Így neveld a (leendő) tudósodat! – Újra Hello, WMN! (videó)

–

A nők helyzete a munka világában még korántsem ideális, különösen igaz ez a tudományos és műszaki (úgynevezett STEM – science, technology, engineering, mathematics) pályákra. Kurucz Adrienn a beszélgetést egy megdöbbentő adat ismertetésével kezdte: az Európai Unióban a STEM-területeken dolgozók között a nemek megoszlásának aránya ötvenkilenc százalék a férfiak javára, Magyarországon viszont még rosszabb a helyzet. Kevesebb mint harminc százalék nálunk az ezeken a területeken foglalkoztatott nők aránya.

Rengeteg sikeres nő példája mutatja, hogy a tudományok területén sem csak a férfiak tudnak szép eredményeket felmutatni, így adja magát a kérdés: miért van még mindig kevesebb női tudós, kutató? És mit tehetünk azért, hogy az arány kiegyenlítődjön, és mindenki, aki érdeklődik ezek iránt a területek iránt, lehetőséget kapjon a kibontakozásra?

Az érdeklődés útközben vész el

Őryné Gombás Csilla az általános iskola első osztályától tanította sakk segítségével a diákokat (ma már a pedagógusképzésben aktív), és az a tapasztalata, hogy a gyerekekben ilyen kicsi korban is ott van a kíváncsiság, a vágy, hogy valami újat tanuljanak meg a világról, és ez nem korlátozódik ilyen vagy olyan területekre.

„A fejtörős feladatoknál mind a két nemnél az érdeklődés jelen volt” – mondja, alátámasztva azt, hogy ebben a korban sincs „fiús” vagy „lányos” tárgy.

A lelkesedés és a kíváncsiság tehát útközben vész ki egyes gyerekekből, és ennek egyik oka dr. Kondorosi Éva szerint, hogy nincs elég idő a természettudományos tárgyakra, valamint a feltételek sem adottak, amikkel közelebb lehetne hozni ezeket a tudományterületeket a gyerekekhez – például a kísérletekhez szükséges eszközök hiánya miatt.

Kell a jó példa, az inspiráció

Dr. Tapasztó Orsolya szerint abban, hogy a tudományos pályát választotta, az ő érdeklődésén kívül a tanárának volt óriási és döntő szerepe.

„A tanárnak a személye, az, hogy ő milyen lelkesedéssel tudta átadni nekem a fizikát, elképesztő volt. És én ezért lettem fizikus.”

Alátámasztva, hogy a jó példa mennyire fontos, Kondorosi Éva is elmeséli az ő útjának kezdetét a tudományos világba. Éva jó volt biológiából, de a humán irányt célozta meg. Aztán a felvételi jelentkezés előtt kicsivel biológusprofesszorok elképesztően izgalmas előadásain vett részt, és annyira lenyűgözték, hogy három hét alatt eldöntötte, ezzel akar foglalkozni ő is. 

Segítség nélkül nem megy

Kondorosi Éva tapasztalatai szerint azok közül, akikben megvan az érdeklődés, és ezt a pályát választják, végül sokan lemorzsolódnak anyagi vagy magánéleti dolgok miatt. Hangsúlyozza, hogy a nők karrierje szempontjából a gyerekvállalás a kritikus időpont, mert nagyon gyakran közvetlenül a doktorálás után szülnek. A pár év kihagyás pedig megakasztja a pályájukat, nem alakul ki kapcsolat az intézetek és a kutató között.

Valamint azt is kiemeli, hogy bár a tendencia javuló, de még mindig nincsenek elegen a nők közül vezető pozíciókban a tudományos területeken sem.

„Magyarországon vezető szinten nagyrészt férfiak vannak. Most változik talán a helyzet, de, mondjuk, ezelőtt tíz évvel, ha bizottságról volt szó, vagy hogy valakit jelölni kellett valamire, a férfiak csak férfiakban gondolkoztak.

Nagyon sok tennivaló van azzal, hogy a nőket felzárkóztassák” – teszi hozzá.

A videóban még több fontos gondolatot hallhattok arról, hogyan lehetne a nők helyzetét javítani a tudományos területeken, és hogy mit tehetünk azért, hogy segítsük a lányokat az önmegvalósításban és karrierépítésben.

Dián Dóri

Képek: Kerepeczki Anna/WMN