A ma már szépkorú nő, a nagy gazdasági világválság idején, az 1930-as években volt gyerek. Akkoriban, amikor a találékonyság alapvető szükséglet volt a túléléshez. „Szerettem volna egy hintalovat, de persze nem volt rá pénzünk,” mesélte Barbara az NBC televízió reggeli műsorának „úgyhogy régi autógumikból készítettem egyet magamnak. Közben rengeteget tanultam a gravitációról, mert állandóan leestem róla.” Végzős gimnazistaként aztán azzal állt a nevelési tanácsadó elé, hogy feltaláló szeretne lenni. A férfi azonban egy mondattal kettétörte a lány álmát, amikor közölte vele, hogy mérnöknek csak fiúk tanulhatnak, a lányok jelentkezését az amerikai műszaki egyetemek automatikusan elutasítják. Így Barbara a hadsereget választotta, ahol foglalkozás-terapeutaként dolgozott, könyveket írt és megtanult festeni.

Két évvel ezelőtt látta meg a Szílícium-völgy egyik innovációval és dizájnnal foglalkozó vállalatának hirdetését. Az IDEO addigra több tucatnyi híres találmánnyal büszkélkedhetett, amelyek közül a legismertebb talán az Apple számítógépekhez használt wireless egér.

„Két hónapig tartott, amíg megírtam az önéletrajzomat,” nevet Barbara. „Az első változat kilenc oldalas volt.” Végül sikerült leszűkítenie, és egy motivációs levél kíséretében beküldte a céghez. A Szilícium-völgy vállalatainál az átlagéletkor harminc év. De Barbara megkapta az állást, és azóta heti egy napot az IDEO Palo Alto-i központjában tölt. Az idősek otthona előtt buszra száll, a megállótól pedig síbotok segítségével sétál néhány háztömbnyit az irodáig.

fotó: NBC Today

A munkatársak imádják, érkezése előtt kör-emaileket küldözgetnek, nehogy valaki elfelejtse személyesen köszönteni őt. Pedig van, aki hat, sőt, hét évtizeddel fiatalabb nála.

„Olyanok, mintha a második családom lennének,” mondja Barbara. „Mindenki jön, megölel, mindenben támogatnak. Komolyan mondom, csütörtökönként harminc évet fiatalodom.”

Barbara nem íróasztalnál dolgozik, hanem egy kanapén, mert úgy kényelmesebb. Az öregedéshez kapcsolódó fejlesztéseken működik közre, és a próbadarabokat sokszor barátain teszteli az idősek otthonában. De saját maga is fejleszt tárgyakat. Miután vészesen megromlott a látása, egy nagyítóból, speciális olvasási segédeszközt készített, a „trekker” nevű járássegítő szerkezetének pedig már gyártás alatt van a prototípusa az IDEO üzemében.

BarbaraBeskind2

Úgy érzi, nagy szükség van a munkájára és a látásmódjára a cégnél.

„Ezek a gyerekek képtelenek beleélni magukat az idős emberek helyzetébe. Nem rózsaszínű, kristályokkal kirakott gyógyszeres dobozokra van szükségünk, hanem működőképes, az életünket megkönnyítő találmányokra.”

Barbara négy tanácsa egy boldog öregkorhoz, melyeket már most érdemes megfontolni:

1. Szabadulj meg a kütyüktől!

„Én vagyok a világ egyik leggazdagabb embere. Olyan gazdag vagyok, mint Warren Buffett. Mert én a vagyont a zavartalan időben mérem. A mobilomat csakis vészhelyzetben használom. Nincs laptopom. Nincs okostelefonom, iPodom, iPadem, mert úgysem látnám őket. Rengeteg időm van, amikor zavartalanul gondolkodhatok.”

2. Várd a váratlant!

„Azt hiszem, az életkorom igazi szépsége abban rejlik, hogy visszatekinthetek az elmúlt kilenc évtizedre, és megfigyelhetem, hogy az apró darabok, hogyan illeszkednek bele az életem nagy és összetett puzzle-jébe. Csak idős korodban leszel képes az okokat és okozatokat így látni, az élet ettől szép és izgalmas.”

3. Ne hagyd, hogy a korod hátráltasson!

„A kor nem a teljesítményed gátja. Éld úgy az életedet, mint egy kalandot, várd, keresd és szeresd a változást! Mert ahogy öregszel, minden egyes napot átsző a kikerülhetetlen változás. Alkalmazkodnod kell hozzájuk a testeddel, lelkeddel, külsőddel egyaránt.”

4. Az „öreg” nem te vagy+

Mindenkiben van kihasználatlan energia. Benned is, csak meg kell találnod. Lehet, hogy a zene az, lehet, hogy a gyerekfelügyelet vagy épp az önkéntes munka a helyi kórházban vagy könyvtárban. Azt hiszem, az öregedéssel az ember hajlamos elveszíteni az identitását, és hagyni, hogy az évek száma átvegye a hatalmat. Ezt adta nekem az új munka az IDEO-nál: lehetőséget, hogy újra megkeressem saját magamat a sok szám alatt.