A kamaszok nem egyformán érnek meg az önállóságra, máshogyan, különböző időpontban, különböző konfliktusokat generálva jönnek meg az önállósodási igények. Fokozottan érvényes ez a nyári időszakra, amikor sok a szabadidő. Neuralgikus pont lehet a közös családi nyaralás: jön vagy marad? Ha jön, hogyan viseljük egymást, ha marad, és másokkal megy, akkor hogyan engedjem el?

1. Védjétek meg a családi nyaralást!

Gyakorló szülőként és szakemberként is úgy gondolom, hogy a családi nyaralást, a közös programokat védeni kell, ameddig csak lehet. Ez a család ideje, ami nagyon sokáig „szent" lehet, és a felnövekvő gyermeked érdekét is szolgálja. Ha ügyesen szervezed meg, akkor a gyerekednek is életre szóló élményeket szerezhetsz vele, így benne is megmarad ez az igényesség.

2. Maradjon meg az érzelmi biztonság!

Minden családi program, legyen az nyaralás, grillparti, rokonlátogatás vagy épp családi ünnepség, a szülő-gyerek kapcsolatot mélyíti, keretet és érzelmi biztonságot ad a gyermeknek. Neked szülőként az a dolgod, hogy megteremtsd az alkalmakat, helyeket, lehetőségeket, ahol mindenki jól érzi magát, aztán az esemény maga úgyis mély nyomot hagy a gyerekekben.

3. Keresd meg a hozzá vezető utat!

Nem túl célravezető az a szülői hozzáállás, ami eleve legyint a kamasz gyerekre, miszerint: „neki úgysem lehet jót tenni, mert már semmi nem köti le, semmi nem tetszik neki, sehová sem akar jönni". Első pillanatban talán így tűnhet, de mindenkihez megvan a hozzá vezető út. Még a kamaszokhoz is. A te feladatod az, hogy megtaláld. Nem lesz könnyű, de megéri dolgozni rajta!

4. Higgadt idő rohanás nélkül

A nyár jó alkalmat teremthet a gyerekkel való kapcsolatépítésre is. Lehet, hogy év közben sokszor a hárpia és a hajcsár szerepében szenvedsz. Az ilyen helyzetekben mindennek ellentmondó kamaszod is lehiggadhat egy kicsit, hisz a kötelességek alóli felszabadulás mindenkire jó hatással lehet a családban. A fellazult kapcsolat újjáélesztése megvalósulhat közös programokkal, akár éjszakába nyúló beszélgetésekkel, a kamasz önállósági vágyának reális támogatásával.

5. Beszélgessetek!

Beszéld meg vele, illetve vitasd meg, hogy ő mit szeretne, hogyan képzeli el nyarát. Legyen beleszólása, döntési lehetősége. Ne erőltess olyasmit, amiről előre tudható, hogy elutasítja, ezért állandó konfliktus forrása lehet. Nyugodtan mondd el a saját elképzelésedet is! Például azt is, ha helyteleníted, hogy egész nap semmittevés és feladatok nélkül lóg a barátaival.

6. Figyelj a hangnemre!

Igyekezz elkerülni vele szemben a kioktató hangnemet, és ne a feltétel nélküli engedelmességre való felhívás legyen a cél! Ez ellen egy egészséges kamasz tiltakozni fog. Inkább „kisfelnőttként” kezeld, akinek fontos a véleménye, az elképzelése. A döntésekbe igyekezz bevonni őt! Az „én így döntöttem apáddal és kész!” kezdetű monológot meglehetősen rosszul fogadják, ez kiindulópontja lehet akár egy indulatos vitának is.

7. Ne vetítsd rá a szorongásodat!

Minden kamasz életében máskor jön el, amikor igazán önállósodni szeretne. Ne érezd magad sértve, ne éld meg elutasításként, ha a barátait előtérbe helyezi és előáll egy külön nyaralási vagy fesztiválozási igénnyel.

Természetesen ehhez nem elég a vágy, érettség, felelősségvállalás és kölcsönös bizalom is kell hozzá. Ne mondj automatikusan nemet, hidd el, hogy sokféle alternatíva létezik! Ilyen helyzetben ne vetítsd a gyermekre a szorongásodat! Riogatás helyett, – ha erre őt érettnek látod, és az időpont is alkalmas – készítsd fel a reális veszélyekre, óvatos viselkedésre. Röviden, érthetően, kellő tartással beszélj vele, hogy érezze, bízol benne, de ha bármi baj van, te szülőként mindig elérhető vagy. Akkor is igényeled vele a napi kapcsolatot, amikor távol van tőled, és szeretnéd, ha ezt ő is tiszteletben tartaná. Hívjon, számoljon be, meséljen. Ezt te örömmel hallgatod és megnyugvásodra is szolgál.

8. Köss vele kompromisszumot!

Mivel a kamaszok idejük legnagyobb részét a barátaikkal töltik, ezért sok gyereknek kifejezetten jót tesz, ha kibillenti őket egy utazás, egy közös családi program. Gyakran vita tárgyát képezi, hogy jöhet-e erre barát vagy barátnő. Teljesen rendben van, ha ennek engedünk, de az is bizonyos, hogy egy plusz gyerek jelenlétével sokszor elvész a közös családi élmény, az intimitás, amire gyakran nagy szükség van. Lehetőség szerint beszéld meg ezt vele. Törekedj a kompromisszum elérésére te is, de ő is engedjen. Így előfordulhat, hogy mindenki elégedett lesz. Az esetek többségében csak a kezdet nehéz, amikor a kamasz el sem tudja képzelni, mit kezd magával a barátai nélkül. Egy jól szervezett családi nyaralás, igazodva a gyerekek életkori igényeihez (és persze a szülők elképzeléséhez) mindenkit feltölt, és feledhetetlen élményeket adhat, erősítheti az összetartozás érzését.

9. Találj neki való feladatokat!

Ne félj feladatokat adni a gyereknek! Találd meg, hogy ki miben ügyes, kinek mi a testhezálló, és mindenki abból vegye ki a részét! Útvonaltervezés, bevásárlás, a nyaralóban a menü megtervezése, kerti grillezésben való segédkezés... Legyen lehetőségük önállóan a szállodában, apartmanban vagy épp a nyaralóban maradni, amikor kedvükre zenét hallgathatnak, és „csak úgy elvannak". Izgalmas lehet a helyi érdekességek felderítése is. Mindenki az egyéniségére szabva kapja meg azt, amit szeretne: a korán kelőknek a reggeli készítése, a sokáig alvóknak a nyugalom biztosítása. A tinik szeretnek aludni, általában erre a szülők, úgy gondolnak, mint a nyaralásból elvesztegetett értékes időre, pedig ezt érdemes elengedni… A sokáig alvó gyerekek éjszaka, este remekül terhelhetők programokkal. Valami optimális egyensúlyt érdemes tartani!

10. Tervezzétek meg együtt a nyarat!

Nem „csak úgy” kellene a gyerekeket nyaralni vinni, hanem közösen tervezni, előrevetíteni a jót, a kellemeset, az izgalmasat, az unalommal, a passzivitással és a megszokott dolgokkal szemben. A kamaszokhoz az optimális programszervezéshez és tervezhető nyaraláshoz a következőket tartom elengedhetetlennek: közös élmények, összetartozás erősítése, bizalom, rugalmasság, kompromisszumkészség.

Szalánczi Kriszta

Kép: flickr