A tudós, akinek torkán akadt egy bagoly – 10 dolog, amit fogadjunk, hogy nem tudtál Darwinról
Száznegyven évvel ezelőtt, 1882. április 19-én, 73 éves korában hunyt el Charles Darwin angol természettudós, az evolúció elméletének kidolgozója és névadója. (Érdekesség, hogy a napvilágot viszont ugyanaznap látta meg, mint az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke, Abraham Lincoln, vagyis 1809. február 12-én – de erről majd később.) Ennek apropóján hoztam nektek tíz izgalmas tényt Darwinról (pedig száznegyvenet is hozhattam volna!). Fiala Borcsa írása.
–
1.
Orvos édesapja azt szerette volna, ha Charles is követi őt a pályán. A természettudományok iránt már zsenge korában is élénken érdeklődő fiú két évet le is húzott a neves Edinburghi Egyetemen, ám a gyakorlati óráktól, amelyeken műtéteket kellett végignézni, annyira kiborult, hogy végül otthagyta az iskolát (majd a Cambridge-i Egyetemen folytatta a tanulmányait). Abban az időben ugyanis még nem használtak kloroformot, vagy más fájdalomcsillapítót az operációk során, így érthetően sokkoló lehetett az élmény, amikor egy üvöltő gyereken végezték el a beavatkozást.
2.
Talán nem túlzás kijelenteni, Charles Darwin kapta meg a világ egyik legizgalmasabb ösztöndíját: még 23 éves sem volt, amikor az egyik cambridge-i tanára felajánlott neki egy kivételes lehetőséget: öt évet a háromárbócos Beagle fedélzetén, amellyel világ körüli útra indultak, méghozzá tudományos kutatások céljából. (Ha nagyon elfogna a féltékenység ettől a grandiózus ajánlattól, akkor gyorsan megnyugtatlak: a túra költségeit Darwinnak magának – pontosabban az édesapjának – kellett állnia.) Az eseményekben gazdag öt év során többek között szemtanúja volt Chilében egy földrengésnek is, amikor az orra előtt mozdult el a tengerfenék a partvonal fölé. Mire az öt év letelt és az ifjú hazatért, Darwint már híres és elismert tudósként üdvözölte a tudományos világ.
3.
Az utazás azonban nem csak tudományos sikerekkel járt. Valószínűleg ez idő során fertőződött meg Darwin Chagas-kórral, ami egy trópusi parazitafertőzés, a rablópoloskafélék terjesztik, a megbetegedés első szakaszában, 8-12 hétig nem jelentkeznek tünetek, de sokaknál később sem okoz semmiféle egészségi problémát. Akinél viszont igen, az akár 30 évig is nyögheti a vérszívók csípéseinek következményét. Így volt ezzel szegény Darwin is, akit onnantól fogva rendszeresen szédülés, hányinger, fejfájás, fáradékonyság és ekcéma is kínzott.
4.
Harmincéves korában nősült meg, méghozzá az unokatestvérét, Emmát vette el feleségül (hiába volt pontosan tisztában tudósként a kockázatokkal). Bár Emmával 43 boldog évet töltött együtt, amelynek során rengeteg szerelmes levelet írtak egymásnak még úgy is, hogy Darwin, ha tehette, nem töltött a nejétől külön sok időt, az udvarlás során Darwinnak azért voltak kétségei az ügyben, hogy érdemes-e egyáltalán igába hajtania a fejét. Tudós ember lévén azonban ezt a kérdést is ésszel közelítette meg: írt egy listát azokról a dolgokról, amik a frigy mellett, illetve ellene szóltak. Például, a miért NE házasodjunk címszónál olyan tételek szerepeltek, hogy az agglegény oda megy, ahová csak szeretne, esténként jut bőven ideje olvasni, illetve marad elegendő pénze könyvekre. A frigy mellett azonban többek között a következő romantikus gondolatok sorjáztak: „báj, muzsika, csevegés”, illetve (személyes kedvencem!): „végtére is jobb, mint egy kutya”.
Darwin érzelmeinek hevességét talán a listán felül az is jól érzékelteti, hogy amikor végül mégiscsak rászánta magát az ajánlattételre, azzal Emmát igencsak megdöbbentette. Az okos, művelt nőnek (aki még magától Chopintől is tanult zongorázni) ugyanis egészen addig nem esett le a tantusz, hogy kuzinja teszi neki a szépet, ő azt hitte, csak barátkoznak. Ám mivel már elmúlt harmincéves, beljebb eresztette a friend zone-ból a brit természettudóst. Tíz gyermekük született, közülük heten érték meg a felnőttkort.
5.
Darwin az egzotikus állatokat nemcsak tudományos szempontból érdeklődve vizsgálta, de bizony el is fogyasztotta őket (talán a még alaposabb megismerés céljából). Cambridge-i egyetemi évei alatt alapította a Gourmet klubot (avagy Haspók Társaságot), méghozzá azzal a bevallott szándékkal, hogy „olyan madarakat és vadakat kóstoljanak a tagok, melyek egészen addig ismeretlenek voltak az emberi ízlelőbimbó számára”. Így került terítékre sólyom és bölömbika is többek között, a bagolyból készült fogás azonban a nagy tudós torkán akadt – mint írta, annak az íze egyenesen elmondhatatlan volt, ami igen kemény kritika egy olyan ember tollából, aki sok minden más mellett 14 könyvet, és több mint 9000 levelet írt. Kulináris kíváncsisága később sem csillapult, a Beagle fedélzetén bejárva a világot hol pumával, hol armadillóval (azaz tatuval), hol pedig struccal tömte a bendőjét.
6.
A Dunbar-szám szerint (amelyet Robert Dunbar brit antropológus vezetett be az 1990-es években) az ember maximum 150 másik személlyel tud szorosabb kapcsolatot tartani, ez az a csoportméret, amit még az agyi kapacitásunkkal fel tudunk fogni. Nos, Darwin ehhez képest élete során több mint 2000 emberrel levelezett a világ minden tájáról. Persze, Dunbar olyan illetőket vett bele a másfél százba, akik életeseményeiről azért nagy vonalakban képben vagy, és ha egymás mellé sodor titeket az élet, mondjuk, egy kerti partin, szívesen és könnyedén el tudtok beszélgetni. Mindezzel együtt mégis döbbenetes Darwin levelezőpartnereinek száma (főleg, ha hozzám hasonlóan néha te is elkeseredetten nézel farkasszemet a soha ki nem fogyó e-mailes levelesládáddal).
7.
Bár – mint láttuk – kifejezetten rá kellett magát beszélnie a házasságra, Darwin szerette a feleségével tölteni az idejét, sok közös, kedves elfoglaltságuk volt, például minden este nyolc és fél kilenc között játszottak két menet ostáblát (azaz backgammont). A tudós ember precízen könyvelte is az eredményeket, így egy ízben azzal büszkélkedett, hogy ő 2795 játékot nyert meg, míg Emma „csupán” 2490-et.
8.
Abraham Lincolnnal nemcsak a születésnapjukon osztoztak, de mindketten elkötelezett abolicionisták voltak. Darwin dél-amerikai utazásai során szembesült a rabszolgaság borzalmaival. „Eleget láttam a rabszolgaságból, hogy egy életre megundorodjam” – írta később. Ez az élmény az agnoszticizmusához is hozzájárult, úgy érezte, ha van Isten, az semmiképp sem engedhetné az ehhez hasonló szörnyűségeket.
9.
Mint az sejthető, Darwin evolúciós nézeteit az egyház hevesen támadta. Ám a születésének kétszázadik évfordulójára végül megkövették, amiért „félreértették a mondanivalóját”.
10.
Bár a családja abban a faluban szerette volna eltemetni, ahol az utolsó négy évtizedét töltötte, végül kollégái és barátai nyomására a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra, Isaac Newton és John Herschel közelében.
Fiala Borcsa
Kiemelt kép: Getty Images / The Print Collector / Print Collector
