A kihalás szélére sodródtak a császárpingvinek: az Antarktisz rekordalacsony jégtakaró-szintje miatt a fiatal pingvinek tömegesen fulladnak meg, mielőtt vízálló tollazatuk kifejlődhetne.

A császárpingvinek életének első kilenc hónapja a part menti, stabil jégtáblákon telik. Itt kelnek ki a fiókák, és növik ki puha, de nem vízálló tollazatukat. A felnőttek ugyanakkor évente vedlenek, míg tollazatuk regenerálódik, nekik is biztonságos helyre van szükségük. Azonban az elmúlt években a klímaváltozás miatt egyébként is rekordalacsony a tengert borító jég mennyisége, és ha ezek a táblák idő előtt leszakadnak, elolvadnak, egész kolóniák kerülhetnek a dermesztő vízbe. A fiókák nagy része megfullad, de ha még néhány pingvin meg is menekül, ázott tollazatuk miatt a mínuszfokokban megfagynak.

Túl korán a jeges vízbe esnek a csibék, veszélyeztetett állatfajjá vált a császárpingvin
A kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Jan Tang

Különösen súlyos volt a helyzet a Bellingshausen-tengeri kolóniáknál 2022-ben, ahol a négy ismert fészkelőhely közül mindegyik összeomlott, így ezrével pusztultak a fiókák. Korábban, 2016-ban a Weddell-tengeri kolónia is összeomlott. A kutatók a jelenséget „gyászosnak” és „rendkívül nyomasztónak” nevezték.

A Természetvédelmi Világszövetség előrejelzése szerint a jégveszteség miatt a császárpingvinek állománya felére csökkenhet a 2080-as évekre.

A legutóbbi részletesen vizsgált időszakban, 2009 és 2018 között az állomány 10 százalékkal csökkent. A szövetség friss becslése szerint jelenleg mindössze 595 ezer lehet a felnőtt egyedek száma. Ezzel az Antarktisz legnagyobb pingvinfaja rögtön két kategóriát ugrott előre, és a veszélyeztetett besorolásba került.

Martin Harper, a BirdLife International vezérigazgatója szerint:

„A császárpingvinek veszélyeztetett státusza nyilvánvaló figyelmeztetés: a klímaváltozás a szemünk előtt gyorsítja a kihalási krízist. A kormányoknak azonnal cselekedniük kell, hogy dekarbonizálják gazdaságukat.”

Míg a brit antarktiszkutató, dr. Philip Trathan arra hívta fel a figyelmet, hogy a „császárpingvinek jelzőfajként szolgálnak, megmutatva, mennyire sikeresen szabályozzuk az üvegházhatású gázok kibocsátását”. 

A WWF a következő antarktiszi szerződéses találkozón javasolni fogja, hogy a császárpingvineket „különleges védett fajként” sorolják be, ami csökkentheti a turizmus és hajózás további nyomását.

A fókák is bajban vannak

A felmérés azt is megállapította, hogy a klímaválság az antarktiszi medvefóka-állományt is a felére csökkentette 2000 óta, a tenger hőmérséklet-emelkedése miatt a fókák táplálékául szolgáló krill vagy világítórák, mélyebb vizekbe húzódtak. A faj a legkevésbé aggasztó kategóriából a veszélyeztetett besorolásba került.

Az IUCN jelentése szerint a déli elefántfóka is veszélyeztetetté vált, elsősorban a 2020 óta pusztító madárinfluenza miatt, amely néhány kolóniában a fiatal állatok 90 százalékát elpusztította.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Pixabay