Miért létezik munkahelyi zaklatás? A két fő teóriából tudósok szerint csak az egyiknek van értelme

–

Több lehetséges megközelítés és magyarázat is létezik arra, hogy miért alakul ki munkahelyi szexuális zaklatás.

• Az egyik megközelítés az evolúciós pszichológiából indul ki. Eszerint a férfiak és nők viselkedését részben a több tízezer évvel ezelőtti alkalmazkodási kényszerek formálták. A férfiakat jobban mozgatja az alkalmi szex gondolata, és emiatt hajlamosabbak túlbecsülni a nők szexuális érdeklődését is. Ezzel szemben a nők receptorai kifinomultabbak az ilyen közeledések fenyegető jellegére, így könnyebben érzékelik zaklatásként a férfiak viselkedését.
• A másik, társadalomtudományos magyarázat a nemi hierarchiák fenntartására helyezi a hangsúlyt. Ebben az értelmezésben a szexuális zaklatás nem elsősorban a vágy kifejeződése, hanem a hatalomgyakorlás egyik formája: a férfiak így igyekeznek megőrizni magasabb státuszukat, és munkahelyüket férfiak uralta térként megőrizni.

Bár attól függően, hogy ki mit gondol a világról, igazabbnak tarthatja egyik vagy a másik megközelítést, a tudomány lényege az, hogy megállapításai ellenőrizhetők és tesztelhetők, akkor is, ha egyébként bonyolult társadalmi jelenségről beszélünk. Erre vállalkozott három kutató, akik a tudományfilozófia és a társadalomtudományok határterületein dolgoznak. Morgan Weaving, Kate E. Lynch és Cordelia Fine észrevételeiket a Sexuality & Culture tudományos lapban közölték.

Összevetették a két megközelítést

A kutatók három szempont alapján hasonlították össze a két elméletet:

• mennyire képesek széles körű jelenségeket megmagyarázni,
• mennyire vezetnek tesztelhető előrejelzésekhez,
• és mennyire segítenek hatékony beavatkozások kidolgozásában.

Az eredmények egyértelműek: a nemi hierarchiára épülő magyarázat sokkal többféle zaklatási formát tud értelmezni.

Nemcsak a klasszikus, szexuális közeledést vagy kényszerítést, hanem az olyan jelenségeket is, mint például a szexista viccek, a lealacsonyító megjegyzések vagy a pornográf tartalmak jelenléte a munkahelyen. Ezek gyakran nem a szexuális kapcsolat eléréséről szólnak, hanem a nők státuszának csökkentéséről.

Ezekkel szemben sok esetben teljesen tehetetlenek az áldozatok, jobb híján sokan „megtanulnak együtt élni vele”. 

Ez az elmélet a gyakorlatban is látszik a szexuális bűncselekmények miatt elítélt Jeffrey Epstein és a vezető egyetemek kutatóinak levelezéséből is. Az amerikai milliárdos kifejezetten úgy alakította kapcsolatait és úgy használta a pénzét, hogy megerősítse a tudományos terület férfidominanciáját.

Az evolúciós magyarázat ezzel szemben nehezen birkózik meg ezekkel a jelenségekkel. Ráadásul egyik kulcsállítása – hogy a múltban a nők szexuális érdeklődésének félreértése evolúciós előnyt jelentett a férfiaknak – valójában nem tesztelhető, hiszen nincs mód visszamenni az időben, és ellenőrizni ezt a hipotézist. Különben Dávid-Barett Tamás, az Oxfordi Egyetem evolúciós viselkedéskutatója szerint a klíma stabilizációja előtt nem volt jellemző a nemi egyenlőtlenség: hogy az elnyomás mikor és hogyan indult el, arról is mesélt Sándor Annának.

• például a szervezeti hierarchiák laposabbá tételével,
• vagy azzal, hogy a státuszt kevésbé kapcsoljuk a férfiassághoz.

Ezzel szemben az evolúciós elméletből inkább oktatási programok következnek – ám ezek hatékonysága a kutatások szerint korlátozott.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás nem elkerülhetetlen „természetes” viselkedés. Sokkal inkább

a jelenlegi társadalmi és kulturális viszonyok terméke. Ez pedig azt is jelenti: megfelelő intézményi és kulturális változtatásokkal érdemben csökkenthető.

Nagy Andi