„Az igazi barátnő nem azt mondja, amit hallani akarok!” – Ilyen volt az őszi évad első Hello, WMN! estje

–

Még mielőtt Sena és barátnője, Sándor Gabriella, Borbély Alexandra és barátnője, Pelsőczy Réka, valamint Rácz Zsuzsa író és Gyárfás Dorka birtokukba vehették volna, DTK és a Szentesi einstandolták a színpadot, persze nem öncélúan. Sőt. A nézők közül három szerencsés felmehetett hozzájuk, és egy barátsággal kapcsolatos kérdésre adott helyes válasz ellenében már távozhattak is csini fekete ajándékcsomagjaikkal. Ugyanis a szerkesztőség még a Hello, WMN! előtt pár nappal játékot hirdetett, és a kalapból (amúgy szatyorból, nem volt náluk kalap) kihúzottak megnyerhettek egy-egy könyvcsomagot a WMN-szerzők műveiből.

DTK kérdezett, Szentesi pedig a „bájos kolléganőt” alakította, és meglehetősen jól csinálta, bár nem hagyományos szerepköre. Kriszta meg is jegyezte, hogy ha nem jön be neki a WMN, simán csinálhatná főállásban. Bár, azt hiszem, a nagy vonalakban felvázolt veszély nem fenyegeti Évát.

Miután mindhárman megkapták egész évre elegendő olvasnivalójukat, jött Dorka, aki rögtön megjegyezte, hogy milyen kevés a férfi néző, kézfeltartásos módszerrel meg is tudtuk számolni kábé mind a hatot. Pedig, uraim, itt lett volna az alkalom, hogy kicsit bekukkanthassanak oda, ahová egyébként nem tudnak, hisz tapasztalatom szerint úgy a negyedik korsó sör aljáról felbukkanó örökzöld téma a nők kiismerhetetlensége.

Vagy esetleg összebeszéltek, és a jelenlévő hat adja le a drótot a többieknek?

Ezt nem tudhatom, azt viszont igen, hogy nemcsak annak a pár férfinak, hanem nekünk, nőknek is izgalmas pillanatokat tartogatott az este. Nem is csoda, olyan felállásban érkeztek a vendégek, mint még soha: Sena Dagadu hozta magával civil barátnőjét, Sándor Gabriellát, Borbély Alexandra szintén színész barátnőjét, Pelsőczy Rékát, Rácz Zsuzsa író pedig a többéves tapasztalatát a női közösségekről, barátságokról, amit szociológusi szemlélettel megspékelve tálalt az este folyamán.

De még mielőtt kifejtették volna a véleményüket, megtudhattuk, hogy a két baráti páros honnan ismeri egymást, hiszen barátságuk kezdetének története kontextust ad további mondanivalójuknak.

Szandra kezdte a sort, aki Rékával együtt a Katona József Színház tagja. Akkor találkoztak, amikor Alexandra kezdő színészként érkezett a Katonába, Réka pedig már évek óta ott játszott, így nemcsak barátság, hanem kezdetben egyfajta mentori viszony is volt köztük. Szandra szerint amúgy nekik a munkahelyi barátság nehezített pálya, hiszen a színésznők sokszor rivalizálnak egymással, és nem szívesen fogadják be az újakat, de Réka egyáltalán nem így viselkedett, és a jó viszony azóta is tart.

Sena és Gabi is régóta barátok, őket egy közös ismerős „hozta össze”. Gabi akkori pasija ugyanis Sena zenekarában dobolt, és a két lány a koncertek utáni bulikban lett jóban egymással. Barátságuk akkor mélyült el igazán, amikor Gabiék kimentek együtt Ghánába, Sena szülőhazájába – az énekesnőnek ez rendkívül sokat jelentett.

Dorka felvetette, hogy néha a barátságok is úgy köttetnek, mint a szerelmek: első látásra.

Erre azonban Sena gyorsan rácáfolt: neki több idő kell, gyakran hosszú évek, mire valakiben megbízik, és a barátjának tekinti. Erre kontrázott rá Réka, aki viszont kifejezetten fellángolós a barátságban is, mert azt mondta, inspirálják őt az új emberek, és fontos neki, hogy tanulhasson új dolgokat a másiktól, Szandrától például az öltözködésben lesett el pár újdonságot.

A család mehet a barátság rovására?

Ha már szóba került a külcsín: abban mindannyian egyetértettek, hogy ahogy idősödnek, úgy adják meg a módját a külsejükben is a baráti találkozásoknak, azzal a felkiáltással, hogy „nehogy már én nézzek ki szarul”.

Abban is egyeztek a vélemények és a tapasztalatok, hogy nem árt, ha a barátnők nagyjából ugyanott tartanak az életükben, különben könnyen elsodródhatnak egymástól.

Erre jó példája volt Pelsőczy Rékának, aki korán, tizennyolc évesen szült, és ugyan az egyik barátnőjével túlélte az anyaságot a kapcsolatuk, a legjobb barátnőjének mondott lány azonban hol feltűnt, hol pedig eltűnt az életéből, ma már nem is tartják a kapcsolatot.

De nem csupán egy gyerek születése forgathatja fel a barátságokat, hanem akár egy új kapcsolat is. Szandra azt mesélte, hogy többek között azt szereti Rékában, hogy nagyon őszintén megmondja, amit gondol. Volt már olyan, hogy Szandra elhanyagolta barátnőit egy új szerelem miatt, de Réka nem hagyta annyiban, rákérdezett a dologra, és megbeszélték. Rácz Zsuzsa szerint pont ettől jók az igaz barátságok, és az ilyenek az igazán nagy változásokat is túlélik.

Mitől alkotnak közösséget a nők?

Ezt a kérdést már Rácz Zsuzsa tette fel, aki rögtön meg is válaszolta, neki mi a közösség: egy olyan közeg, ahol biztonságban érzi magát, ahol van egy közös alap, amire építeni lehet, és nemcsak meghallgatják, hanem tettekkel is segítik egymást.

Ha valaki, ő aztán tudhatja milyen ez, hiszen az Állítsátok meg Terézanyut! című könyv szerzője egy biztos női bázist tudhat maga mögött. A Terézanyu-pályázat kapcsán épült egy óriási, ahová nők százai küldték be a történeteiket, majd amikor a szponzor kilépett az esemény mögül, és Zsuzsa feladta volna, a közönsége összefogott, ezért továbbvitték a díjat. Zsuzsa számára ez a valódi közösség, hiszen tettek is valamit azért, hogy a számukra fontos csapat fennmaradjon.

De a kisebb létszámú közösségek is formálják az életünket, ezeket szoktuk baráti körnek hívni például. Az, hogy ezekbe ki kerül be, a vendégek szerint leginkább talán a „kémián” múlik. Van, aki egyszerűen nem illik bele a hálózatba. És vannak olyanok is, akik nem hisznek a női barátságokban. Velük nem jó és nem is érdemes barátkozni.

A barátságot nem lehet forszírozni Réka szerint, az vagy kialakul, vagy nem. És hogy milyen az a barátság, igazi vagy sem, a jelenlévők egyöntetű véleménye szerint akkor derül ki, amikor az egyik fél valamiben sikeres lesz.

Mert vigasztalni egyértelműen szeretünk (Réka itt megjegyezte, hogy „egy ideig”), de sokkal nehezebb együtt örülni a másikkal a sikernek. Mert aki nem igaz barát, az ilyenkor eltűnik. Szerencsére a színpadon ülő nők barátsága már kiállt ilyesféle próbát is.

Hogyan barátkoznak a férfiak?

Ugyan a színpadon és a nézőtéren is abszolút többségben voltak a nők, de természetesen arról is szó esett, hogy a férfiak hogyan barátkoznak.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a nők sokkal könnyebben megosztják egymással az érzéseiket, míg a férfiakban még mindig benne van sajnos, hogy ha ők kitárulkoznak, az a gyengeség jele. Ezért a férfiak inkább hobbi, közös érdeklődés mentén barátkoznak.

További fotókért kattints a képre, és már lapozhatod is galériánkat:

Dián Dóri

Képek: Csiszér Goti/WMN – Goti Photography