–

A New York Times beszámolója szerint Kaley ügye nem kapott akkora figyelmet, mint azt sokan várták. A bíróság előtt nem voltak tömegek, a médiában alig esik szó róla, a közösségi oldalakon pedig csak néhány komment születik róla. Pedig a tét hatalmas: most először került bíróság elé a kérdés, hogy felelős-e a közösségi média a felhasználók mentális egészségében okozott károkért?

A per öt hétig tartott, és jogi szakértők szerint precedenst teremthet több mint kétezer hasonló kereset számára, amelyek jelenleg is az amerikai bíróságokon várnak elbírálásra. A tét ezért nemcsak egyetlen felperes kártérítése, hanem az is, hogy a technológiai óriások felelőssé tehetők-e a platformjaik működéséért.

Napi 16 óra Instagram

Kaley a bíróság előtt részletesen beszélt arról, hogyan alakult ki a közösségimédia-függősége. Elmondása szerint gyakran addig nézte az Instagramot, amíg el nem aludt, majd éjszaka felébredve is ellenőrizte az értesítéseit. Volt olyan nap, amikor 16 órát töltött az alkalmazásban.

„Eltávolodtam a családomtól, mert minden időmet a közösségi médiában töltöttem”

– mondta az esküdtszéknek.

A fiatal nő már gyerekként kapcsolatba került a platformokkal:

hatévesen kezdte használni a YouTube-ot, kilencévesen pedig az Instagramot. Több tucat felhasználói fiókot hozott létre, hogy több kedvelést és figyelmet kapjon.

Amikor nem saját tartalmat posztolt – például éneklős videókat vagy szelfiket –, órákon át görgette a hírfolyamot.

Kaley szerint mentális problémái – köztük a szorongás, a depresszió és a testképzavar – ekkor kezdtek kialakulni. A tárgyaláson arról beszélt, hogy

az Instagram-filterek használata után egyre inkább elégedetlen lett a külsejével, később testdiszmorfiás zavart diagnosztizáltak nála.

A felperes ügyvédje, Mark Lanier a bíróságon úgy fogalmazott:

a per arról szól, hogy „a történelem két leggazdagabb vállalata tudatosan függőséget épített a gyerekek agyába”.

A kereset szerint a platformok olyan dizájnelemeket – például a végtelen görgetést, az értesítések rendszerét vagy az algoritmikus ajánlásokat – alkalmaznak, amelyek célja a felhasználók minél hosszabb ideig történő lekötése.

Mark Zuckerberg a bíróság előtt

A technológiai cégek ugyanakkor visszautasítják a vádakat. A Meta szerint Kaley mentális problémái elsősorban személyes és családi körülményeiből fakadtak, és nem a platform használatából. A vállalat azt is hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásait elvileg csak 13 év felettiek használhatják, és folyamatosan fejlesztik a biztonsági funkciókat.

A tárgyalás egyik leglátványosabb pillanata az volt, amikor személyesen tanúskodott Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója – ilyenre korábban még nem volt példa egy hasonló perben. Zuckerberg többször hangsúlyozta, hogy a cég mindig is igyekezett eltávolítani a 13 év alatti felhasználókat a platformról. „Nem vagyunk tökéletesek, de következetesen ez a szabályunk” – mondta a bíróságon. 

A globális gyógyszerellátásban is gondot okozhat a közel-keleti háború

WMN Szűrő – 2026. március 16. – NA

Az Instagram vezetője, Adam Mosseri szerint még a napi 16 órás használat sem feltétlenül jelent függőséget. „Mondtam már, hogy rákattantam egy sorozatra a Netflixen, amikor egész éjjel néztem, de ez nem ugyanaz, mint a klinikai értelemben vett addikció” – fogalmazott a tárgyaláson. Azért a sorozatfüggőség sem ennyire egyszerű, erről írt Kaiser Orsi. Dr. Király Orsolya kutató szerint még a sorozatokat is direkt úgy készítik, hogy az beszippantson; épp ahogy a közösségi média is – erről Milanovich Domi írt korábban.

A Meta és a YouTube védelme elsősorban arra épül, hogy a felhasználók felelősek a saját döntéseikért.

A vállalatok azt állítják, hogy folyamatosan fejlesztik a biztonsági funkciókat, és a mentális problémák mögött sokszor személyes vagy családi tényezők állnak, állításuk szerint a kár akkor is bekövetkezett volna, ha valaki nem használja a platformot, ezért a cég nem tehető felelőssé.

Az ügy tárgyalási szakasza pénteken befejeződött, most a 12 tagú esküdtszék hoz döntést három kérdésben: 

  1. valóban káros volt-e a platformok működése Kaley számára,
  2. ok-okozati kapcsolat van-e a használat és a mentális problémák között,
  3. ha igen, felelőssé tehetők-e a cégek a platformok dizájnja miatt?

Így látják a belső források

A vita azonban nem csak a bíróságon zajlik. Az utóbbi években több volt alkalmazott és mérnök is megszólalt, akik szerint a platformok algoritmusai tudatosan erősítik azokat a tartalmakat, amelyek erős érzelmi reakciót váltanak ki. Egyes belső kutatások szerint a felháborodást kiváltó vagy megosztó posztok aránytalanul nagy elköteleződést generálnak, ezért az algoritmusok hajlamosak egyre többet ajánlani belőlük – számol be másik cikkében a BBC.

Iparági névtelen források szerint a platformok közötti verseny – különösen a TikTok gyors növekedése után – tovább erősítette ezt a folyamatot. A beszámolók alapján egyes fejlesztéseket gyorsan vezettek be biztonsági korlátok nélkül, mert a cégek mindenáron növelni akarták a felhasználók képernyő előtt töltött idejét. Egy korábbi Meta-kutató szerint a vállalatnál gyakran kompromisszumot kellett kötni a felhasználók védelme és az elköteleződés növelése között.

A kritikusok szerint ez különösen a fiatalokra veszélyes. Egyes szülők, akik elvesztették gyermekeiket öngyilkosság miatt, a közösségi médiát okolják azért, hogy gyerekeik káros tartalmakkal, irreális szépségideálokkal vagy online zaklatással találkoztak.

A techcégek viszont azt hangsúlyozzák, hogy milliárdok használják naponta a szolgáltatásaikat, és folyamatosan fejlesztik a biztonsági eszközöket. Szerintük a platformok inkább tükrözik a társadalmat, mintsem alakítják azt.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Brian Ramirez