1. A suli:

Oké, lehet, hogy én vagyok az univerzum leggonoszabb anyukája, de számomra az ősz legkedvesebb momentuma nem más, mint a tanévnyitó. A püfifejűre pihent srácok végre megkapják, amit megérdemeltek a sok nyári vernyákolásért: az iskolapadot. Háháhá!!! Nincs többé egész napos vérszívás, nincs több unatkozás, és nincs több köldöknézés sem, csak a jó öreg suli.

2. A kötött pulcsi:

Rendkívül előrelátóan, már január közepén (!!!) elhatároztam, hogy idénre aztán olyan bikinitestem lesz, hogy beszarás, azonnal vad sportolásba és kíméletlen aszkézisbe kezdek, de ha nem is azonnal (tudniillik épp ebédidő volt), akkor legkésőbb hétfőn. Jó, ha nem ezen a hétfőn (mert akkorra hívott meg valaki munkaebédre, és hülye lettem volna nemet mondani), hát legkésőbb a következőn. Vagy az azutánin. Egy szó mint száz, a bikinim ugyan még rám jött a nyáron, hála a latex rugalmasságának, a testem azonban nemhogy zsugorodott volna a temérdek elhatározástól, de volt pofája nekiállni még dudorodni is!

A renitens hájaknak viszont innentől toll a fülébe és fityisz az orrára, hiszen végre itt az ősz, amikor magamra kaphatom a csodálatos ápol-és-eltakar márkájú gyapjúpulóvereimet.

3. A sapkák:

Bad hair day –mondja az angol, és tényleg van olyan nap, amikor hiába fésülgetem jobbról balra, kefélgetem balról jobbra, és lapítgatom eltökélten a sörényemet, a csillagok állásának köszönhetően olyan marad az egész séróm, mintha fogzós tehenek nyalogatták volna egész éjjel. De érdekel ez engem? Dehogy! Csak a búbomra pattintok egy dögös satyit, és máris olyan bitangul gangszta leszek, hogy yes, yes, yall.

4. Az ínycsiklandó JÓ kalóriák:

A kiegyensúlyozott étkezés és a megfelelő vitaminbevitel minden szezonban kiemelkedő fontosságú, de azért lássuk be, ősszel ráadásul még piszok élvezetes is. Úgyhogy el ne felejtsünk buja íz- és illatorgiát ülni olyan rostokban és vitaminban dús fogásokkal, mint a sült gesztenye, a pirított dió (karamellával), a fahéjas sütőtök (porcukorral megszórva), vagy egy szeletke langyos almás pite (természetesen vaníliafagyival – hogy el ne fogyjunk még a végén a sok tudatos táplálkozástól!)

fotó: Csiszér Goti/Goti Photography

5. A vadgesztenye:

Ősszel végre olyan anyának érezhetem magam, mint amilyen a nagykönyvben, a magazinokban és a reklámokban meg van írva. Tökéletesnek. Hosszú sétára indulunk bájos csemetéimmel a harsogóan friss levegőn, a romantikus tájban bandukolva vadgesztenyét gyűjtünk, ezekből otthon tündéri figurákat kézműveskedünk nagyokat kacagva. Közben természetesen Mozart zongorafutamokat hallgatunk, a kész műveket pedig nyilván azonnal posztolom a Facebookra, mert csak úgy lehetek tökéletes anya, ha azt minél többen látják.

A költséghatékony, minőségi idő ezzel kimaxolva, és a gyerekek sem pampoghatnak, hogy nem foglalkozom velük – hiszen ott a tárgyi bizonyíték az amorf figurák formájában.

6. A falevelek:

Ha romantikusabb pillanatomban vagyok, akkor nincs is andalítóbb, mint ősszel a ropogós levelek között bóklászni... vagy egy nagy seggest ugrani az összegereblyézett kupacba. (Persze elrugaszkodás előtt érdemes csekkolni, hogy nem maradt-e benne a gereblye – vagy a halom mellett a dolgos házmester. De akkor is: bulivaaan!!!)

7. A pocsolyák:

Ki mondta, hogy az őszi eső feltétlenül kellemetlen dolog kell hogy legyen?! Ha van egy trendi gumicsizmád és egy csinos esernyőd, (bár én a viharkabátot jobban szeretem, azzal legalább senkinek nem szúrom ki a szemét) akkor végre valóra válthatod a legmerészebb gyerekkori álmodat és végigrongyolhatsz az összes pocsolyán! Oké, lehet, hogy sekélyes kislány voltam, de lényeg a lényeg: rettentően szeretek jó fröcsögőseket beletrappolni a legzavarosabb pocsolyákba – főleg, ha ilyenkor lelki füleimben hallom édesanyám korholó szavait is – mert akkor nyilván megyek még egy kört.

8. A táj:

A természet vad, lángoló, szenvedélyes színekbe borul. Az ősz nem olyan turbékolóan giccses, mint a tavasz, hanem sokkal, de sokkal szexibb! Kéjesen tobzódhatok a vörös, a sárga, a narancs és barna valahány árnyalatában, és akkor a reggeli szűrt fényeket, vagy a sejtelmes ködöket még nem is említettem! Ilyenkor őszintén kacérkodom a gondolattal, hogy hagyom a kispolgári foglalkozásokat másnak, és inkább impresszionista festőnek, esetleg avantgárd költőnek állok.

fotó: Csiszér Goti/Goti Photography

9. A sorozatok:

Persze avarban bóklászni, meg ködbe merengeni se rossz, na, de azért semmi sem vetekszik azzal a mámoros mennyországgal, amikor leülhetek a kanapéra egy nagy pohár vörösborral meg egy tégely ipari mennyiségű pattogatott kukoricával, és szemtengelyferdülésig bámulhatom a tévét. És tudod, hogy mikor indulnak a legfrissebb, legeslegszuperizgibb sorozatok??! Naná, hogy ősszel!

9 plusz 1, vagyis 10 mínusz 1:

Megkérdeztem a gyerekeimet is, ők miért szeretik ezt az évszakot, mire kapásból rávágták tőlük merőben szokatlan harmóniában, hogy természetesen az őszi szünet miatt. Háháhá... És tényleg: épp, hogy véget ért a vakáció, máris itt csahol a sarkamban a következő megoldandó feladat. Segítség!!!