A Ketrecmentes Összefogás program keretében az egész Európát bejáró ingyenes, interaktív, virtuális valóságot is felhasználó Az Állatokért – Eurotour 2024 mozgó kiállítás július 24. és 26. között látható a Kopaszi gáton. Ennek kapcsán Zabezsinszkij Annával, az Una Terra Nonprofit Alapítvány programigazgatójával Csepelyi Adrienn beszélgetett.
Wossala Rozina és dr. Schwab Richárd a Közös hang – Új hullám című podcastban beszélgetett többek között az egészséges táplálkozásról, a fenntartható jó életről, a hedonizmusról és az evésről mint közösségi élményről. Bár első hallásra ezek a fogalmak komoly ellentmondásban állnak egymással, vendégeink erre igyekeztek rácáfolni.
Mi az, hogy magbonbon? Hogyan lesz egy színes cukorkából vagy falat csokoládéból földbe ültetés után fűszernövény? És hogyan lesz egy hobbiból díjnyertes vállalkozás? Ismerjétek meg a kreatív ötlet mögött álló fiatal anyukát, Hagara-Nagy Nórát!
Vajon a te dédunokád milyen lesz 2123-ban? Kálmán utánajárt.
Az ázsiai országok fiatal felnőttjei olyan munkát szeretnének végezni, ami nem kényszeríti őket napi 11-12 órán át veszélyes körülmények közé, ennek eredményeképpen pedig tavaly a kínai gyárak 83 százaléka a munkaerő 10–30 százalékát vesztette el.
Sokan gondolhatják, hogy környezetvédelemmel foglalkozni csak személyes misszióból, a szabadidőben érdemes, legfeljebb kutatók dolgozhatnak azért a munkájukban is, hogy zöldebbek legyenek a mindennapok. Pedig már itthon is egyre több szakterületen képeznek fenntarthatósági szakembereket, akik saját területükön tudnak tenni mindannyiunkért.
A turizás kincskeresés, a turizás egyediség, a turizás környezetvédelem. Ezt jól tudja a Z generáció is, amelynek tagjai már sokkal szívesebben vásárolnak használtan, mint újonnan. De hogy lehet ezt fenntarthatóan csinálni?
Létezik egy olyan japán kisváros, ahol negyvenöt (!) kategória szerint válogatják szét a szemetet, és a lakosság még lelkes is. És ez nem vicc!
Az ilyen összefogások és kezdeményezések visszaadják a hitet abban, hogy nincs még veszve minden.
Az öltözködésen át történő társadalmi identitás létrejötte két szakaszból áll: az egyik, amikor felöltözünk, és a másik, amikor a társadalom „jóváhagyja” ezt. A félelem, gátlás, öncenzúra általában a másodikból fakad. Interjú Csalár Bence divatszakemberrel az öltözködés pszichológiai aspektusáról.