Ha lemaradtál... vagy ha újra átélnéd: itt van az első Hello, WMN! estünk videós összefoglalója! DTK beszélgetőtársai: Kormos Anett, Tóth Vera, dr. Lukács Liza pszichológus és Náray Tamás. Téma: a test. Telt ház, szuper hangulat, nagy röhögések és fontos gondolatok. Szuper volt, na! Köszönjük nektek még egyszer!
Köszönjük a Volkswagennek a teljes rendezvénysorozat támogatását, és a Dove-nak az első estünkhöz nyújtott segítségét!
„Az érzelmileg elérhető apa akár a fiú, akár a lánygyerekek számára számtalan előnnyel jár. Azok a gyerekek, akik úgy nőnek fel, hogy számíthatnak az apukájukra, akik megélhetik, hogy minden, ami velük történik, fontos az apa számára, felnőve érzelmileg stabilabbak lesznek, és könnyebben boldogulnak mind a társas kapcsolataikban, mind a szakmai életükben.”
Ha megzabolázhatatlan szabadságvágy, akkor: Pásztor Anna! Olvassátok el a születésnapi Hello, WMN! eseményünk bemelegítő körkérdéseire adott válaszait.
Nagyon fáj. Nem az fáj a legjobban, hogy a már nagyon beteg, kiszolgáltatott és magatehetetlen, nyolcvanéves édesapám örökre elaludt egy júniusi napon, hiszen ez már megváltás volt számára, és mi is készültünk rá. Az fáj nagyon, ahogy ez történt. Kegyetlenül, embertelenül, tisztességtelen módon. – Olvasói írás.
A kliensek használják az MI-t és a különféle appokat akkor is, ha elárulják a terapeutának, és akkor is, ha nem. Hogyan lehet elérni, hogy a technológia a mentális jóllétünket szolgálja, és ne a problémáinkat betonozza be? Lélektani határ Szondy Máté klinikai szakpszichológussal.
Nem kell sietni, nyuszikám – Ez lett az öngondoskodásom alapmondata. Az utóbbi időben próbálok valamit, ami sokáig teljesen idegen volt tőlem: időt adni magamnak. Nem multitaskingolni, nem mérgezett egérként rohangálni, nem hajnalban kelni, hogy „még ez is beleférjen a napba”. Hanem szüttyögni. Tudatosan. Ráérősen. Emberi ritmusban.
