legpompásabb dísze. Ezek a gyerekkori emlékek belénk ivódtak, így nem csoda, hogy a legtöbben még mindig a klasszikus karácsonyfát állítjuk fel az ünnepekor. Viszont a nagy újítók, a hagyományokkal bátran felhagyók számára megannyi egyéb környezetbarát alternatíva létezik még.
Fa, égősor, kisebb-nagyobb gömbök, létra, papír, fényképek, könyvek, tobozok: az otthonunkban is megtalálható, számtalan alapanyag állhat rendelkezésünkre, ha szeretnénk kiélni kreatív vágyainkat. Ezek közül például elég csupán egy égősor, és ha azt ügyesen, fenyőfa formában feltesszük a falra, akkor kész is a karácsonyfánk. Bármilyen hihetetlen, de egy létrából is csodás karácsonyfát lehet varázsolni, ha színes gömbökkel, fényfüzérekkel díszítjük. A könyvekből épített fenyőfa már veszélyesebb műfaj, a tipikus háromszögforma könnyen szétcsúszhat, ha nem vagyunk elég precízek. A fenyőfaalakban falra felragasztott családi fényképek, egy kis fénnyel kiegészítve pedig igazán meghitt vagy épp humoros alternatíva lehet igazi karácsonyfa helyett. Ez csak pár példa a fenntartható karácsonyfa-állításra, ám megannyi, szebbnél szebb ötletet találhattok még például a Pinteresten.
A környezettudatosabb, fenntarthatóbb praktikákat, vásárlási döntéseket egyre fontosabb belecsempészni az életünkbe, életmódunkba. Ha a karácsonyfa kiválasztásánál is szem előtt tartjuk a fenntarthatóságot, akkor ezzel is tehetünk valamit a Földért.
Bakó Betti
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/AleksandarNakic
