Elindult az Artemis–2 küldetés: Christina Koch lehet az első női űrhajós a Hold közelében
Csütörtök hajnalban ismét űrhajó indult a Hold felé. Az Artemis–2 tíznapos repülése során az Orion űrhajó legénysége olyan messzire készül a Földtől, mint még soha senki, a Holdat megkerülve tesztelik az űrhajó rendszereit. A küldetés előkészíti a jövőbeli marsi expedíciókat. A négyfős legénységben nő, színes bőrű és nem amerikai űrhajós is van – számol be a Qubit. Hírszemle.
–
Fél évszázad után ismét ember tart a Hold felé: az amerikai NASA csütörtök hajnalban indította útnak az Artemis–2 küldetést, amely új fejezetet nyit az emberiség űrkutatásában. Magyar idő szerint 0:35-kor a floridai Kennedy Űrközpont 39B indítóállásáról a Space Launch System (SLS) holdrakéta a négyfős legénységgel, Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen űrhajósokkal az Orion fedélzetén a Föld körüli pályára emelkedett, hogy megkezdje a Holdat megkerülő, tíznapos küldetést. Ez az első alkalom az Apollo–17 óta, hogy legénység elhagyja a Föld körüli pályát.
A négyfős legénységben nő, színesbőrű és nem amerikai űrhajós is van – a NASA szemléletváltását jelzi az is, hogy 2025-ben először fordult elő, hogy az újonnan kiválasztott űrhajósok között több a nő, mint a férfi: 10-ből 6 – erről Kaiser Orsi írt korábban.
Az Artemis–2 küldetés megkerüli a Holdat, de nem szállnak le a felszínére. A misszió célja az Orion űrhajó rendszereinek alapos tesztelése, hogy ennél hosszabb távú űrrepülésekre is alkalmas lehet-e, közben felvételeket készítenek a Hold túlsó oldaláról.
Az űrhajósok 400 ezer kilométerre távolodnak majd el a Földtől, messzebbre, mint elődeik eddig bármikor,
miközben a szervizmodul hajtóműveinek segítségével a Hold gravitációját kihasználva biztonságos visszatérési pályára kerülnek. A küldetés a tervek szerint tíz napig tart, a parancsnoki modul a Csendes-óceánon landol.
A SLS rakéta több mint 2600 tonnás és 98 méter magas, az Orion űrhajó parancsnoki modulja és az Európai Űrügynökség által biztosított szervizmodul alkotja a rendszert. Bár az Artemis–1 tesztrepülés nagyrészt sikeres volt, a hőpajzs a visszatéréskor váratlan károkat szenvedett, ezért az Artemis–2 rövidebb visszatérési pályán érkezik. A NASA Deep Space Network hálózatán keresztül folyamatosan kommunikál az Orionnal, és lézerkommunikációs egység is segíti a nagy mennyiségű adat továbbítását.
Hamarosan a Mars a cél
A küldetés nem csupán technológiai próbatétel: a NASA új vezetője, Jared Isaacman szerint az Artemis–2 előkészíti az amerikai holdprogram következő szakaszát, amely két év múlva, az Artemis–4 küldetésen, a legénység holdkomppal történő felszínre szállását célozza. Az Artemis-program eddig közel 100 milliárd dollárból valósult meg, az SLS és az Orion fejlesztése körülbelül 63 milliárd dollárt emésztett fel. A cél: tudományos kutatások és a Hold erőforrásainak feltérképezése, amelyek előkészíthetik a jövőbeli marsi expedíciókat is.
„Nagyon sok ország felismerte, hogy mekkora érték rejlik abban, ha tovább merészkedünk a Naprendszerben, a Holdig, aztán a Marsig”
– mondta Koch vasárnap újságíróknak.
A versenyfutás a Holdért immár globális: Kína sikeresen küldött leszállóegységeket és holdjárót, sőt kőzetmintákat is hozott vissza, és 2030-ig űrhajósokat kíván juttatni a Holdra. Az amerikai program előnye a mennyiség és a kapacitás: az Artemis a legtöbb űrhajóst és rakományt képes a Holdra juttatni, ami reálissá teszi egy állandó holdbázis létrehozását.
A kiemelt kép forrása: NASA
Glow
Glow