–

A szelektív figyelem nem kizárólag az ember sajátja. Madarak, hüllők, halak és emlősök egyaránt képesek arra, hogy a környezetük számtalan ingere közül a legfontosabbra összpontosítsanak, miközben figyelmen kívül hagyják a zavaró tényezőket. Ez az evolúció során több százmillió éve kialakult képesség nélkülözhetetlen a táplálékszerzéshez vagy az utódok gondozásához.

A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói most egy olyan idegsejtcsoportot találtak, amely ezt a folyamatot irányíthatja. Az úgynevezett PLTi (parabigemino lateral tegmental inhibitory complex) nevű sejtcsoport az agytörzsben található, és egy ősi idegrendszeri hálózat része, amely madarakban, halakban és emlősökben is fennmaradt.

Ezek a neuronok a GABA nevű ingerületátvivő anyagot használják, amely segít lehalkítani a kevésbé fontos idegi jeleket, így könnyebben tudunk a lényeges információkra összpontosítani. Korábbi kutatások szerint pedig a GABA működésének zavara az ADHD-ban is szerepet játszhat – a szelektív figyelem zavara egyébként a skizofréniával összefüggésbe hozott tünetek között is szerepel. 

Kapcsoló az agyban?

A kutatás során az egerek figyelemtesztet kaptak egy érintőképernyőn: az állatok jutalmat kaptak, ha az előttük megjelenő képre az orrukkal ráböktek, és közben figyelmen kívül hagyták az oldalt felvillanó zavaró ingereket. Alapesetben ez nem jelentett problémát, de amint a kutatók egy speciális vírussal átmenetileg kvázi kikapcsolták a PLTi idegsejteket, az egerek figyelme látványosan szétesett: már a legkisebb zavaró inger is elvonta őket a feladattól.

„Egyetlen képesség sérült, az, amelyik összehasonlítja a versengő információkat, és kiválasztja közülük a legfontosabbat” – magyarázta Shreesh Mysore, a kutatás vezető idegtudósa. A sejtek működésének helyreállítása után pedig az egerek már másnap ismét képesek voltak figyelmen kívül hagyni még az erős zavaró ingereket is.

A kutatók szerint ez különösen az ADHD szempontjából érdekes. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyik jellegzetes tünete, hogy még jelentéktelen ingerek is könnyen elvonják a figyelmet. Mysore szerint épp ez volt látható az egereknél is, miután a neuronjaikkal babráltak. Éppen ezért 

a szakemberek úgy vélik, hogy a PLTi afféle „figyelemválasztó motor”: folyamatosan rangsorolja a beérkező információkat, és eldönti, mire érdemes összpontosítani.

(Ugyanakkor azt is fontos leszögezni, hogy önmagában a szétszórtság még nem egyenlő egy ADHD-diagnózissal – erről épp nemrég írt Lelkes Viki. De tény, hogy egy valódi diagnózis sokaknak lehet kapaszkodó abban, hogy miért működnek úgy, ahogy.) 

A „leláncolt nők” válásáért küzd az ortodox zsidó aktivista, és nem válogat az eszközök között

WMN Szűrő – 2026. július 2. – NA

A felfedezés azért is jelentős, mert eddig sok kutató úgy gondolta, hogy a szelektív figyelmet elsősorban az agykérgi és középagyi (pl. szuperior colliculus) hálózatok szabályozzák. Az új eredmények viszont arra utalnak, hogy egy még ennél is ősibb, agytörzsi sejtcsoport is kulcsszerepet játszik benne.

Bár a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányhoz kizárólag egereken kísérleteztek, a kutatók szerint jó esély van arra, hogy hasonló idegsejtek az emberi agyban is megtalálhatók, ennek igazolásához azonban további vizsgálatokra lesz szükség.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Unsplash/Bret Kavanaugh